Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A közvélemény bizalma növelésének lehetőségei

A környezetvédelmi, biotechnológiai döntések vonatkozásában ma világszerte nagy a bizalmatlanság a döntéshozó testületekkel, szakértői bizottságokkal, hatóságokkal kapcsolatban. Ennek a problémának a megoldására az ilyen testületek munkájának átláthatósága a legfontosabb elv. A bizottsági ülések lehetőség szerinti nyilvánossága, az ülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozása az Interneten, s az egész előkészítő és döntéshozatali folyamatnak az átláthatósága alapvetően fontos az ilyen testületek iránti bizalom helyreállításához.1

Az Egyesült Királyságban elveket fogalmaztak meg (ezek a Nolan Alapelvek) a közéletben résztvevők számára a bizalom helyreállítása, illetve megtartása érdekében. Ez a 7 alapelv a következő:2

Önzetlenség – A közhivatalok betöltői kizárólag a közérdeket tarthatják szem előtt, amikor döntéseket hoznak. Döntéseik célja nem lehet saját maguk, családjuk, barátaik anyagi vagy egyéb érdekeinek az előmozdítása.

Integritás – A közhivatalok betöltői nem vállalhatnak anyagi vagy egyéb kötelezettséget olyan egyének vagy szervezetek irányába, mely befolyásolhatná őket hivatali kötelességük ellátása során.

Pártatlanság – A közhivatalok betöltőinek az érdem alapján kell dönteniük a nyilvános ügyek intézése során. Ilyenek például a kinevezésekre, szerződésre való kiválasztás, vagy egyének ajánlása jutalmakra és más juttatásokra.

Beszámoltathatóság – A közhivatalok betöltői döntéseikkel és tetteikkel kapcsolatban a nyilvánosság felé beszámoltathatók kell legyenek. Alá kell vetniük magukat bármely vizsgálatnak, mely hivataluk betöltésével kapcsolatban helyénvaló.

Nyíltság – A közhivatalok betöltőinek döntéseikkel és tetteikkel kapcsolatban a lehető legnagyobb fokú nyíltságra kell törekedniük. Döntéseiket meg kell indokolniuk, s információkat csak abban az esetben szabad visszatartaniuk, ha arra a köz érdekében nyilvánvalóan szükség van.

Becsületesség – A közhivatalok betöltőinek kötelességük feladataik teljesítését befolyásoló esetleges magánérdekeiket deklarálni, s lépéseket tenni minden keletkező érdekkonfliktus olyan módon történő megoldására, hogy az védje a közérdeket.

Vezetés – A közhivatalok betöltőinek – kezdeményezéssel és példával – terjeszteniük és támogatniuk kell ezen elvek betartását.

1	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 324)
2	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 325)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero