Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.2.3.2. A Második Privatizációs Program

Az 1991 januárjában indított Második Privatizációs Program (MPP) a kiüresített vállalatok szervezeti, jogi és pénzügyi helyzetének rendezését célozta meg. Az ÁVÜ úgy látta, hogy a programba bekerült cégek vagyonuk felét már társaságokba vitték át, és az eredeti cég csak vagyonkezelő központként funkcionál. Az I. ütembe 12 vállalat – az áttételes tulajdonláson keresztül 117 társaság – került. Összesítve 14 Mrd Ft vagyonról volt szó. A II. ütembe 15 vállalat került, 33 Mrd Ft saját vagyonnal. (Az altársaságok számáról nincs adat.) Határidő nélkül kijelöltek olyan további 58 vállalatot, 35 Mrd Ft saját vagyonnal, amely megfelelt az MPP követelményeinek.

4.4. táblázat. A Második Privatizációs Programban szereplő cégek, 1991 (I. és II. ütem)

Vállalat	Saját vagyon (Mrd Ft)
Papíripari Vállalat	15,0
Autóker Autó és Alkatrész V.	5,3
Üvegipari Művek	4,6
Szerszámgépipari Művek	2,9
Grabocenter Sz. V.V.	2,7
Magyar Optikai Művek	2,0
Budalakk	1,4
Élelmiszergépipari V.	1,2
Csepel Művek Ruhaipari, Gép- és Kerékpárgyár	1,1
Csavaripari V.	1,1
Duna Élelmiszer és Vegyiáru Ker. V.	1,1
Reanál Finomvegyszergyár	0,9
Szék- és Kárpitosipari V.	0,9
Magyar Aszfalt	0,8
Budapesti Bútoripari V.	0,8
Budapest Harisnyagyár	0,8
Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi V.	0,8
Elegant Május 1. Ruhagyár	0,7
Hódmezővásárhelyi Mezőgép	0,5
Információtechnikai V.	0,5
Építőgépgyártó V.	0,4
Ganz Szerszámgyár	0,4
Budapesti Finomkötöttárugyár	0,4
Szatmár Bútorgyár	0,3
Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyár V.	0,1
Bajatex	..
Budaflax	..
Összesen	46,7

Forrás: ÁVÜ (1991).

Az MPP elsődleges célja a szakmai befektetők részére történő értékesítés volt, ennek meghiúsulása esetére az ÁVÜ a vállalati központok felszámolásával fenyegetőzött. Ilyen kezdet után nem csoda, hogy az ÁVÜ beleütközött a vállalatok ellenállásába, így az MPP egyszerűen elfelejtődött.