Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A jelenkori környezeti krízis

Napjainkban közhely, hogy a környezeti krízis egyike az emberiség legkomolyabb problémáinak, ha nem a mai legkomolyabb probléma. A mai ember – a természeti erőforrások felhasználásával – kényelmesebben él, mint bármikor korábban. Becslések szerint korunkban az átlagember által felhasznált energiamennyiség akkora, mintha minden ma élő ember átlagosan ötven, heti negyven órában rá dolgozó rabszolga munkájával rendelkezne.1 Ugyanakkor ennek a relatív kényelemnek nagyon komoly ára van. Az ember számos olyan negatív hatást gyakorol a környezetre, mely nemcsak a többi élőlény, hanem a saját létét is közvetlenül fenyegeti. A Földön jelenleg becslések szerint kb. 5-10 millió faj él, melynek kb. 20%-a évtizedeken belül ki fog pusztulni. Minden egyes faj kipusztulása – Holmes Rolston szavaival élve – egyfajta „szuperölés”, hiszen nem egyetlen egyedet pusztít el, hanem a kipusztított faj lehetséges egyedeinek szinte végtelen számát.2

1	Vandana Shiva (1988): Életben maradni: nők, ökológia és fejlődés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 304)
2	Holmes Rolston III. (2004): Endangered Species and Biodiversity. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 751)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero