Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Az EE alkalmazásának elvei és korlátai

Az EE-t akkor kell alkalmazni, amikor komoly tudományos bizonytalanság áll fenn egy kockázat létezésével kapcsolatban. Ha a kockázat biztos, bár kis valószínűségű, akkor nem lehet az EE-t alkalmazni. Ilyenkor megfelelő preventív intézkedéseket célszerű tenni. Ha a kockázat bizonytalan, de további megfigyeléssel nagysága megállapítható, akkor szintén nem lehet az EE-t alkalmazni, hanem további megfigyeléseket kell végezni, s a kockázat nagyságát meg kell állapítani.
A norvég Országos Tudományos és Technológiai Kutatásetikai Bizottság (NENT, 1997) a következő kritériumokat fogalmazta meg az EE-vel kapcsolatban1:
 
Az EE akkor alkalmazható, ha
  1. Komoly tudományos bizonytalanság áll fenn
  2. Tudományosan elfogadható érvelés kár lehetőségét veti fel
  3. A bizonytalanság nem csökkenthető
  4. A lehetséges kár a jelen, illetve a jövő generációk számára elég nagy vagy esetleg irreverzibilis
  5. Ha az azonnali cselekvést elmulasztjuk, a későbbi cselekvés már sokkal nehezebb lesz
 
Az EE-re hivatkozva alkalmazott intézkedéseknek az EU előírása szerint a következő követelményeknek kell megfelelniük2:
  • A diszkriminációmentesség (különböző területek azonos problémái vonatkozásában)
  • A következetesség (az alkalmazott politika vonatkozásában)
  • Költség-haszon elemzés (a cselekvés és a nem-cselekvés összehasonításával)
  • Arányosság (az intézkedéseké a lehetséges kár vonatkozásában)
  • A tudományos fejlődés vizsgálata (még az intézkedések megtétele után is)
  • A bizonyítás terhe ( azokon van, akik az intézkedést javasolják)
 
1 NENT (1997): The Precautionary Principle – Between research and politics. Oslo. (online: www.etikkom.no/Engelsk/Publications) Cit: Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 161)
2 EU (200O): Communication from the commission on the precautionary principle COM (200O) 1, Brussels: Commission of the European Communities. Cit: Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 162)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave