Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.1.1.4. Nemzetbiztonsági érdekek

Ha kisebb hangsúllyal is, de a színfalak mögötti vitákban időnként előkerültek a belbiztonsági (rendőrségi, kémelhárítási) megfontolások. Ezeket elsősorban a telekommunikáció és a légi közlekedés privatizációja kapcsán emlegették fel ismételten, mondván, hogy az érintett cégek fizikai értelemben is a kezükben tartják az ország kapujának kulcsait, a kormányzati telefon- (majd később) internethálózatait. A nyilvánosság előtt csak ritkán esett szó arról, hogy az ilyen cégeknél a rendszerváltás előtt és után is számos nemzetbiztonsági tiszt dolgozott. Kis utánagondolással azonban nem volt nehéz erre a feltételezésre jutni.

Meglepő módon ez a kérdéskör a nyilvánosság előtt 2007-ben merült fel először, amikor a már régen privatizált Matávot egy orosz cég, az AFK Sistema próbálta megszerezni a Deutsche Telekomtól. Az orosz cég – az orosz titkosszolgálattól kiszivárogtatott információk segítségével –úgy próbálta megzsarolni a német tulajdonost, hogy világgá kürtölte a Matáv és a hozzá kapcsolható vállalatok titkosszolgálati kötődéseit.1 2009 novemberében a már négy évvel korábban privatizált Budapest Airport (BA) (6.3.6.) jogi igazgatójának korrupciós ügye kapcsán került nyilvánosságra, hogy a repülőtér is kezdettől fogva „nemzetbiztonsági védelem” alatt állt. Ez a gyakorlatban – egyebek között – azt jelentette, hogy a BA-nak joga volt megkerülnie a nyilvános közbeszerzési eljárást. Sőt, a sajtó még azt is tudni vélte, hogy „előfordult, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét a Nemzetbiztonsági Hivatal segítségével manipulálták”.2

Viszonylag hosszú szünet után, legközelebb 2011-ben került elő újra ez a felvetés. Giday (2011) azt javasolta, hogy a stratégiai jelentőségű cégeknél – az energiaszektoron kívül ő ideértette a legnagyobb informatikai vállalkozásokat is – az állam írja elő a vagyon állagának megfelelő fenntartást, időszakonkénti beszámoltatással, akkor is, ha az adott eszköz magántulajdonban áll. A szerző javasolta továbbá azt is, hogy több évre szóló stratégiai szerződéseket kellene kötni az állam és a nemzeti törzsvagyon egyes fontosabb elemeit kezelő cégek között. Javaslatának nem volt visszhangja.

2015-ben azonban a kérdés újra előkerült, amikor egy új kormányhatározat név szerint is felsorolta a „nemzetbiztonsági védelem alá eső” szerveket, illetve vállalatokat.3

6.1.1. táblázat. A nemzetbiztonsági szempontból kiemelt védettségű, állami és magántulajdonú cégek listája, 2015

1. MNV Zrt., illetve azon gazdálkodó szervezetek, amelyekben az MNV Zrt. többségi tulajdonosi jogokat gyakorol

2. MVM Paksi Atomerőmű Zrt., MVM Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt.

3. Mol-csoport*

4. MVM-Csoport

5. ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.

6. KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt

7. Rába Járműipari Holding

8. Gamma Műszaki Zrt.

9. Ruag Ammotec Magyarországi Zrt.

10. HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.

11. HN Armcom Kommunikációtechnikai Zrt.

12. HM Arzenál Elektrotechnikai Zrt.

13. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.

14. Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség

15. Budapest Airport Zrt.*

16. HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.

17. Wizz Air Hungary Kft.

18. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

19. NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a közvetlen irányítása alatt álló

19.1 Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt.

19.2 IdomSoft Informatikai Zrt.

19.3 Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.

20. Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-csoport*

21. MÁV-csoport

22. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (Duna Médiaszolgáltató Zrt.),

23. Fővárosi Gázművek Zrt., valamint a regionális gázszolgáltatók,

24. Főtáv Zrt., megyei jogú városok távhőszolgáltató társaságai,

25. Magyar Posta Zrt.

26. Magyar Telekom Nyrt.*

27. Antenna Hungária Zrt., valamint az egyéb egyetemes szolgáltatásra kijelölt elektronikus hírközlési szolgáltatók, mobil hírközlési szolgáltatók

28. Államadósság Kezelő Központ Zrt.

29. Pénzjegynyomda Zrt.

30. Budapesti Értéktőzsde Zrt.

31. Szerencsejáték Zrt.

32. Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

33. Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.

34. MFB-csoport

35. Fővárosi Vízművek Zrt., regionális vízműtársaságok

36. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

37. Villamosenergia-elosztói engedélyes társaságok,

38. BKV-csoport

39. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Megjegyzés: * Többségi magántulajdonú társaságok.

Forrás: Kormányrendelet tervezete.

1	HVG, 2007. ápr. 7.
2	Rényi-Vámos Krisztina 2003-ban – tehát még a BA privatizációja előtt – került a cég jogi apparátusának élére. Sokaknak feltűnt, hogy az új tulajdonos(ok) azonnal lecserélték a teljes magyar menedzsmentet, és egyedül Rényi-Vámos maradt pozícióban a „régiek” közül. Rényi-Vámost később korrupcióval vádolta meg az ügyészség. 2017-ben jogerősen 5 év börtönt kapott.
3	Volt egy korábbi, hasonló tárgyú rendelkezés: 1232/2009. (XII.30). Korm. határozat.