Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az értékelkötelezettségek szerepe a tudományban

Mint láttuk, már maga a tudomány sem értékmentes. Értékekkel terhelt az, hogy a tudós milyen hipotéziseket fogalmaz meg, milyen módszereket választ, a megfigyelhető jelenségek tömegéből pontosan mit figyel meg, a megfigyelt adatokból mit dokumentál, azokból mit elemez, s végül mit publikál.1

Mint Veatch klasszikus vizsgálata kimutatta, az 1970-es években az orvosok véleménye az orális fogamzásgátlókról szoros összefüggést mutatott a fogalmazásgátlásról alkotott erkölcsi meggyőződésükkel. A legtöbb orvos a következőképpen adott tanácsot a betegének: „Én nem akarom ráerőltetni önre a személyes meggyőződésemet, de meg kell mondanom, hogy a fogamzásgátlók szedése veszélyes (biztonságos)”. Mint kiderült, azok az orvosok, akik ellenezték a fogamzásgátlók használatát, hajlamosabbak voltak azt veszélyesnek tartani, míg, akik morálisan elfogadhatónak tartották, hajlamosabbak voltak biztonságosnak látni. S nem arról volt szó, hogy azért tartották elfogadhatatlannak, mert veszélyes, hanem fordítva: ha ellenezték a fogamzásgátló használatát, akkor eleve az elérhető tények azon csoportjára helyezték a hangsúlyt, mely a fogamzásgátló veszélyességét bizonyította, s kevésbé vették figyelembe a biztonságosságot sugalló bizonyítékokat. Utólag úgy tűnt tehát, hogy az orvos eleve úgy csoportosította (valószínűleg öntudatlanul) az elérhető tényeket, hogy azok saját előzetes meggyőződését igazolják.2

A világnézet, az értékelkötelezettség alapvető szerepet játszik a tények csoportosításában. Ezért javasolja Veatch, hogy az orvos (ideális esetben) világnézetileg legyen hasonló a betegéhez, mert ekkor a szakértő orvos ugyanúgy csoportosítja a tényeket, s ugyanúgy értékeli azokat, ahogyan a beteg tenné, ha mindazon információkat ismerné, amelyeket az orvos ismer.3 Hasonló a tudományos tanácsadó bizottságok esetén a sokféle értékrendű szakértő alkalmazásának a magyarázata. A politikus – amikor szakmai tanácsot akar kapni – azt szeretné, ha a szakértő olyan módon formálna véleményt, ahogyan ő formálna, ha mindazon tényeket ismerné, melyeket a szakértő ismer. Ehhez azonban az kell, hogy a szakértő értékrendje hasonló legyen a tanácsot kérő politikuséhoz, hiszen csak így biztosítható, hogy az úgy fogja értelmezni a tényeket, ahogyan a politikus tenné, ha mindazt ismerné, amit a szakértő ismer.4

1	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 219)
2	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 221)
3	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 221)
4	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 223)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero