Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A lakossági részvétel néhány példája

Az Egyesült Királyságban komoly próbálkozások történtek arra, hogy a genetikailag módosított (GM) nővények termesztése, illetve ilyen élelmiszerek elterjesztése vonatkozásában bevonják a lakosságot az ezzel kapcsolatos döntések előkészítésébe, illetve megismerjék a lakosság ezzel kapcsolatos véleményét.

2003-ban 675, az egész országban tartott lakossági fórumon több mint 20 000 embert vontak be ezen kérdések megvitatásába. Előzetesen mindig egy – az alkalomra elkészített – videót vetítettek le, illetve interaktív CD-ROM-ot használtak, majd a fórumon résztvevők bevonásával nyílt vita következett. Ezt kiegészítette 10 kiscsoportos vita, összesen 77 emberrel, melynek során mélységükben lehetett megismerni a résztvevők véleményét a biotechnológia ezen kérdéseivel kapcsolatban.1

A lakosság széles körű bevonása és a biotechnológiával kapcsolatos értékeinek a megismerése fontos eredményekhez vezetett. Kiderült, hogy a lakosság tekintélyes része az Egyesült Királyságban óvatos, gyanakvó vagy egyenesen ellenséges a genetikailag módosított növényekkel, illetve élelmiszerekkel szemben. Komoly bizalmatlanság volt tapasztalható a kormány, illetve a multi-nacionális vállatokkal szemben is. Ugyanakkor a lakosság nagyra értékelte azt, hogy bevonják ezekbe a vitákba, hogy véleményét meghallgatják, illetve, hogy megismertetik azokkal az alapvető dilemmákkal, melyekkel kapcsolatban döntést kell hozni. Hasonló kísérletek folytak a lakosság bevonására Indiában is, ott is nagyon kedvező eredménnyel.2

1	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 345)
2	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 346)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero