Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.1.11. Az állami tulajdonban maradt nagy cégek csúcsvezetői

A 90-es évek közepétől az állami cégek topvezetői egyre eredményesebbek voltak a bérharcban. Kereseteik egyre jobban közelítettek a megfelelő méretű magáncégekben elérhető javadalmazáshoz. Azt azonban, hogy pontosan ki mennyit keres, az állami vagyonkezelők egészen 2009 tavaszáig (!) üzleti titokként kezelték. Ettől kezdve viszont az adatok nyilvánosak.1

6.1.8. táblázat. Az állami cégvezetők fizetési listája, 2009

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2076/#m1265peam2_2076 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2076/#m1265peam2_2076)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2076/#m1265peam2_2076)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Megjegyzések: Egy 40 nevet tartalmazó lista azután került nyilvánosságra, hogy a kormányt erre bírósági ítélet kötelezte, amit a Magyar Nemzet „harcolt” ki. * Kht. ** Ügyvezető igazgató

Forrás: NSZ, 2009. ápr. 9., még részletesebben lásd HVG, 2009. ápr. 25.

A béradatok nyilvánosságra hozatala akkora közfelháborodást váltott ki, hogy a Vagyontanács 2009. április 29-én elrendelte: az újonnan betöltésre kerülő első számú vezetői munkaköröknél az új vezető havi személyi alapbére egyetlen esetben sem haladhatja meg a 2 M Ft-ot. Ennek ellenére – vagy talán éppen azért, mert a kérdéskört felkapta a sajtó – a feszültség tovább eszkalálódott. Előbb a már említett kormányrendelet,2 majd novemberben az ún. transzparenciatörvény tett drasztikus kísérletet a menedzseri jövedelmek korlátozásra.3 A törvény a vezérigazgatók maximális bérét az MNB elnökének fizetéséhez, az IG- és FB-tagok járandóságait a minimálbérhez viszonyítva állapította meg. Szigorodtak a végkielégítéssel kapcsolatos szabályok is.

6.1.9. táblázat. A köztulajdonban álló cégek vezetőinek javadalmazása a transzparenciatörvény szerint, 2010

	Vezérigazgató	IG-elnök	IG-tagok	FB-elnök	FB-tagok
MNB-elnök havi fizetésének	egynegyede	–
Havi minimálbér	–	7-szerese	5-szöröse	5-szöröse	3-szorosa

Megjegyzés: A törvény szerint „egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban” [7. § (4.)]. A minimálbér ekkor 73 500 Ft/hó volt, az IG-elnökök így maximum 514 500 forintot kaphattak.

Forrás: Saját gyűjtés.

Tárgyunk szempontjából fontos megjegyezni, hogy a transzparenciatörvény az MNV Zrt. vezető testületeire nem vonatkozott, miután a vagyonkezelőnél sem IG, sem FB nem működött. Ezt az egyébként vitatható jogértelmezést nemcsak a két érintett testület, a Vagyontanács és az EB, de – hosszas belső vita után – a Pénzügyminisztérium is támogatta.

Bár az új rendelkezések érvényessége óta sok idő nem telt el, az ellenzékből bíráló Fidesz és a média széles körben azt a nézetet terjesztette, hogy az állami vállalatok vezetői magas prémium formájában könnyen ki tudják játszani az éppen bevezetett bérkorlátokat. Erre vonatkozóan a Fidesz az Országgyűlésben egy törvényjavaslatot is beterjesztett.4 Ezt a hangulatot meglovagolva a 2. Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor – egy 29 pontos gazdasági akcióterv 19. pontjaként – hadat üzent az „arcátlanul magas” állami fizetéseknek, és 2 M Ft-os bérplafont vezetett be a közszférában (beleértve az állami vállalatokat és az MNB-t is). Ezt a szabályt ugyan – szép csendben – 2012-ben kivezették, a csökkentett alapbérek kompenzálására kitalált magas – de maximált – prémiumok viszont megmaradtak.5

6.1.10. táblázat. A köztulajdonban álló cégek vezetőinek 2012. évi prémiumai (Ft)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2094/#m1265peam2_2094 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2094/#m1265peam2_2094)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2094/#m1265peam2_2094)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Megjegyzés: A prémium plafonjára a következő szabály vonatkozott ekkor: alapbérmaximum = 2 M Ft/hó, amely mellé megkaphatja az éves alapbérének 80%-át jelentő prémiumot. 12×2*×0,8 = 19,2 M Ft.

Forrás: http://atlatszo.blog.hu/2013/02/18/milliardok_az_allami_vallalatok_vezetoi

2015 őszén – a nyilvánosság számára alig érzékelhető módon – egy kormányhatározat ismét átírta a korábbi javadalmazási szabályokat, és így több mint a duplájára emelte az állami vállalatok vezetőinek kifizethető bérek plafonját.6 Az új és komplikált bértáblát minden, többségében állami tulajdonban lévő társaságnál kötelezően alkalmazni kell. A jogszabály három alapvető kategóriába sorolta a cégeket: a pénzügyi szektorba tartozó vállalatoknál a havi bruttó alapbér nem haladhatja meg az 5 M Ft-ot, míg az energiaszolgáltatók és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégek esetében a 4 M Ft-ot, az egyéb társaságoknál pedig a 3 M Ft-ot. Ezek az összegek azonban már a maximumot jelentik, ez alatt a kormány még további négy bérsávot (összesen tehát 3×5-öt) határozott meg, és ezekbe attól függően sorolják be a cégeket, hogy mekkora az árbevételük, saját tőkéjük és mérlegfőösszegük, valamint hány alkalmazottat foglalkoztatnak. A legkisebb cégek esetében a bérplafon havi bruttó 0,5 M Ft, s innen emelkedik sávosan a társaság méretétől, a nemzetgazdaságban betöltött súlyától függően.

Ha a társaság nyereséges évet zárt, a vezetők éves alapbérük max. 20%-ának megfelelő prémiumot is kaphattak. A jogszabálynak ráadásul volt egy gumiparagrafusa is: e szerint a kormány egyedi döntés alapján bármely társaságnál felülírhatja az általános előírásokat, és bármekkora jutalmat megállapíthat, miként a havi fizetést is felemelheti a legmagasabb, 5 M Ft-os plafon fölé, vagy tetszés szerint átsorolhatja a cégeket, illetve azok vezetőit más kategóriába, mint amelybe méretük alapján amúgy tartoznának.

6.1.11. táblázat. A köztulajdonban álló cégek vezetőinek keresete 2015-ben

Vezető	Társaság	Havi alapbér (millió Ft)	Prémium maximuma az alapbér %-ában
Balog Ádám	MKB	5 felett	75
Zolnai György	Budapest Bank	5 felett	40–45
Urbán Zoltán	Eximbank – Mehib	2	80
Nagy Csaba	MFB	2	80
Búza Éva	Garantiqa Hitelgarancia	1,9	80
Bugár Csaba	Diákhitel Központ	1,7	80
Szabó Zoltán Attila	Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.	1,75	80
Barcza György	Államadósság kezelő Központ Zrt.	1,99	nincs

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mutatjuk_mennyit_keresnek_az_allami_cegvezetok_meg_fog_lepodni.606340.html

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2105/#m1265peam2_2105 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2105/#m1265peam2_2105)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2105/#m1265peam2_2105)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.1.4. ábra. Az állami cégek 2015-től érvényes bértáblája

Forrás: NSZ, 2015. szept. 17.

A közvélemény szinte észre sem vette, hogy 2015 végén a kormány, rendeleti úton egy sor, számára fontos, állami tulajdonú nagyvállalatot – a vezetők díjazása szempontjából – átcsoportosított a „pénzügyi vállalkozások” közé: az MNV Zrt.-t, az MVM-et, a Szerencsejáték Zrt.-t, illetve a MÁV Zrt.-t. Ez számszerűen azt eredményezte, hogy azok, akiknek korábbi bérét a 2 M Ft/hó fölső határ korlátozta, 2016-tól már havi 5 milliós alapbérre számíthattak.7 Így – például – 2017-ben 5,0 M Ft volt az alapfizetése Csiba Péternek (MVM), Dávod Ilonának (MÁV), Illés Zoltánnak (Magyar Posta), Matolcsy Györgynek (MNB) és Szivek Norbertnek (MNV Zrt.).8

Mindeközben – 2015 második felében és 2016 elején – az egyik ellenzéki képviselő népszavazást is kezdeményezett ebben az ügyben9 – azután az egész ügy elfelejtődött. 2016 márciusában viszont megint hírértékű fejlemény történt: módosították azt a törvényt, amely az MNB elnökének és helyetteseinek fizetését szabályozta. Ennek nyomán Matolcsy György fizetése is 5 M Ft-ra emelkedett. A hivatkozási alap az volt, hogy az MNB tulajdonában álló MKB bank vezetői is ennyit kerestek.10

2017 folyamán az ügy megint a nyilvánosság fókuszába került egy rövid időre. Vágó Gábor újságíró, az LMP korábbi országgyűlési képviselője népszavazást kezdeményezett az alábbi kérdés megfogalmazásával:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”

Az ilyen esetekben szokásos jogi procedúra vége az lett, hogy a Kúria 2017 júliusában engedélyezte az aláírásgyűjtés megkezdését. Ezt követően az aláírásgyűjtésbe beszállt az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutya Párt is. 2017 nyarán a javasolt képlet szerint a fizetési határ 1,5 M Ft lett volna, az elnök fizetését ugyanis úgy határozták meg, hogy a 38 850 Ft-os köztisztviselői alapot megszorozták 15-tel. 2017 végén, amikor az aláírásgyűjtés lezárult, kiderült, hogy az érvényes aláírások száma nem érte el az 50 ezret sem.11

1	Az MNV-t a Fővárosi Ítélőtábla 2008. szeptember 24-i, jogerős ítélete kötelezte arra, hogy négy nagyvállalat (MNV, Szerencsejáték Zrt., MVM, Magyar Posta) vezetőjének bérére vonatkozó adatokat kiadja: az indokolás szerint azok nyilvánosak, közérdekűek. A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet segítségével a Blikk c. bulvárlap indította. Az MNV végül továbbment az ítéletben foglalt kötelezettségénél, és a többi állami cégvezető tisztségeihez kapcsolódó javadalmazást is közzétette. Ezzel szemben az állami cégek szintén állami leányvállalatai nem szerepelnek a listán (NSZ, 2009. ápr. 9.). 2009 folyamán egyébként a folyamat eszkalálódott. A 175/2009. (VIII.29.) Korm. rendelet a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szeptember 15-től az önkormányzati tulajdonú vállalatokra is kiterjesztette a bérek nyilvánosságra hozására vonatkozó kötelezettséget, majd ennek nyomán felmerült az az igény, hogy az egyetemek rektorait is kötelezzék „bérbevallás”-ra (HVG, 2009. szept. 5.).
2	175/2009. (VII. 27.) sz. kormányrendelet.
3	Lásd 2009. évi CXXII. tv. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről. A törvényt 2009. november 9-én fogadta el az Országgyűlés, a bérkorlátozások 2010. január 1-én léptek életbe. Az indítványt csak az MSZP támogatta, a Fidesz-képviselők többsége tartózkodott. 2010. szeptember 1-től ezt a törvényt – és egyéb szabályokat – a 2. Orbán-kormány úgy módosította, hogy a 2 M Ft-os bérplafon az MFB-re és az MNV Zrt. hatálya alá tartozó vállalatokra nem vonatkozott. Ennek ellenére 2010 novemberében az MNV Zrt. saját belső rendelkezésével visszaállította a (bruttó) 2 milliós plafont az alapbérek vonatkozásában. E döntés következményeképpen 2011 tavaszán lemondott a Malév német állampolgárságú vezérigazgatója, mert az MNV Zrt. ragaszkodott ahhoz, hogy keresete 2 M Ft alá csökkenjen (lásd az MNV Zrt. 2011. márc. 11-én kiadott közleményét). 2012 júniusában az Országgyűlés – a Munka Törvénykönyve módosításával – úgy döntött, hogy 2013. január 1-től eltörli a 2 milliós plafont.
4	A takarékosság jegyében kétkörös megoldást javasoltak. Az elsőben a miniszterek, államtitkárok és szakállamtitkárok fizetését a 2002-es szintre állították volna vissza. A másodikban egyes állami vállalatok vezetőinek „arcátlanul magas fizetését” vették volna vissza (http://mno.hu/migr_1834/elhalasztott_fizetescsokkentes-304552).
5	Így például 2011 végén 2 M Ft-os havi fizetése mellett az MFB vezérigazgatója, Baranyai László 23 milliót, Szarvas Ferenc, a MÁV és Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója fejenként 19,2 milliót, Keszler Ferenc, a Magyar Vízművek vezérigazgatója 15,8 milliót, míg a Budapesti Közlekedési Központ akkori feje, Vitézy Dávid 7,6 milliót kapott. A lista végén mindössze 7,4 millióval a Csatornázási Művek vezére, valamint 6,4 millióval a budapesti gyógyfürdőket üzemeltető BGYF feje állt (http://tenytar.blog.hu/2015/09/21/igy_lett_oriasi_bukta_a_2_millios_allami_berplafon).
6	NSZ, 2015. szept. 17.
7	http://mno.hu/gazdasag/urugy-volt-az-atsorolas-a-beremelesre-1323966
8	HVG, 2017. júl 13., 55.
9	A népszavazásra feltenni javasolt kérdés így hangzott: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 M Ft összegű javadalmazásban részesülhessen?” (NSZ, 2016. jan. 19.). A kezdeményezés támogatására a képviselőnek sikerült is több mint 100 ezer érvényes aláírást összegyűjteni.
10	HVG, 2015. márc. 5.
11	https://index.hu/belfold/2017/12/15/erdektelensegbe_fulladt_az_allami_cegvezetok_berplafonjarol_szolo_nepszavazasi_kezdemenyezes/