A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék

• A biotechnológia etikai kérdései
• Impresszum
• ELŐSZÓ
• chevron_right1. FEJEZET – A TUDOMÁNY, A TECHNOLÓGIA ÉS AZ ETIKA
  • Alapfogalmak
  • Az etika fogalma, részei
  • chevron_rightMetaetikai kérdések
    • A naturalista hiba
  • chevron_rightNormatív etikai elméletek
    • Az erényetikai elméletek
    • chevron_rightA deontológiai elméletek
      • A kanti etika
      • A kantiánus etikák
      • John Rawis igazságosságelmélete
    • chevron_rightA konzekvencionalista elméletek
      • Az utilitarizmus problémái
  • chevron_rightKözépszintű etikai elméletek
    • A principlizmus
    • Az etikai mátrix használata
  • chevron_rightAz etika, a tudomány és a technológia kapcsolata
    • A tudomány és a technológia értékterheltsége
  • chevron_rightTudományelméleti alapfogalmak
    • Francis Bacon tudományfelfogása
    • A szubjektivitás és az értékek szerepe a hipotézisalkotásban és a tudomány fejlődésében
    • A hipotézisek igazolásának módszere: indukció vagy falszifikáció?
    • A tudomány és a nem-tudomány elkülönítése
    • Thomas S. Kuhn felfogása
    • A normál tudomány és a paradigma
    • A tudományos forradalom és a paradigmaváltás
    • A tudományos paradigmák összemérhetetlensége (inkommenzurabilitása)
    • A téves lineáris tudományfejlődési modell népszerűségének az oka
    • Az új paradigma elfogadásának nem tudományos tényezői
    • A fejlett és a fejletlen tudomány közötti különbség
    • A tudományos elméletek mint modellek
    • A tudomány és a „korszellem” kapcsolata
  • chevron_rightA technológia általános kérdései
    • A technológia fogalma
    • chevron_rightA technológiáról való gondolkodás története
      • A technológia ünneplése: a technológia mint második teremtés
      • A technológia organikus paradigmája
      • Az organikus paradigma kritikája
      • A technológiáról való gondolkodás a II. Világháború után: a technológia mint ellenőrzés
    • chevron_rightA technológiához való mai viszonyulás: az ökotechnológiai paradigma
      • A technológia hatása a társadalomra
      • A technológia és a bizonytalanság
  • chevron_rightKockázat, bizonytalanság és az Elővigyázatossági Elv
    • A kockázat fogalma
  • A kockázat kétféle megközelítése
  • chevron_rightA kockázattal való megbirkózás folyamata
    • A kockázat azonosítása
    • A kockázat becslése
    • A kockázatkezelés
    • A kockázat kommunikációja
  • chevron_rightAz Elővigyázatossági Elv (EE)
    • Az EE kialakulása, elterjedése
    • Az EE fogalma
    • Az EE alkalmazásának elvei és korlátai
    • Az EE alkalmazásának bemutatása
    • Az EE alkalmazásának politikai vonatkozásai
    • Kritikák az EE-vel szemben
  • chevron_rightA tudomány, a szakértői testületek és a hatóságok iránti bizalmatlanság kérdései
    • chevron_rightA tudomány iránti bizalmatlanság
      • A bizalmatlanság magyarázatának ún. deficit modellje
      • A bizalmatlanság magyarázatának ún. piaci modellje
    • Az értékelkötelezettségek szerepe a tudományban
    • A szakértői elfogultság lehetőségei
    • A szakértői elfogultság ellensúlyozásának módszerei
  • A közvélemény bizalma növelésének lehetőségei
  • chevron_rightA döntésekben való demokratikus részvétel kérdései
    • A hatóságok és lakosság közötti kommunikáció két modellje
    • chevron_rightA lakossági részvétel minőségének ellenőrzése
      • A lakossági részvétel folyamat kritériumai
      • A lakossági részvétel elfogadhatósági (legitimitási) kritériumai
    • A lakossági részvétel formái
    • A lakossági részvétel néhány példája
    • Az etikus fogyasztás fogalma
    • Az etikus üzleti magatartás mozgalma
• chevron_right2. FEJEZET – KÖRNYEZETETIKA1
  • chevron_rightA környezetetika jelentősége
    • A jelenkori környezeti krízis
    • A Meadows féle világmodellek
    • Az emberiség mai legfontosabb megoldandó problémái
    • chevron_rightJavaslatok a környezeti krízis megoldására
      • A mentőcsónak-etika
      • Az űrhajó-etika
  • chevron_rightA szegénység és a nélkülözés megkülönböztetése
    • chevron_rightA környezeti krízis megoldásának politikai korlátai
      • Politikai korlátok az egyes országok szintjén
      • Politikai korlátok nemzetközi szinten
    • A mai környezeti krízis alapdilemmája
    • Egy új világerkölcs kialakulásának szükségessége
  • chevron_rightA környezetetikák filozófiai megalapozása
    • A darwini evolúciós elmélet filozófiai következményei
    • A „természetes” és az „emberséges” közötti radikális különbség
    • A consilience (összhang) wilsoni követelménye a környezeti etika vonatkozásában
    • A „biophilia” mint a környezeti etika természeti feltétele
  • chevron_rightA környezetetika alapfogalmai, fajtái
    • A környezetetika és a környezetvédelem fogalma
    • chevron_rightA környezetetika eltérése a hagyományos etikai rendszerektől
      • Alkalmazott etika-e a környezetetika?
      • A hagyományos nyugati etikai rendszerek korlátai
    • A környezetetikák felosztása
  • chevron_rightA morális státusz fogalma
    • A morális státusz jelentősége
    • chevron_rightA nyugati kultúra hagyományos felfogása a morális státusszal kapcsolatban
      • Arisztotelész álláspontja
      • A zsidó-keresztény hagyománynak a mai környezeti krízisért viselt felelősségéről folytatott vita
      • A morális státusz érzőképességi kritériumának megjelenése
      • Az élet minden formája morális státuszának elismerése
      • A morális státusz kiterjesztése egész ökológiai rendszerekre
      • A morális státusz csúszó standardja
    • Az érdek fogalma
  • chevron_rightAntropocentrikus környezeti etikák
    • Az antropocentrikus környezeti etikák jellemzői
    • Az antropocentrikus környezeti etikák előnyei a környezetvédelem számára
    • Az antropocentrikus környezeti etikák kritikája
  • chevron_rightBiocentrikus környezeti etikák
    • A biocentrikus környezeti etikák jellemzői
    • A biocentrikus környezeti etikák kritikája
  • chevron_rightÖkocentrikus környezeti etikák
    • Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői
    • chevron_rightHolmes Rolston ökocentrikus környezetetikája
      • Az ökocentrikus etika mint a Föld egészére vonatkozó egységes etikai rendszer
      • Az ökocentrikus etika mint a hagyományos etika kiterjesztése: fajok közötti etika
      • Miben több egy ökocentrikus etika egy biocentrikus etikánál?
      • Az antropocentrizmus mint a mai civilizáció alapproblémája
    • chevron_rightAz ökocentrikus környezeti etika kritikája
      • Az egyedi élőlények érdekeinek feláldozása ökológiai „egészek” érdekei kedvéért
      • Az ember a természet része tételből következő paradoxon
      • Az ökológiai fasizmus vádja az ökocentrikus környezeti etikákkal szemben
      • Ellentét az állatvédő mozgalmak és az ökocentrikus etikák között
      • Ellentét a biocentrikus és az ökocentrikus környezeti etikák között
    • A bioszociális nézőpont mint az állatvédő és az ökocentrikus etikák integrálásának kísérlete
  • chevron_rightAz ökofeminizmus
    • A nők elnyomásának és a természet elnyomásának közös gyökere
    • A mai etikai rendszerek mint a férficentrikus gondolkodás lenyomatai
    • A mai fogalmi rendszerek mint az alá-fölérendeltségi viszonyok igazolói és fenntartói
  • chevron_rightA mélyökológia
    • A szociális atomizmus mint a mai gondolkodás jellemzője és a környezeti krízis oka
    • A környezettől izolált énen való túllépés. Az ökológiai én mint a világgal való azonosságunk tudata
    • A mélyökológia és a „sekély” ökológia különbsége
    • Az ökológiai krízis mint a modern civilizáció válsága
    • A természet törvényeinek hangsúlyozása szükségszerűen ökofasizmushoz vezet?
  • chevron_rightA föld-etika
    • A föld-etika mint az erkölcsi szabályok kiterjesztése a természeti környezet egészére
    • A föld-etika mint a kialakulóban levő világfalú globális erkölcse
    • A környezeti fasizmus vádja a föld-etikával szemben
  • chevron_rightA környezeti etikai rendszerek közti viták összefoglalása
    • Az antropocentrikus környezeti etikák mint a tradicionális kartéziánus ontológiai dualizmus termékei
    • A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a darwini evolúciós elmélettel
    • A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a keleti vallásokkal és a természeti népek vallásaival
    • A mai jogi szabályozás antropocentrikus etikai alapjai
  • chevron_rightA modern környezetetika néhány összefoglaló jellemzője
    • chevron_rightA környezetvédelem és a jog
      • A környezetvédelmi jog feladatai
      • A környezetvédelmi jog fejlődésének tipikus fázisai
      • A szennyezési jogok piaca
    • chevron_rightKörnyezetvédelem és gazdasági hatékonyság
      • A környezetszennyezés mint gazdasági externália
      • A környezetpusztítás költsége meghatározásának problémái
      • A hagyományos közgazdasági gondolkodás korlátai a környezeti krízis kezelésére
    • chevron_rightKörnyezetvédelem és oktatás
      • A környezetvédelmi oktatás rejtett kurrikuluma
      • A környezettudatosság kialakítását segítő eszközök
    • Környezetvédelem és nemzetközi politika
    • Igazságossági kérdések a biodiverzitás csökkenésének megakadályozása kapcsán
    • Igazságossági kérdések az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése kapcsán
    • A környezetetika alapelvei
    • chevron_rightA környezeti igazságosság elve
      • A generációk közötti egyenlőség (intergenerációs igazságosság) elve
      • A természet tiszteletének az elve
    • chevron_rightA környezetfilozófiával kapcsolatos néhány alaptétel
      • A környezeti krízis mint a jelenlegi értékrend krízise
      • A szegénység csökkentése és a javak igazságosabb nemzetközi elosztása a környezeti krízis megoldásának fontos feltétele
      • A háborúk elkerülése a környezetvédelem része
    • chevron_rightA fenntartható fejlődés fogalma
      • A hagyományos (korlátozatlan) fejlődés fenntarthatatlansága
      • A fenntartható fejlődés mint középút
      • A fenntartható fejlődés fogalmának kritikája
      • A fenntartható fejlődés dimenziói
      • A fenntartható fejlődés alapelvei
      • A Johannesburgi Deklaráció a fenntartható fejlődésről
• chevron_right3. FEJEZET – A MODERN BIOTECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI-ETIKAI KÖRNYEZET
  • Az egyes jogrendszerek szerkezete, felépítésének általános elvei, az angol-amerikai jogrendszer és a kontinentális jogrendszer
  • chevron_rightJogforrások
    • Nemzetközi szerződések
    • Nemzetközi egyezmények a biotechnológia területén
  • chevron_rightNemzetközi szervezetek
    • chevron_rightAz Európai Unió
      • Az EU jogalkotása a biotechnológia területén
    • Az Európa Tanács jogalkotása
    • chevron_rightAz UNESCO
      • Az UNESCO tevékenysége a biotechnológia területén
    • chevron_rightAz OECD
      • Az OECD tevékenysége a biotechnológia területén
    • Hazai jogforrások
• chevron_right4. FEJEZET – A NÖVÉNYEK ÉS AZ ÁLLATOK GENETIKAI MÓDOSÍTÁSÁNAK ETIKAI KÉRDÉSEI
  • chevron_rightA növények és az állatok genetikai módosításának módszerei és céljai
    • A genetikai módosítás fogalma
    • A genetikai módosítás típusai
    • chevron_rightA növények genetikai módosításának módszerei
      • A növények genetikai módosításának folyamata
      • A növények genetikai módosításának módszerei
      • Genetikai módosítás Agrobacterium közvetítésével
    • chevron_rightProtoplasztok transzformációja
      • Génpuska
    • chevron_rightA növények genetikai módosításának céljai
      • Alapkutatás
      • Mezőgazdasági alkalmazások
      • A termésveszteség csökkentése az ellenálló képesség növelésével
      • A terméshozam közvetlen növelése
      • A termés érésének befolyásolása
      • Egészségügyi alkalmazások
      • Gyógyászati anyagok termeltetése
      • A növények tápanyag-összetételének megváltoztatása
      • Egyéb alkalmazások
      • Ipari szempontból hasznos anyagok termeltetése
      • Környezetvédelmi alkalmazások
    • chevron_rightAz állatok genetikai módosításának módszerei
      • Az állatok genetikai módosításának folyamata
      • Az állatok genetikai módosításának in vitro módszerei
    • chevron_rightAz állatok genetikai módosításának céljai
      • Alapkutatás
      • Mezőgazdasági alkalmazások
      • Orvosi alkalmazások
      • Egyéb alkalmazások
  • chevron_rightA genetikailag módosított organizmusokkal kapcsolatos etikai kérdések
    • chevron_rightA genetikai módosítás erkölcsi megítélése
      • A genetikai módosítás természetellenes
      • Telosz – Bernard E. Rollin álláspontja
      • A genetikai módosítás sérti az integritást
      • Az egyed integritása (az állati integritás)
      • A faj integritása
      • Genetikai integritás
      • A korlátozás vélelme
      • Következtetések
    • chevron_rightA genetikai módosítás következményei
      • Genetikai módosítás és az állatok jólléte
      • A genetikailag módosított növények és a környezet – Környezeti kockázatok
      • Mezőgazdasági kockázatok
      • Biodiverzitás
    • A GM élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos etikai kérdések
• chevron_right5. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI I.
  • chevron_rightGenetikai alapfogalmak
    • Genetikai információ, titoktartás
    • Genetikai determinizmus
    • Genetikai betegség
    • A genetikai diszkrimináció tilalma
    • Tanulságok a történelemből: eugenika – a genetikai-biológiai ismeretek a kor ideológiájának szolgálatában
  • chevron_rightGenetikai beavatkozások
    • chevron_rightA csírasejteken végezett genetikai beavatkozások
      • A csírasejtek genetikai állományának megváltoztatását célzó beavatkozások etikai kérdései
    • A genetikai beavatkozások osztályozása
    • chevron_rightCsírasejtes gén-transzfer technika
      • Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett
      • A csírasejtes gén-transzfer technika elleni érvek
      • A csírasejtes genetikai beavatkozásokkal kapcsolatos főbb érvek elemzése
      • A reprodukcióhoz való jog
      • A genetikai állomány megváltoztatása a csírasejtes beavatkozások következtében – eugenikai megfontolások
      • Feltárulkozó, egyre kibontakozó összetettség (unfolding complexity)
      • A csúszós lejtő érve
      • Az „Istent játszani” érv
      • A javak igazságos elosztása
      • A jövő generációk iránti felelősség
    • A „jövő generáció iránti felelősség” érv korlátai
    • chevron_rightEgy különleges csírasejtes beavatkozás etikai kérdései
      • A mitokondriális DNS (mtDNS) szerepe valóban csak az emberi szervezet alacsonyabb rendű funkcióira korlátozódik?
    • chevron_rightA mitokondriális DNS egyedisége
      • A mitokondriális DNS természete, a mtDNS defektusa által okozott betegségek
      • A petesejt magjának in vitro transzplantációja (in vitro ovum nuclear transplantation – IVONT)
      • A mtDNS szerepének bizonyossága az emberi életfunkciók tekintetében
      • Néhány hasonlat a mtDNS szerepének megértéséhez
      • A mtDNS (lehetséges) hatásának következményei
      • A mtDNS transzplantációjának egyéb következményei
      • A nukleáris (nDNS) és a mitokondriális DNS (mtDNS) interakciójának következményei
    • Az IVONT etikai értékelésének összefoglalása
    • chevron_rightCsírasejtes terápia terméketlenség megelőzésére
      • Enukleált donor petesejt citoplazmájának átültetése recipiens petesejtbe
      • Az enukleált donor petesejt citoplazmájának átültetésének technikai ellentmondásai
      • Az enukleált donor petesejt citoplazmájának átültetése kapcsán felmerülő etikai kérdések
    • Biobankok etikai kérdései
  • Szómagyarázat
• chevron_right6. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI II.
  • chevron_rightA szerv és szövet transzplantáció etikai kérdései
    • Az élő emberből történő donáció
    • chevron_rightSzerv és szövet transzplantáció halott emberekből
      • Beleegyezés kérdése halott testéből történő szerveltávolítás esetében
    • Szervkereskedelem
  • chevron_rightŐssejtek – embrionális őssejtek
    • Ellenérvek
    • Új Galilei per avagy világnézeti szabadság?
    • A köldökzsinórvér-őssejtek kapcsán felmerülő etikai kérdések
    • Alternatívák – konszenzus
  • chevron_rightA xenotranszplantáció és az emberi génekkel kapcsolatos transzgenikus kutatások etikai kérdései
    • Állati szövetek és gének beillesztése emberbe
    • Az állati szervek beültetése emberbe
    • Az állati és emberi gének kölcsönhatásának kategóriái
    • A xenotranszplantáció szükségessége
    • Állatok transzgenikus kutatás vagy terápia céljából történő alkalmazása
    • chevron_rightA faji határok átlépése. A transzgenezis és annak jelentősége
      • Transzgenezis
    • chevron_rightA fajok közötti határok átlépése
      • A genom különböző jelentése
      • A genom fogalmainak morális jelentősége
    • Hol húzzuk meg a határvonalat?
    • Az emberi-állati faji határok átlépésének morális következményei
• chevron_right7. FEJEZET – A BIOTECHNOLÓGIAI SZABADALMAK ETIKAI KÉRDÉSEI
  • Bevezetés
  • A szabadalom fogalma
  • A szabadalmaztathatóság feltételei
  • A biotechnológiai találmányok fajtái
  • chevron_rightA genetikai szabadalmak etikai kérdései
    • Az első állítás: a DNS speciális státusza
    • A második állítás: a szabadalmaztathatóság feltételeit a DNS szekvenciák nem elégítik ki
    • A harmadik állítás: a genetikai szabadalmak megadásának károsak a következményei
    • Közrend és közerkölcs
    • chevron_rightA magyar jogi szabályozás
      • Szabadalmaztathatóság
      • Újdonság, feltalálói tevékenység, alkalmazhatóság
      • A szabadalom hasznosítása
      • Biológiai Sokféleség Egyezmény
• chevron_right8. FEJEZET – NEUROETIKA
  • chevron_rightA pszichofarmako-terápia etikai kérdései
    • chevron_rightA pszichofarmakoterápia kritikája
      • A pszichofarmako-terápia kapcsán említett kritikák elemzése
  • Testátültetés
  • chevron_rightA memória neuroetikai kérdései
    • Emlékképek beültetése
    • Emlékképek törlése
  • Az etika neuroetikája
• chevron_right9. FEJEZET – AZ EMBEREN VÉGZETT KUTATÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
  • chevron_rightAz emberen végzett kutatás története
    • Ókor és középkor
    • Kutatás a XVIII.-XIX. században
    • Etikátlan kísérletek a II. világháború előtt
    • Kísérletek a II. világháborúban
    • chevron_rightKutatásetika a II. világháború után
      • Kutatás az 1950-es években
      • Kutatásetikai fordulat 1966-ban
      • A Tuskegee-féle syphilis vizsgálat nyilvánosságra kerülése
    • chevron_rightA kísérletek szabályozásának története
      • A szabályozás szükségessége tagadásának időszaka
      • A Nürnbergi Kódex (1947)
      • A Helsinki Deklaráció (1964)
      • A Belmont Report (1979)
      • A CIOMS (Council for International Organizations of Medical Sciences) irányelvei
      • Az ICH-GCP Guideline (1996) – A Harmonizált Helyes Klinikai Gyakorlat
      • Az Európa Tanács Bioetikai Konvenciója (1997) és annak az orvosbiológai kutatásokról szóló 2005-ös kiegészítő jegyzőkönyve
  • chevron_rightAz emberen végzett kutatás általános kérdései
    • A kutatás fogalma
    • A kutatás és az innovatív klinikai gyakorlat elkülönítése
    • A kutatás etikai alapelvei
  • Az etikátlan kutatásra hajlamosító tényezők
  • chevron_rightA kutatás elfogadhatóságának általános feltételei
    • A kutatás tudományos elfogadhatósága
    • A megfelelő haszon/kár arány
    • chevron_rightA kutatásba adott tájékozott beleegyezés
      • A tájékozott beleegyezés általános szabályai
      • A terápia téves feltételezése
    • chevron_rightCitotoxikus szerek Humán I. fázisú kipróbálásának terápiás jellegéről folytatott vita
      • Érdekkonfliktusok a kutatási alany tájékoztatása során
    • A megfelelő orvosi ellátás és az esetleges kártérítés biztosítása
    • A kutatásban részt vevő kiskorúak védelmére vonatkozó speciális szabályok
    • A kutatásban részt vevő nem cselekvőképes felnőttek védelmére vonatkozó speciális szabályok
    • A nem cselekvőképes kutatási alanyok bevonásával végzett kutatások közös szabályai
    • Kedvező kutatásetikai bizottsági vélemény
    • A kutatás utáni időszakkal kapcsolatos követelmények
  • chevron_rightA vulnerábilis kutatási alanyok védelme és annak következményei
    • A vulnerábilis kutatási alanyok
    • A vulnerábilis kutatási alanyok fokozott védelmének paradox hatásai
    • A vulnerábilis kutatási alanyokkal szembeni új megközelítés
  • chevron_rightA kutatási alanyok kiválasztásának etikai kérdései
    • A kutatásba való bevonás „háborús” modellje
    • A kutatásban való részvétel megengedhetőségének csökkenő sorrendje
    • A kutatásba való bevonáskor előforduló hátrányos diszkrimináció
    • A kutatásból való kizárás etikai kérdései
  • chevron_rightA kutatóknak és a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés és költségtérítés etikai vonatkozásai
    • A kutatásban részt vevő kutatóknak, személyzetnek nyújtott kifizetés etikai kérdései
    • chevron_rightA kutatási alanyoknak nyújtott kifizetések etikai kérdései
      • A kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés piaci modellje
      • A kutatási alanyoknak nyújtott fix kifizetés modellje
      • A kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés költségtérítéses modellje
      • A kutatási alanyoknak nyújtott kifizetések összefoglaló értékelése
  • A résztvevők toborzására szolgáló hirdetések etikai kérdései
  • chevron_rightA Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai vizsgálatok (RKK) etikai kérdései
    • Az RKK fogalma
    • Az RKK alapvető etikai konfliktusa
    • Az RKK elkezdése: a klinikai egyensúly fogalma
    • chevron_rightEszköznek használjuk-e a randomizáció során a kutatásba bevont betegeket?
      • Érvek a randomizáció etikussága ellen
      • A randomizáció megengedhetőségének etikai korlátai
      • A kutatási terv „elavulása” mint etikai probléma
    • chevron_rightA placebo-kontrollos RKK etikai problémái
      • A placebo-kontroll használatának elterjedtsége
      • A placebo-kontroll szükségessége melletti érvek
      • A placebo-kontroll etikai korlátai
      • A nemzetközi deklarációk álláspontja a placebo-kontrollal kapcsolatban
      • A placebo használatával kapcsolatos középút
    • chevron_rightA kezelési standard kérdésével kapcsolatos vita
      • A HIV feto-maternális transzmissziójával kapcsolatban folytatott kutatások
      • A HIV feto-maternális transzmisszióját placebo-kontrollal vizsgáló kutatások kritikája
      • A HIV feto-maternális transzmisszióját placebo-kontrollal vizsgáló kutatások melletti érvek
    • A kezelési standard meghatározásának problémája
    • A kettős standard elfogadhatatlansága
    • chevron_rightA hatásos gyógyszerek elérhetővé tételének módjai
      • Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása
      • Az előzetes megállapodás módszere
      • A nemzetközi szervezetek közötti együttműködés, s a public-private partnership (PPP) típusú finanszírozási formák létrehozása
      • A szabadalmazott gyógyszerek generikus formái előállításának, majd ezek eladásának engedélyezése a szegény országok számára
    • Az RKK befejezése
    • Az RKK-val kapcsolatos igazságossági kérdések
  • chevron_rightA szegényebb és a gazdagabb országok együttműködésével végzett kutatások speciális kérdései
    • A multinacionális kutatások előtérbe kerülésének okai
    • A multinacionális kutatások etikai problémái
    • Etikai imperializmus versus kettős standard
    • A multinacionális kutatás speciális problémái Közép-Kelet-Európában
  • chevron_rightIgazságossági kérdések a kutatásetikában
    • Az igazságossági elvekkel kapcsolatos nemzetközi vita
  • A kutatásetikai szabályozás mai hiányosságai

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Gyűjtemény: Semmelweis Kiadó

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//