Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A szakértői elfogultság lehetőségei

Amikor szakértőket, illetve szakértői bizottságokat egy-egy probléma tudományos véleményezésére kérnek fel, akkor a bizottság által kialakítottvélemény szükségszerűen tartalmaz etikai elemeket is. Ilyenkor elmosódik az a tény, hogy a bizottság tagjai – noha etikai kérdésekben is állást foglalnak – etikai szakértelemmel nem rendelkeznek. Személyes értékek, egyéni elfogultságok jelennek meg ilyenkor a tudományos vélemény köntösében. Ezt nevezi Veatch a szakértelem generalizálódása jelenségének.1 A legtöbb résztvevő számára ugyanis nem világos ilyenkor, hogy a szakértők véleményét egyéni elfogultságok is átszínezik, s más összetételű szakértői gárda más tudományos következtetésekre jutna.

A személyes értékek, egyéni elfogultságok szükségszerűen megjelennek már a tények leírásában, s természetesen a tudományos következtetések levonásában is.

Ez egyébként olyan jól ismert jelenség, hogy ezért övezi akkora politikai vita sok országban például az alkotmánybírók vagy az ombudsmanok jelölését, hiszen – noha a jogtudomány tudomány, s így az alkotmány vagy a jogszabályok értelmezése alapvetően jogtudományi kérdés – evidens, hogy eme értelmezésbe kiküszöbölhetetlenül beszivárognak az illető alkotmánybíró vagy jogász értékei, értékrendszere, s egyéni elfogultságai is. Így van ez más tudományterületeken is.

Ezért megállapítható, hogy bármely tudományos bizottság, szakértői tanácsadó testület a véleményeiben és állásfoglalásaiban szükségszerűen megjeleníti a testület tagjainak egyéni elfogultságait és érték-elkötelezettségeit. Így az is szükségszerű, hogy egy ugyanolyan jó tudósokból összeállított, de eltérő érték-elkötelezettségekkel rendelkező testület valószínűleg másképp írná le a tudományos tényeket és más tanácsot adna az adott kérdés vonatkozásában.2

1	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 211)
2	Robert M. Veatch (2005): The roles of scientific and normative expertise in public policy formation: the anthrax vaccine case. In: Lisa Rasmussen (2005): Ethics Expertise. History, Contemporary Perspectives, and Applications. Dordrecht: Springer (p. 213)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero