Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

7.2.1. Az aphthás szájgyulladás klinikai jellemzői

A krónikus recidiváló aphthás szájgyulladás jellemzői

A betegséget Mikulitz és Kümmer 1897-ban írták le, ezért Mikulitz-aphthának is nevezik. Ez a betegség leggyakoribb formája, az összes eset kb. 65–70%-a. Van arra vonatkozó adat, hogy a betegek 56%-a nő, és hogy az első fekélyek az élet második dekádjában (10–19 éves kor között) jelennek meg. De sok beteg jelzi, hogy első aphthája ezen a koron kívül jelent meg, és valóban egészen kisgyermek korban is előfordul.

A Mikulitz-aphtha általában több kis fekély (1–5 egyszerre) megjelenhet a buccán, ajkon, a szájfenéken vagy a nyelven, de az áthajlásokban is gyakori. Általában a szájüreg elülső felében koncentrálódnak. Az aphthák ezen formája ritkán érinti a garatot és a garatíveket. A fekély kialakulása idején a klinikai kép változatos, rendszerint égő, viszkető, szúró érzés röviddel az aphtha megjelenése előtt. A fekélyek átmérője általában kisebb, mint 1 cm, átlagosan 4–5 mm. A „kis aphtha” kifejezés nem a lézió méretére vonatkozik, hanem klinikai sajátosságaira, lehetnek nagyméretű Mikulitz-aphthák és kisméretű Sutton-aphthák is. A fekélyek alapja általában sárgás-szürke, enyhén kiemelkedő vöröses széllel és ha a környező szövetek nem elongálják enyhén ovális alakúak (7.1. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_618/#m1350orme_618 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_618/#m1350orme_618)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_618/#m1350orme_618)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7.1. ábra. Krónikus recidiváló aphtha (Mikulitz)

(b: Gera I. felvétele)

A fekélyek fájdalmasak, főleg a nyelven, és nehézséget okozhatnak a beszédben és a táplálkozásban. Ha az ajkon is van aphtha az néha oedemával járhat. Súlyos esetekben a regionális nyirokcsomók duzzadtak lehetnek. A spontán gyógyulás időtartama néhány naptól-két hétig tart, általában 10 nap. Ha egyszerre több aphtha is van a szájban, azok nem feltétlenül egyszerre gyógyulnak, de heg nélkül. Az első aphthás periódus után bizonyos idővel jöhet a következő epizód. Vannak olyan esetek, ahol a periodicitás szabálytalan, de a legtöbb esetben az intervallumok folyamatosan rövidülnek. Ez az ún. „self generation”, ami az autoimmun folyamatokra jellemző. Van olyan adat is, hogy a Mikulitz-aphthás betegek lymphocytái sejttenyészetben károsítják a szájnyálkahártyasejteket. A beteg eljuthat addig, hogy nincs aphthamentes időszaka.

Periadenitis necrotica recurrens mucose oris (Sutton)

A betegséget Sutton (1911) írta le, ezért Sutton-aphthának is nevezik. Klinikai jellemzőiben jelentősen különbözik a Mikulitz-aphthától. A fekély nagyobb és gyógyulási ideje is hosszabb (kb. 40 nap) (7.2. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_624/#m1350orme_624 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_624/#m1350orme_624)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_624/#m1350orme_624)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7.2. ábra. Sutton-aphtha

(b, c: Gera I. felvétele)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_627/#m1350orme_627 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_627/#m1350orme_627)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_627/#m1350orme_627)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7.3.ábra. A beteg erősen hegesedett elülső garatíve

A lézió széle kissé felhányt lehet, mely kép alapján malignus tumor lehetősége is felmerül (ilyenkor biopsia is szóba kerül). A fekély gyógyulása után heg marad vissza. Normál körülmények között egy-két fekély van a szájban, de pl. immunkompromittált betegeken 10 is lehet egyszerre. Az érintett személyek között kevéssel több a férfi, életkoruk változó, de idősebb korban (40–50 év felett) gyakoribb. Az összes aphthás eset kb. 5%-a. A Mikulitz-aphthával szemben, ez a forma nem ciklikusan jelenik meg, kialakulása előre nem látható. Hosszú tünetmentes időszakokat intenzív fekélyképződéssel járó időszakok követnek, kimutatható ok nélkül. Az ismétlődő, fájdalmas fekélyek súlyos táplálkozási és beszéd problémákat okozhatnak.

Hosszú távon a hegesedés miatt a beteg képtelenné válik szilárd táplálék fogyasztására.

Ennél a kórképnél is lehet hám ellenes autoantitestet kimutatni.

Herpetiform ulceratio (Cooke)

Cooke 1960-ban írta le. Az aphtha másik két formájától teljesen különböző betegség. Kevésbé gyakori. A herpetiform kifejezés azért megfelelő, mert az elváltozás hasonlít a bőrgyógyászatban előforduló dermatitis herpetiformishoz, de hasonlít a HSV okozta fertőzésekhez is, amivel gyakran össze is téveszthető. Az elkülönítés alapja a HSV-fertőzés során kialakuló általános tünetek (láz, gyengeség, izomfájdalom). Herpetiform ulceratióban a fekélyek kicsik, és egyszerre sok van a szájban (akár 100 is lehet). Bár az el nem szarusodó hámon bárhol előfordulhat, leggyakrabban a nyelv oldalsó és alsó felszínén, valamint a szájfenéken fordul elő.

Az egyes fekélyek alapja szürkés-fehér és bár van erythemás udvara, azért néha nehéz észrevenni. Kis mérete ellenére ez a fekély nagyon fájdalmas és táplálkozási, valamint beszédbeli nehézséget okozhat. A fekélyek e csoportja 6–14 nap alatt spontán gyógyul, a tünetmentes periódus hossza változó, de van olyan beteg, akinél folyamatosan előfordul fekélyesedés. Ha több fekély összefolyik nagy összefüggő területre terjedhet ki, jelentős erythaemával.

A férfi-nő arány 2:6, leggyakrabban 20 és 29 éves kor között jelenik meg. Az összes aphthás eset 15–20%-a. Szerencsére a betegség ezen formája sok esetben 5 év után spontán remisszióba kerül (nem alakul ki újabb recidíva). Herpetiform ulceratiónál nem lehetett nyálkahártya ellenes autoantitestet kimutatni.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_636/#m1350orme_636 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_636/#m1350orme_636)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_636/#m1350orme_636)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7.4. ábra. Herpetiform ulceratio

(b: Gera I. felvétele)

A háromaphthás szájgyulladásforma klinikai tulajdonságait foglalja össze a 7.2. táblázat.

Aphthás szájgyulladás gyermekkorban

7.2. táblázat. Az aphthás szájgyulladás klinikai jellemzői

Klinikai jellemzők	Mikulitz	Sutton	Cooke
Első aphtha (dekad)	2–	3.	1-2
Fekélyek száma	1–5	1–3	20–100
Fekély nagysága (mm)	<10	>10	1-2
Időtartam	6–14 nap	40 nap	6–14 nap
Hegesedés	nem	igen	nem
Helye	El nem szarusodó hám, alatta kötőszövet: ajak, bucca, nyelvhát, nyelvoldal	El nem szarusodó hám, alatta kötőszövet, lágy szájpad	El nem szarusodó hám, bárhol a szájban, de főleg száfenék, nyelv alsó felszíne
Nyálkahártya hám elleni autoantitest	+	–	+

Az aphthának van olyan formája, ami csak felnőtteken fordul elő. Van azonban irodalmi adat, ahol 100, kétéves kor alatti gyermeken kialakult aphthás esetet írtak le, de Sutton-aphtha nem volt közöttük. A gyermekkori aphthák gyakran kapcsolódtak hematológiai problémákhoz, de a vizsgált gyermekek között nem volt gluténszenzitív (coeliakiás) gyermek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero