Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Egy új világerkölcs kialakulásának szükségessége

A valóságban tehát nem elegendő szigorú törvényeket hozni. Ezeket be is kell tudni tartatni, ehhez azonban a lakosság szemléletének a megváltozása szükséges. A lakosság – életmódja, szokásai megváltoztatása révén (pl. kevesebbet autózás és energiatakarékosabb autók használata, a lakások jobb hőszigetelése stb.) – sokkal komolyabb hatást gyakorolhat a környezet állapotára, mint olyan törvények, melyeket nem lehet betartatni a lakosság ellenállása miatt. Egyre inkább igaz a környezetvédelmi mozgalomban használt jelszó: „Megtaláltuk az ellenséget: mi magunk vagyunk azok!”1

Mára már nyilvánvaló, hogy a jelenlegi gondolkodás tömegméretű radikális átalakulására van szükség, egy olyan új erkölcs kialakulására, mely sokkal inkább tudatában van az erőforrások korlátozottságának, s a környezetvédelem fontosságának. A Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) 1991-ben egy új világerkölcs kialakítását sürgették, egy olyan új világetikát, mely a fenntartható fejlődés alapja, s mely a jelenleginél sokkal környezettudatosabb viszonyulást jelent az emberek részéről. Eme új világetika lehetne az alapja az egyes országok által elfogadandó környezettudatos törvényeknek. Az Amnesty International mintájára, mely az emberi jogok védelmét tűzte ki céljául, egy új világszervezet létrejöttét is sürgették a globális környezeti etika előírásainak a betartatása érdekében.2 Az új világetikának az eddigi környezetpusztító, a környezettel rablógazdálkodást folytató viszonyulás helyett egy környezetvédő, ökológiai megközelítést kell alkalmaznia.

Ennek az új erkölcsnek az előkészítői lehetnek a környezeti etikák, melyek elméleti vizsgálata ezért alapvetően fontos. A környezeti etika feladata, hogy ökológiai tudatosságot és felelősségérzést segítsen az emberekben kialakítani, s így egy ökológiailag felelősségtudatos társadalmat hozzon létre.3

1	Mark Sagoff (2004): Environmental Policy and Law. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 788)
2	Kerényi Attila (2006): Általános környezetvédelem. (Globális gondok, lehetséges megoldások) Szeged: Mozaik Kiadó. (p. 273)
3	Johan Hattingh (2006): The State of the Art in Environmental Ethics as a Practical Enterprise : A View from the Johannesburg Documents. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 191)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero