Az anaemiák sokkal gyakoribb oka a vashiány, ami inadekvát hemoglobinképződést eredményez. A vashiány oka lehet: a nem megfelelő mennyiségű vasbevitel (esetleg a vas szállító anyagának, a ferritinnek a hiánya), másrészt lehet jelentős vérveszteség (pl. nőknél abnormális mennyiségű vérveszteség menstruációval, gyomorvérzés, aranyér vagy tumorok). A vashiányos anaemia jellemzője a vörösvértestek hemoglobintartalmának csökkenése (hypochrom). A vörösvértestek sápadtak, változatosak méretükben és formájukban. Vashiány esetében a vörösvértestek kisebbek (microcytaer), de a vörösvértestszám alig változik a normálértékhez képest, ezért ennek diagnosztikus értéke nincs. A vas kisebb része megtalálható a plazmában specifikus fehérjéhez, a transzferrinhez kötve, ami a vas szállítását segíti a rezervoárból a csökkenő hemoglobin pótlására (15.1. táblázat). Ha a raktár kimerül, kialakul az ún. latens vashiány, amikor a hemoglobinkoncentráció még a normális határán van, a vörösvértestek nagysága és alakja normális, de a szérumvasszint már csökken. Ez az ún. „sideropenia”, amikor a vashiány már érinti a szöveteket, előfordulhat elváltozás a szájnyálkahártyán, de a vérképben még nincs látható elváltozás, mert a hemoglobinszint még normális (15.2. ábra). Mikor a szérumvasszint csökken, a transzferrin saturatiója szintén alacsonyabb. Ez az állapot már alkalmas a vashiány labordiagnózisához. A vashiány 2. és 3. stádiumában megjelenhetnek szájtünetek.