Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Normatív etikai elméletek

Egy etikai elmélet olyan filozófiai „váz”, mely tapasztalati tényekkel „kitöltve” az erkölcsi döntési folyamat algoritmusát jelenti.

Ezek az elméletek a lehető legáltalánosabb választ adják arra a kérdésre, hogy hogyan kell élnünk, illetve milyen elvek alapján kell általában cselekednünk?

Már Szókratésznál úgy vetődött fel a kérdés, hogy ha egy szerencsétlenség az addig legjobban alakuló életet is tönkreteheti, akkor lehet-e az ész segítségével olyan módon tervezni az életet, melynek végeredménye a lehető legkevésbé van kiszolgáltatva a forgandó szerencsének? Hogyan kell élnünk ahhoz, hogy – bármi is történjék velünk – a lehető legjobban éljünk az élet egészét tekintve?1

A normatív etikai elméletek a fenti kérdésre általános választ adnak. Amikor ezeket konkrét etikai problémák megválaszolásához használjuk fel, akkor alkalmazott etikáról beszélünk. A normatív etikai elméleteknek alapvetően három típusát különíthetjük el:

Deontológiai elméletek

Konzekvencionalista elméletek

Erényetikai elméletek

A fenti etikai elméletek különbségeit leginkább az emberi cselekvés általános struktúrájából kiindulva lehet megérteni.2 Minden emberi cselekvés ugyanis három elemet tartalmaz:

Egy alanyt, aki cselekszik (A)
Egy cselekedetet (tettet) (T), s
A cselekedet következményeit (K)

Így a struktúra ábrában szemléltetve:

A (alany) → Tett (T) → Következmény (K)

Ha például Péter megígéri egy csoporttársának, hogy vizsga előtt kölcsönadja neki a jegyzeteit, de ígéretét megszegi, s emiatt csoporttársa megbukik a vizsgán, akkor a cselekedet alanya (A) Péter, a tett (T) az, hogy Péter megszegte az ígéretét, s ennek egyik következménye (K), hogy csoporttársa megbukott a vizsgán.

Természetesen e struktúra gyakorlati alkalmazása csak egyszerű esetben problémamentes, komplikáltabb esetben számos értelmezési problémát vet fel, melyek mindegyikével kapcsolatban kiterjedt vita folyik.3

Vita folyhat arról, hogy ki volt a cselekedet alanya? Ha például valaki megöl egy embert, de súlyos pszichiátriai beteg, akkor mondhatjuk-e, hogy ő volt a cselekvés alanya? Vagy inkább az a helyes leírása annak, ami történt, hogy betegsége tétette vele azt, amit tett, ő ebben a vonatkozásban ki volt szolgáltatva betegségének, s így nem volt cselekedete felelős alanya, hanem inkább betegségének kiszolgáltatott tárgya? Ilyen érvelésen alapul a büntetőjogban a beszámíthatatlanság megállapítása, s így a büntethetőség korlátozása vagy kizárása, s például az emberöléssel vádolt felmentése, s kötelező gyógykezelésre utalása.

Vita folyhat arról, hogy mi a cselekedet helyes leírása?

Ha valaki félrelök valakit az utcán, hogy azt ne üsse el az elromlott fékkel felé rohanó autóbusz, de az illető a lökés következtében szerencsétlenül esik, beüti a fejét és meghal, akkor itt mi a cselekedet helyes leírása? Nem-szándékos emberölés-e ez, vagy egy ember életének sikertelen megmentési kísérlete?

Vita folyhat arról is, mi egy cselekedet következménye? Ha valaki kiment egy fuldoklót a vízből, aki utána autójába ül és tömegszerencsétlenséget okozva hat embert megöl, akkor mi a fuldoklót megmentő cselekedetének a következménye? Egy emberélet megmentése vagy inkább 6-1=5 ember halála?

A fenti értelmezési problémák az erkölcsi viták természetes részei. Alapesetben azonban jól elkülöníthető, hogy ki a cselekedet alanya, mi a cselekvés és melyek annak következményei. Attól függően, hogy egy etikai elmélet a fenti cselekvési struktúra mely elemére helyezi a hangsúlyt, lehet elkülöníteni a deontológiai, a konzekvencionalista és az erényetikai elméleteket.4

Az erényetikai elméletek az alanyra koncentrálnak, elsősorban őt ítélik meg, a cselekedet megítélését pedig az alany megítélésének függvényévé teszik. Ha azt mondjuk, hogy János lelkiismeretes orvos, vagy Ilona vakmerő autóvezető, akkor itt a személy, az alany megítélésén van a hangsúly, s hajlamosak vagyunk János orvosi cselekedeteit általában is egy lelkiismeretes orvos cselekedeteiként vagy Ilona autóvezetési élményeit egy vakmerő vezető élményeiként értékelni.

A deontológiai elméletek a tettre, a cselekedetre koncentrálnak, arra, hogy az megfelelt-e egy erkölcsi szabálynak? Hazudott-e valaki, megszegte-e az ígéretét valaki függetlenül a tett következményeitől. Itt a tett megítélésén van a hangsúly, s nem azon, hogy erényes ember tette-e azt vagy, hogy a tettnek mik a következményei.

Végül a konzekvencionalista elméletek a tett következményeire koncentrálnak, arra, hogy több jó vagy több rossz következmény jött-e létre a tett eredményeként? Itt általában szintén elhanyagolódik, hogy aki cselekedett, erényes ember-e, s a cselekedet megfelelt-e egy erkölcsi szabálynak?

Vagyis az erényetikai elméletek a cselekvő alany megítélését, a deontológiai elméletek a tett szabálynak való megfelelését, a konzekvencionalista elméletek pedig a tett következményeit tekintik az erkölcsi megítélés legalapvetőbb elemének. Leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy az erényetikai elméletek azt vizsgálják, erényes volt-e a cselekvő ember, a deontológiai elméletek azt, hogy történt-e erkölcsi szabályszegés, a konzekvencionalista elméletek pedig azt, hogy a tettnek mik lettek a következményei.

1	Bernard Williams (1993): Ethics and the Limits of Philosophy. London: Fontana Press (p. 5)
2	W. David Solomon (2004): Normative Ethical Theories. In: Stephen G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics. (3 rd edition.) New York – Munich: Macmillan Reference USA – Thomson – Gale. (p. 814.)
3	W. David Solomon (2004): Normative Ethical Theories. In: Stephen G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics. (3 rd edition.) New York – Munich: Macmillan Reference USA – Thomson – Gale. (p. 814.)
4	W. David Solomon (2004): Normative Ethical Theories. In: Stephen G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics. (3 rd edition.) New York – Munich: Macmillan Reference USA – Thomson – Gale. (p. 814.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero