Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

12.4.4.2. A parotisok sialolithiasisa

A parotisok nyálkövei szinte kivétel nélkül a kivezetőcsőben találhatók, bár sokszor későn, csak a krónikus parotitis miatt eltávolított mirigy szövettani vizsgálatakor kerülnek felismerésre. Diagnózisukban a radiológiai vizsgálómódszerek alapvetőek, klinikai vizsgálatnál csak ritkán tapinthatók. Natív röntgenfelvételnél az anteroposterior beállítás a legalkalmasabb, amit intraorális felvétellel kombinálhatunk, bár a gyengén kalcifikálódott kövek (arányuk kb. 50%) a filmen nem ábrázolódnak. Szialográfiás felvételen fejlődési defektus látható a kőnek megfelelően. Egyszerűbben kivitelezhető a parotisok ultrahang- vagy CT-vizsgálata.

A parotisban kimutatott nyálkövek esetén megkísérelhetjük a nyáltermelés stimulálásával a kő spontán távozását elősegíteni, kisebb kövek esetén ez sikeres lehet. A kivezetőcső intraorális beszájadzásához közel eső, nem távozó kövek esetén a ductus sebészi feltárása után a kő eltávolítható. A kivezetőcső szűkületének megelőzésére a ductusba műanyag katétert helyezünk. Ha az előbbiek sikertelenek, parotidectomia elvégzése válik szükségessé. A nyálkövek kezelésében alkalmazott legújabb eljárások az extracorporalis lithotrypsia és a nyálmirigy-endoscopia, azonban klinikai alkalmazásuk jelenleg még nem rutin eljárás.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero