Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az etika fogalma, részei

Az etika feladata annak meghatározása, hogyan kell cselekednünk, és hogyan kell élnünk? Vagyis milyen élet a legjobb az egyén számára, s hogyan kell az egyénnek viselkednie másokkal, illetve a társadalom egészével szemben? Az etika ezen kérdésekre érveken alapuló, ésszerű választ kíván adni, s ennyiben különbözik az erkölcstől, mely a szokás és a hagyomány segítségével válaszol ugyanezekre a kérdésekre. Az etika azzal foglalkozik, hogyan kell viszonyuljunk másokhoz: elsősorban az emberekhez, de mára egyre inkább elfogadottá vált, hogy az is etikai kérdés, hogyan viszonyulunk az állatokhoz, a növényekhez, illetve az ökoszisztéma egészéhez. Vitatott kérdés, hogy az élettelen környezethez való viszony önmagában etikai kérdés-e, noha amennyiben az élettelen környezet állapota hatást gyakorol az élővilágra, annyiban vitathatatlanul etikai kérdés. Az etikai megközelítésre az jellemző, hogy valamilyen mértékben figyelembe vesszük mások (más emberek, illetve más élőlények) érdekeit is döntéseink során. Amilyen mértékben hajlandók vagyunk erre, olyan mértékben cselekszünk etikusan.

Aki semmilyen élőlény érdekét nem veszi figyelembe cselekedetei során – legszélsőségesebb esetben a saját magáét sem – az szélsőségesen etikátlanul, illetve esetleg már etikán kívül cselekszik.

Az etikát – noha korábban egységes diszciplínának tekintették – a XX. századtól kezdve három részre szokták felosztani:

Deskriptív etika
Normatív etika
Metaetika

A deskriptív etikát – mivel módszere ugyanaz, mint más empirikus tudományoké – ezért a erkölcsvizsgálata tudományos módszerének nevezik, míg a normatív etika és a metaetika módszere a filozófiai elemzés, ezért eme kettőt együtt filozófiai etikának is nevezik.

A deskriptív etika az erkölcs mint társadalmi jelenség tudományos elemzése. Feladata a „van” tapasztalati leírása, vagyis annak empirikus számbavétele, hogy egy társadalom vagy csoport ténylegesen milyen erkölccsel, véleményekkel, szokásokkal rendelkezik (erkölcsszociológia) és hogyan tesz azokra szert (erkölcspszichológia).

A normatív etika ezzel szemben nem a „van”-nal, hanem a „kell”-lel foglalkozik. Feladata nem annak a leírása, hogy egy társadalom vagy egy ember hogyan gondolkozik ténylegesen egy adott erkölcsi kérdésről (pl. a halálbüntetésről), hanem annak meghatározása, hogy hogyan lenne helyes gondolkodnia, hogyan kellene gondolkodnia. Ha például egy kérdőíves felmérést végzünk arról, hogy hogyan gondolkodnak az emberek Magyarországon a halálbüntetésről, akkor deskriptív etikát űzünk, hiszen a felmérés kiértékelésével pontosan fogjuk tudni, hogy az emberek hány százaléka ellenzi és hány pártolja hazánkban a halálbüntetést. Ezzel szemben, ha azt vizsgáljuk, hogy helyes-e a halálbüntetés, akkor normatív etikai elemzést végzünk. Ennek eldöntése érvek segítségével történik, mely támaszkodhat ugyan empirikus vizsgálatokra, végső soron azonban filozófiai feladat, mert nem a „van”-nal foglalkozik, hanem a „legyen”-nel, nem azzal foglalkozik, hogyan gondolkodnak az emberek erről a kérdésről, hanem azzal: hogyan kellene gondolkodniuk?

Végül az etika harmadik ága a metaetika, mely az etika ismeretelmélete. Tárgya magának az etikának a vizsgálata. Metaetikai kérdés például az, hogy mit jelent az, hogy jó? Van-e igazságértékük az etikai kijelentéseknek? Miért legyünk erkölcsösek, ha az nem áll érdekünkben? Mindenütt ugyanazoknak az erkölcsi szabályoknak kellene-e érvényesülniük tértől és időtől függetlenül? A kérdésekből is látható, hogy a normatív etika és a metaetika egymásra támaszkodik, s csak didaktikai okokból különíthetők el egymástól. A fő különbség mégis az, hogy a normatív etika válaszainak közvetlen gyakorlati következményei vannak, míg a metaetikai elméletekből általában ilyen közvetlen következtetést nem lehet levonni. Ennek a könyvnek a keretében alapvetően normatív etikával foglalkozunk. Néhány metaetikai kérdés érintése azonban szükséges a normatív etikai problémák elemzéséhez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero