Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

5.1. Orális candidiasis

A Candida szubpopuláció egy, a humán szervezetben több helyen megtalálható gomba, mely lehet a normál flóra tagja is. A bőrről, bélből, hüvelyből, szájból vett kenetben egészséges személyekben is jelen van, elsősorban a Candida albicans, mely a normál populáció 40%-ában megtalálható.

A Candida élesztőgomba, mely fajspecifikusan (emberről-emberre) terjed. Két megjelenési formája van. A fonalas forma; ez a szaporodásra képes, ún. invazív forma. A spórás forma a nyugalmi alak, de a szájban ez is okozhat elváltozást (fogsor okozta stomatitis) (5.1. ábra). Ez IV. típusú hiperszenzitivitási reakció.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_392/#m1350orme_392 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_392/#m1350orme_392)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_392/#m1350orme_392)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5.1. ábra. A Candida albicans mikroszkópos képe

(May–Grünwald–Giemsa-festés). 1: Spórás forma, 2: fonalas forma

5.1. táblázat. A Candida szubpopulációban szereplő, fertőző gombák

Candida albicans
C. glabarata
C. crusei
C. tropicalis
C. parapsilosis (gyermekkorban)
C. dubliniensis (főleg HIV-fertőzötteken fordul elő)

A Candida egy mikroaerofil mikroorganizmus (majdnem anaerob), amely az ATP-t glukózból, glikolízis útján nyeri, azaz piruvát-kináz enzim hiányában a piroszőlősav nem lép be a Szentgyörgyi–Krebs-ciklusba, hanem NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid) jelenlétében tejsavvá és vízzé alakul. A tejsav okozza az orálisfertőzésben szenvedő betegek szubjektív panaszát, a szájégést.

Az orális candidiasisra hajlamosító tényezők

Régen ismert, hogy ennek a mikroorganizmusnak az elszaporodása a csökkent metabolikusrezisztencia jele. Ezért, ha Candida-fertőzés alakul ki a szájüregben és oka nem mutatható ki, érdemes háttérbetegség után kutatni. Azokat a tényezőket, amelyek a szervezetet gyengítik, csökkentik az immunvédekezést és ezzel elősegítik a Candida fertőzés kialakulását (5.2. táblázat).

5.2. táblázat. A Candida-fertőzés kialakulásának okai

Faktor	Leírás
Pszichológiai	Idős- vagy gyermekkor, terhesség
Helyi szöveti trauma	Fogsor, rossz szájhigiéné
Antibiotikum-kezelés	Széles spektrumú (helyi, szisztémás)
Kortikoszteroid-kezelés	Helyi, szisztémás, inhalációs
Hiányos táplálkozás	Vérképző szervi betegség, sok szénhidrát
Immundefektus	AIDS
Endokrin betegség	Diabetes, Addison-kór
Malignomák	Leukaemia, agranulocytosis
Nyálmirigy-hipofunkció	Sugárkezelés, Sjögren-szindróma

Felnőtt szervezetben a Candida albicans a normál flóra tagja, amely sok egészséges szájban is kimutatható. Amennyiben bizonyos lokális vagy szisztémás faktor hatására elszaporodik és uralkodóvá válik a kevert normál orális flórában, betegség alakulhat ki. Felnőtt személyen a manifeszt Candida albicans fertőzés kezdete az immunvédekezés csökkenését jelenheti, de nem jelent más Candida forma okozta fertőzést. Ne felejtsük el, hogy a Candidafertőzés érinthet a szájüregen kívül más szerveket is, főleg legyengült személyeken. A septikaemiához hasonló candidaemia érintheti a tüdőt, a szívet vagy más életfontos szervet, és ezeknek betegségeknek a prognózisa mindig rossz.

Lokális tényezők közül elsősorban a lemezes felsőfogsorviselése, de szöveti trauma is lehet hajlamosító tényező, pl. Candida paronychia, de diabetes vagy tumor is lehet kiváltó tényező.

Normális körülmények között a Candida albicans nagy, élesztőgomba-szerű sejtként (blastospora) van jelen a szájnyálkahártyán, mely megnyúlva pszeudohifákat képez. Inaktív formában a gomba spórás alakja van a szájban (a betegnek nincs szubjektív panasza), de ha a patológiás aktivitása megnő a hifás forma a jellemző. A hifás foma behatolhat a hámba és eljuthat a str. granulosumig (ez az invazív szaporodó forma). Az a mechanizmus, ami miatt a Candida patogénné válik nem ismert.

Az orális candidiasis diagnózisa

Bizonyos szubjektív és objektív panaszok candidiasis gyanúját vetik fel. Ezek között vezető tünet a szájégés, szájszárazság vagy vöröses foltok a palatumon vagy a szájzúgban. Azonban biztos diagnózist tenyésztés ad. A Candida jelenléte nem igazolja a betegséget, mert mint említettük, a Candida egészséges szájból is kitenyészhető. Ilyenkor a gombaszám 800 sejt/mlnyál mennyiségben található, míg szubjektív panaszt is okozó betegség esetén ez a szám 20 000 sejt/ml nyál számra is felmehet. A szájnyálkahártyáról vett anyagot melaszos agaron tenyésztik egy hétig. A kinőtt telepek diagnosztikus értékűek. Kenet esetén a tárgylemezre kent kaparékot metilénkékkel megfestve a 5.2. ábrán látható képet kapjuk. Hasonló az eredmény, ha celluxszerű ragasztós csíkot helyezünk a vizsgálandó területre, lehúzás után metilénkékkel megfestjük, tárgylemezre helyezve vizsgálhatjuk. A fertőzött területről vett kenetet festhetjük PAS-sal (perjódsavas schiff) vagy Gram szerint. PAS-festéssel jól láthatók mind a hifáik, mind a spórák.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_407/#m1350orme_407 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_407/#m1350orme_407)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_407/#m1350orme_407)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5.2. ábra. Szájból vett kenet. PAS-festés

A Candida albicans kimutatására alkalmas gyorsteszt a Mikrostix (5.3. ábra). A csíkon a vizsgáló terület bizmutot tartalmaz, melyre glükóztartalmú folyadékot cseppentünk. A szájból vett kenetet erre a területre szélesztjük, és 24 órán át 37 C-on inkubáljuk. A gomba a glükózt tejsavvá bontja, amely oxidálja a bizmutot. A bizmut-oxid sötétbarna, amely látható és szemikvantitatív módon értékelhető.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_410/#m1350orme_410 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_410/#m1350orme_410)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_410/#m1350orme_410)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5.3. ábra. Microstix vizsgálat (szemikvantitatív)

Szövettani vizsgálattal a Candida-leukoplakia diagnosztizálható (lásd Leukoplakia fejezetet).

A hosszú ideje fennálló vagy kezelésrezisztens eseteknél vérképet (vas, B12-vitamin, folsav) és vércukorszintet (HbA1c) érdemes ellenőrizni.

A candidiasis klinikai osztályozása

Az orális candidiasis klinikai képe változatos. 1960-ban Lehner két fő csoportra osztotta a kórképet: akut (pseudomembranosus és atrophiás) és krónikus (atrophiás és hyperplasticus). Ez azonban a klinikus számára nem használható. Jelenleg a klinikus számára legelfogadhatóbb beosztást az 5.3. táblázat mutatja.

5.3. táblázat. A candidiasis klinikai osztályozása

Primer orális candidiasis

Akut pseudomembranosus, erythematosus

Kónikus pseudomembranosus, erythematosus, hyperplasticus

Candida-asszociált léziók:

fogsor okozta candidiasis
cheilitis angularis
glossitis mediana rhombica

Szekunder orális candidiasis

Krónikus mucocutan candidiasis orális manifesztációja

A pseudomembranosus candidiasis kifejlődhet akut immunhiányos személyeken és újszülötteken (akiknek még nincs celluláris immunitása), és lehet krónikus. Az „atrophiás” nem teljesen alkalmas kifejezés az orális candidiasisra, mert a hyperaemiás nyálkahártya jele lehet az atrophiának, de a megnövekedett vaszkularizációnak is, ezek elkülönítése klinikailag nem könnyű. A cheilitis angularis, a fogsor okozta stomatitis és a glossitis mediana rhombica lehet kombinált etiológiájú, mikor a gomba mellett baktériumok vagy vérképző szervi hiánybetegség is szerepelhetnek etiológiai tényezőként, ezért nevezik őket candidiasissal kapcsolatos betegségnek.

Az orális candidiasis kezelésére használt gyógyszerek

Az 5.4. táblázat az orális candidiasis kezelésére használható antifungális szereket mutatja.

Az amphotericin és a nystatin poliének, helyileg alkalmazva nincs mellékhatásuk. Sajnos hatásuk nem mindig elegendő a gyógyuláshoz, és szopogató tablettaként ízük kellemetlen. A poliének elleni rezisztenciát ritkán írtak le.

Az újabban használt azolok gomba ellenes hatása nagyon jó, de előfordul rezisztencia, főleg immunhiányos betegeken (Candida crusei és Candida glabrata). A szisztémásan adható azolok: itraconazole (Orungal), fluconazole (Diflucan), ketakonazole (Nizoral) nagyon jó hatású a súlyos gombás fertőzésekben. Az azolok a citokróm-oxidáz p450 működésére hatnak, és gátolják az ergoszterol bioszintézisét és beépülését a gomba sejtmembránjába, ez pedig a gomba szaporodását gátolja.

Ugyanakkor az azoloknak májkárosító hatásuk van, legerősebb a ketakonazolnak, legenyhébb az itraconazolnak. A hosszú ideig azolszármazékot szedő beteg (immunhiányos beteg) májfunkcióját folyamatosan ellenőrizni kell (transzamináz enzim vizsgálatok). Bár az irodalom egy része szerint az orális candidiasis kezelésére nem feltétlenül szükséges a szisztémás kezelés, mégis első lépésben szisztémás kezelést alkalmazzunk (Orungal 4 kapsz.), majd az elért eredmény fenntartására helyi kezeléssel folytassuk.

Az azolok több gyógyszerrel kedvezőtlen farmakokinetikus interakcióba léphetnek, pl. antikoagulánsok (warfarin), cyclosporin A. Kevesebb mellékhatása és gyógyszer-interakciója van a terbinafinnak. A chlorhexidine és a borax-glicerin (FoNo) antibakteriális és antifungális hatású.

5.4. táblázat. A candidiasis kezelésére használt gyógyszerek

Helyi kezelés	Szisztémás kezelés
Pseudomembranosus, erythemás, hyperplasticus
Nystatin tabletta (100 000 NE) étkezés után, szájban oldódik, naponta 4x, 1-4 hétig	Fluconazol (diflucan) 50–100 mg naponta, 2-3 hétig Itraconazole (Orungal) napi 150 mg, 2 hét
Candida-asszociált stomatitis
Amphotericin, Nystatin, mint fent Ha az eredmény nem egyértelmű, myconazole kenőcs (Klion kenőcs) a fogsor belső oldalára, naponta 4-szer, 4 hétig, vagy chlorhexidin öblítés 4-szer naponta	Szisztémás kezeléssel legjobb kezdeni és utána helyi kezeléssel fenntartani az állapotot Itraconazole oldat
Cheilitis angularis
Itraconazole kenőcs 3–4-szer naponta gyógyulásig Ha baktérium is van jelen: myconazole 3–4-szer	Szisztémás kezelésre ritkán van szükség, de előfordulhat, hogy kell

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero