Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.2.13. Rezsicsökkentési kampány, 2010–2023

A sok-sok újságcikk és politikusi nyilatkozat közepette elfelejtődött, hogy a lakossági megélhetési költségek (rezsi) csökkentésének gondolatát a Jobbik dobta be a közbeszédbe. Egészen pontosan az történt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom névre hallgató párt 2010. április 9-én – tehát két nappal az első forduló előtt – kiadott egy közleményt, amely így fogalmazott:

„Kormányra kerülése esetén a Jobbik azonnal hozzálát az emberek megélhetési költségeit indokolatlanul megnövelő közüzemi díjak csökkentéséhez. […] Abszurd árképzésre és a fogyasztóvédelem teljes hiányára utal, hogy nálunk akkor is nő az áram díja, amikor máshol a világban csökken. […] A Jobbik Magyarországért Mozgalom kimondottan csökkenteni szeretné a közműdíjakat, és ennek érdekében be kíván avatkozni a közművek napi munkájába is. Akár ezen cégek visszaállamosítása árán, akár állami aranyrészvény biztosításával, de jogot formálunk arra, hogy meghatározhassuk a jövőben úgy az árakat, mint a szolgáltatások minőségét. […] A Jobbik szerint egy ország közműellátottsága, beleértve a szolgáltatások árát és minőségét is, nem a tőke szabad áramlása és a vállalkozások szabad versenyének kategóriájába tartozik, hanem az állam kompetenciájába sorolandó, alapvető nemzetbiztonsági kérés.” 1,2

A Jobbik azonban nem lett kormánytényező, így a választás után árcsökkentés nem történt, de árbefagyasztás igen. Ezt követően már nem is volt meglepő, hogy 2010 decemberében a 2. Orbán-kormány úgy döntött, hogy január 1-től kezdve a lakossági energiaszolgáltatásban 10%-os, abszolút díjcsökkentésnek kell bekövetkeznie. Habár az első pillanatban a kormányzati kommunikációban az jelent meg, hogy a lépés kizárólag a külföldi tulajdonban lévő energiaszolgáltatók terhére történik meg, a később megjelent jogszabályok ennél szélesebb kört érintettek (beleértve a távfűtést is, ami igen nagy arányban önkormányzati cégek kezében volt). Ez a kényszer-árcsökkentés – előzetes becslések szerint – az áram- és gázszolgáltatóknak kb. 110 Mrd Ft-os bevételcsökkenést okozott, melyből 20–25 Mrd (az áfakiesés miatt) a központi költségvetésre szállt vissza.3 2021/2022 fordulóján a kormány bevezette azt, hogy a villamos energia és a földgáz árának befagyasztása nemcsak a lakossági fogyasztókra vonatkozott, de az önkormányzatokra, valamint a kis- és középvállalatok meghatározott körére is. Erről azonban a közvélemény gyakorlatilag semmilyen tájékoztatást nem kapott. A kettős árrendszer problémaköre akkor került a hazai belpolitika napirendjére, amikor az orosz–ukrán háború nyomán, 2022 júniusában – vagyis kb. fél évvel később – ezt a kedvezményt a kormány visszavette.4

De térjünk vissza a kampány kezdetéhez! 2012 augusztusában – a politikai uborkaszezon idején – Orbán Viktor egy rádiónyilatkozatában felvetette, hogy valójában indokolt lenne az áram- és gázszolgáltatást teljes mértékben nonprofit alapúvá átszervezni, ami a gyakorlatban aligha jelenthetett mást, mint a 4,5%-ra csökkentett garantált megtérülés további csökkentését vagy a szabályozási elv megszüntetését.5 Ezzel – mint azt másnap Navracsics Tibor miniszter is megerősítette – megnyílna az út a privatizált energiaszolgáltatók visszaállamosítása előtt, hiszen nonprofit alapon ezeket a cégeket a nyugati befektetőknek aligha lesz érdemes működtetniük.6 Később a gondolat tovább formálódott.

9: Orbán Viktor a rezsiköltségekről 2012 novemberében

„(A)zon gondolkodom és dolgozom gőzerővel sok munkatársammal együtt, hogyan tudnánk a rezsiköltségeket csökkenteni. 2002 és 2010 között jó néhány rezsifajtának, különösen a gáznak meg az elektromos áramnak nagyságrendekkel megnőtt az ára. Volt, ahol száz százalékot meghaladó mértékű árnövekedés volt 10 év alatt, holott azt ígérték, hogy nem lesz gázáremelés. Én most is azt mondom, nemcsak, hogy nem lesz gázáremelés, meg rezsiemelés, hanem megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a következő évben a rezsiköltséget csökkenthessük. Nem elfogadható dolog, hogy a magyar emberek jövedelmének tekintélyes része eleve rezsire megy el, és nagyon kevés pénz marad arra, hogy abból a saját terveiket valósíthassák meg.” „… azok, akik profitot állítanak elő a rezsiszektorban, azok ezentúl kisebb profitot fognak elvinni, az ő hasznuk kisebb lesz, az adóterhük nő, az embereknél meg több pénz marad. Így kell ezt csinálni, csak ezek nagy elefántok, nagy cégek, nagyon nagy nemzetközi érdekérvényesítő erővel, tehát amikor a kormány föllép a rezsiköltségek befagyasztása érdekében vagy csökkentése érdekében, az azt jelenti, hogy a gáz- vagy az elektromos szektorban működő nagy nemzetközi cégeknek a hasznát elkezdjük csökkenteni, és azt az összeget hagyjuk ott az embereknél.

„[A közműadót] is azért vezettük be, hogy világos legyen, hogy ebben a szektorban Magyarországon az elérhető profit egyre szűkülni fog. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a létfenntartáshoz szükséges közszolgáltatások nem arra valók, hogy azon valaki pénzt keressen. Hanem arra valók, hogy az emberek életben maradjanak, fűteni tudjanak, használhassák a gázrendszert, vízhez jussanak, egyáltalán 21. századi életük lehessen. Ez a szektor – még egyszer mondom – nem a profit világa a mi felfogásunkban. Azt elfogadom, hogy aki energiát termel, tehát termelő, ott profitnak kell jelentkeznie, de aki ezután ékelődik be a fogyasztók és az energiatermelők közé, ott szerintem a profitot minimálisra kell szorítani, mert még egyszer mondom: itt az emberek mindennapi életéről, és a szabad felhasználású jövedelmük mértékéről van szó. Tehát itt eltökéltnek kell lenni, bár erős szél fúj szemben.”7

Mindezek után egyáltalán nem volt véletlen, hogy 2017 tavaszán a rezsicsökkentés az első volt a hat kérdésből álló, „Állítsuk meg Brüsszelt!” elnevezésű, harmadik nemzeti konzultáció listáján.

A rezsicsökkentési intézkedések kapcsán az áram- és gázszolgáltató társaságok 2013 elején közigazgatási bíróságon tettek panaszt: a 2012 decemberében kihirdetett új hálózatidíj-rendeleteket támadták meg. A kormány ugyanis rendeletekkel úgy szabályozta az ún. elismert költségek körét, hogy nem maradt forrás sem az amortizációra, sem a nyerségre.8 Ezt követően a Fidesz bejelentette, hogy aláírásgyűjtési kampányt kezdeményez,9 majd pedig azt, hogy a 2014-es választás fő témája éppen a rezsicsökkentés lesz. Így is történt. A választások előtti utolsó parlamenti ülésszakon, 2014. február 6-án fogadták el az ún. harmadik rezsicsökkentési törvényt, melynek alapján a lakosság számára a gáz ára 2014. április 1-től 6,5%-kal, az áram ára szeptember 1-től 5,7%-kal, a távhőé október 1-től 3,3%-kal csökken. A törvényt a kormánypártok mellett szavazatával támogatta az MSZP is.

Az energiaárak leszorítását erőltető kormánynak kedveztek a világpiaci tendenciák is. Mint utólag kiderült, 2010 és 2014 között a kőolaj tőzsdei ára trendszerűen csökkent, sőt tulajdonképpen valamennyi energiahordozó ára csökkenést mutatott, mert az energiatakarékosság és a megújuló energiák érdekében folytatott kampány miatt Európa-szerte kapacitástöbblet alakult ki.

Néhány héttel a 2010-es kormányváltás után, ideiglenes intézkedésként, befagyasztották a lakossági gáz- és villamosenergia-árakat, majd 2013. január 1-től a kormány ezeket az árakat (belevonva a távhőárakat is), rendeleti úton, 10%-kal még csökkentette is,10 továbbá elrendelte a víz, a csatorna, a hulladékgazdálkodás, valamint a kéményseprői szolgáltatások államilag szabályozott árának hasonló arányú csökkentését is.11 A 2014-es őszi önkormányzati választás előtt 10 nappal a kormány az állami erdőgazdaságok által értékesített tűzifa árát is csökkentette 10%-kal. Ez hirtelen válaszlépés volt arra a sajtóhírre, hogy a lakosság közel 40%-a lakását részben szénnel, illetve fával fűtötte ekkoriban. A kormány előzetes számítása szerint a tűzifarezsi-csökkentés keretében közel 20 ezer család juthatott olcsó tűzifához, ami lehetséges, de éves átlagban a tűzifa ára évről évre csak nőtt! Ennek ellenére a tűzifafűtés költsége még mindig alacsony volt: a szénének valamivel több, mint fele, a gázénak kevesebb, mint a fele, az áramról nem is beszélve. Egyébként a brikett ára is emelkedett, vagyis a legszegényebbek, akik mindig is fával, illetve szénnel fűtöttek, elég rosszul jártak.

Ennek a kampánynak az egyik – csak utólagos elemzés fényében látható – sajátossága az volt, hogy olyan komplikált módon zajlott, hogy még az odafigyelő, alapos gazdasági ismeretekkel rendelkező polgárok sem lehettek képesek arra, hogy az arányokat és a mértékeket nyomon kövessék. A szakaszosan bevezetett intézkedések viszont lehetővé tették, hogy 6-10 hónaponként újrainduljon a kommunikációs kampány. Arról azonban soha nem esett szó, hogy

a 2010-es árbefagyasztás nem érvényesült a KSH által mért tényleges árszintekben;
a háztartások fogyasztásában az energiaköltségek meglehetősen kis tételt – kevesebb, mint 8%-ot – jelentettek, továbbá arról is csak ritkán, hogy
az energiahordozók alapárán felül a háztartásokat mindenféle egyéb költségek is terhelik, amelyek viszont töretlenül emelkedtek. (Ez a magyarázata annak, hogy a háromszori földgázár-csökkentés ellenére összességében a vezetékes földgáz ára 2009 és 2017 között csak 6%-kal csökkent.)
Mindez egy olyan időszakban történt – tekintsük most a 2009–2017 közötti éveket és a KSH hivatalos adatait –, amikor az általános fogyasztói árszint összességében is csak kismértékben emelkedett (+20%), s így ehhez képest a 6%-os átlagos háztartási energiaár-csökkenés a lakosság számára valójában nem is volt igazán jelentős életszínvonal-javító intézkedés.12 Ugyanakkor a világpiaci gázárak általános csökkenése nyomán a szabadpiaci gázárak végeredményben nagyobb mértékben csökkentek, így tulajdonképpen a lakosság az állami gázárcsökkentés nyomán rosszabbul járt, mint ha nem is lett volna állami árbeavatkozás.13

6.2.8. táblázat. Hatósági árcsökkentések a lakossági energiaszektorban, 2013–2017

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2611/#m1265peam2_2611 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2611/#m1265peam2_2611)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2611/#m1265peam2_2611)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: A szerző számítása Sebestyénné (2018: 187), a KSH és a napisajtó alapján.

Miután ez az árszabályozás veszteségessé tette a területen működő cégek többségét, a kormány 2015 elején törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a kéményseprést és a felvonók éves karbantartását is állami feladattá minősítette át, és egyúttal ingyenessé és/vagy olcsóbbá is tette a lakosság számára.14 Később a kötelező árcsökkentést kiterjesztették a PB-gáz,15 a víz- és csatornadíjak, a szennyvízszippantás áraira is.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2616/#m1265peam2_2616 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2616/#m1265peam2_2616)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2616/#m1265peam2_2616)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.2.9. ábra. A PB-gáz ára nem a rezsicsökkentés miatt esett, 2013–2017

Forrás: Népszava, 2018. febr. 5.

Egy hónappal a 2018-as választások előtt született kormánydöntés az ún. téli rezsicsökkentésről. Orbán személyesen jelentette be, hogy 12 ezer Ft-os, egyszeri számlajóváírást vagy készpénzjuttatást kapnak a gáz- és távhőszolgáltatókkal szerződésben álló háztartások. Legalábbis azok, amelyek gázzal,16 távfűtéssel vagy hagyományos módon, azaz szénnel vagy fával fűtenek. A miniszterelnök bejelentéséből az nem derült ki, azoknak is jár-e a juttatás, akik kizárólag elektromos árammal fűtik otthonaikat. Később a kormány azt kommunikálta, hogy minden családnak jár a „téli rezsicsökkentés” – akármilyen módon fűt. Ez a választásra időzített (vissza)osztogatás minimálisan 40 Md Ft-jába került a költségvetésnek.17

A rezsicsökkentő intézkedések kapcsán az áram- és gázszolgáltató társaságok 2013 elején közigazgatási bíróságon tettek panaszt.18 Ezt követően a Fidesz bejelentette, hogy aláírásgyűjtési kampányt kezdeményez, majd pedig sorra születtek az idevágó törvények.19 A rezsicsökkentési törvényeket az MSZP is megszavazta. Sőt, az MSZP – a Fideszen is túllicitálva – alkotmánymódosítási javaslatot is beterjesztett az Országgyűlésben „valódi és fenntartható rezsicsökkentés” címen.20 A 2018-as választási kampányban az LMP is felült erre a lóra, és annak a véleményének adott hangot, hogy további 20-30%-os árcsökkenés „járna” a fogyasztóknak.

2015-ben a kormány rendeleti úton azt is kinyilvánította, hogy a regionális gázszolgáltató cégek a jövőben nem ismerhetik el indokolt költségként a hálózati veszteséget. Ez – első becslések szerint – iparági szinten, évente akár 13 Mrd Ft-os mínuszt is okozhatott az érintett társaságoknak. „Ez már nem a rezsicsökkentés része, hanem a gázelosztó cégek államosításának előkészítése” – így kommentálta az Energiahivatal döntését több energiacég.21 Az új szabályok szerint a cégek „indokolt árbevételigényének” a jövőben nem lehet része az úgynevezett hálózati és mérési különbözet, mely korábban az árban elismerhető indokolt költségek 10–20 százalékát adta.

2017 nyarán – tulajdonképpen a 2018-as választási kampány egyik nyitó akciójaként – a kormány törvényi és rendeleti úton kedvezőbbé tette a közműcsatlakozás számos formáját a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), és ennek a körnek mérsékelte vagy teljesen díjmentessé tette a kapcsolódó eljárási díjakat.22

A rezsicsökkentési kampány során a közműszolgáltatások nonprofittá alakítása – vagyis a de facto államosítás – valójában korábban is szóba került. Orbán Viktor miniszterelnök a 2012-es nagyköveti értekezleten már arról beszélt, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy a kormány nonprofittá alakítaná a rezsiszolgáltatásokat.23 2017 végéig, jogi értelemben, általános érvénnyel ez nem történt meg, de a kormányzat jelentős lépéseket tett ebben az irányban (pl. a hulladékgazdálkodásban és a közszolgálati hírek terjesztése területén ez meg is valósult).

* * * * *

A rezsicsökkentési kampány előre nem várt következménye lett, hogy a szolgáltatók – lényegében minden szolgáltató (!) – kénytelen volt csökkenteni a karbantartásra, ellenőrzésre felhasználható alkalmazottak számát, illetve az ezt szolgáló műszaki fejlesztéseket. Márpedig az iparág szakemberei számára közismert volt, hogy évek óta növekedett a viszonylag felkészült megoldásokat alkalmazó, illegális áramvételezés, amiben leginkább a magyar kis- és középvállalkozások (és nem annyira a magánszemélyek) „jeleskedtek”.24 A villamosenergia-ágazat liberalizált piacára belépett cégek is rosszul jártak a rezsicsökkentéssel. A cseh és a szlovák tulajdonban álló Energetikai Központ Zrt. – amely 2016 elején már közel 15 ezer olyan háztartási ügyféllel rendelkezett, akit a versenyben a konkurenciától csábított át magához – gyakorlatilag csődbe ment.25 Mindezen intézkedések hatására – természetesen – romlott az áram- és gázszolgáltató cégek pénzügyi helyzete, és ezt visszatükrözte a két tőzsdei cég (Elmű, Émász) részvényeinek áralakulása is (6.2.10. ábra és 6.2.11. ábra). A várakozásokkal ellentétben a gáz világpiaci ára 2014 után tovább csökkent, aminek következtében az újonnan kreált, MVM-tulajdonban álló állami gázszolgáltató cég, az MFGK Zrt. a 2016-os évet 51 Mrd Ft nyereséggel zárta.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2641/#m1265peam2_2641 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2641/#m1265peam2_2641)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2641/#m1265peam2_2641)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.2.10. ábra. A privatizált áram- és gázszolgáltató cégek profitja, 2011–2012

6.2.11. ábra. A tőzsdén jegyzett két áramszolgáltató részvényeinek áralakulása, 1998–2017

A) Az Elmű Nyrt. részvényeinek árfolyama, HUF

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2645/#m1265peam2_2645 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2645/#m1265peam2_2645)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2645/#m1265peam2_2645)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

B) Az Émász Nyrt. részvényeinek árfolyama, HUF

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_2646/#m1265peam2_2646 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_2646/#m1265peam2_2646)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_2646/#m1265peam2_2646)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A víziközmű-törvény 2012 nyarán elfogadott módosítása felhatalmazta a kormányt arra, hogy központilag szabályozza a víz árát. Ez korábban önkormányzati hatáskör volt, és nagy mozgásszabadságot biztosított mind a szolgáltatónak, mind a megrendelőnek.26 Elsőként a 100%-ban állami tulajdonú Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) került a pénzügyi csőd szélére. 2015/16 fordulóján a tényleges csődeljárástól csak azért menekült meg, mert a kormány már korábban stratégiailag kiemelt körbe tartozónak minősítette a TRV Zrt.-t, ezért a felszámolást kérő cég valójában nagyon keveset nyert volna egy ilyen lépéssel. Emiatt pár nappali a felszámolási kérelem benyújtása után a bíróságnál vissza is vonták a felszámolási kérelmet.27 Egyébként azt a célt, hogy az egész országban egységes (azonos) legyen a víz ára, 2017 végéig sem sikerült megvalósítani – elsősorban azért nem, mert az ár egységesítése sok települése áremelést eredményezett volna, ami vagy szembement volna a „rezsicsökkentés” központi ideológiájával vagy az újonnan kitalált közműadót kellett volna megszüntetni.28 2016 elején – a nyilvánosságra hozott mérlegekből – az is kiderült, hogy az árbefagyasztás és az ágazatot sújtó különadók mind az öt regionális vízszolgáltató céget veszteségbe taszította. Azaz csak taszította volna, ha a kormányzat valamilyen agyafúrt módon – az állami cégek támogatását tiltó EU-s szabályok kijátszásával – nem adott volna titkos támogatást, amivel a mérlegeket 0 közeli értékre kozmetikázták.29 2020-ban a helyzet odáig fajult, hogy a vízdíjak a lakossági tarifák esetében a valós költségek felét fedezték csupán.30

Fónagy János, az állami vagyonért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára 2013 májusában jelentette be, hogy június 1-től az „alacsonyabb komfortfokozatú” vasútvonalakon 15%-os díjkedvezményt vezetnek be. 2014 februárjában, közvetlenül a választások előtt, ezt a MÁV teljes hálózatának egyötödére terjesztették ki, a kedvezményt 2%-ra csökkentették.31 Részben a rezsicsökkentési kampányt, részben a két nagy kereskedelmi tv-csatorna anyagi ellehetetlenítését szolgálta az a rendelkezés, amellyel a kormány 2014 szeptemberében megtiltotta, hogy a tv-csatornák programdíjat szedjenek a kábel-tv-szolgáltatóktól (pl. UPC, Telekom). Ezzel 4-5 Mrd Ft-ot vettek ki a csatornák tulajdonosainak zsebéből és kb. 600 Ft/hó összeggel csökkentették a kábel-tv-előfizetési díjakat. Amikor a TV2-nél tulajdonosváltás történt, és az Orbán Viktorral közeli barátságot ápoló Andy Vajna került birtokon belülre, ezt a rendelkezést egy kormányrendelet minden további nélkül eltörölte.32 Ugyancsak a rezsicsökkentő kampány része volt az a 2016. szeptemberi kormányrendelet, amely alapján október 15-től gyakorlatilag minden nagyobb magyar banknak be kell vezetnie az úgynevezett alapszámlát, melynek havi díját a kormány 1575 Ft-ban rögzítette, és pontosan meghatározta a tartalmát is.33

2016 elején az a javaslat került elő, hogy a közétkeztetés 150 Mrd Ft/év forgalmú piacát is állami, nonprofit szolgáltatássá kell átalakítani.34 Az elképzelés az volt, hogy az önkormányzati, illetve magántulajdonban álló, 3-3,5 ezer főzőkonyha és 6500 tálalókonyha államosításával és központi irányításával alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket lehet életre hívni, és kényszervásárlási pályák kijelölésével a hazai élelmiszeralapanyag-termelőknek is támogatást lehet nyújtani.35

A rezsicsökkentési kampány elsősorban a gazdagokat segítette. A rezsicsökkentési kampány ötödik évében a kormányzat megszüntette a normatív lakásfenntartási támogatást, amelyet 2015-ben a háztartások 7%-a kapott. Ez – statisztikai értelemben – lehetőséget adott arra, hogy a szakértők tényleges háztartási adatok alapján vizsgálják meg, hogy miképpen érintette a magyar társadalom különböző tizedeit a régi, célzott támogatási forma, illetve az új, a minden háztartásnak „járó”, általános rezsicsökkentés. Hegedüs–Somogyi (2018) úgy találta, hogy a célzott támogatásból a legalacsonyabb jövedelmű első és második tized kb. 5-ször többet kapott, mint a két legfelső tized, míg az általános rezsicsökkentés esetén a két legszegényebb csoportnak csak 33%-kal jutott több, mint a két legfelső tizednek.

1	A közlemény aláírója Szabó György, a Jobbik Energetikai Kabinetjének elnöke volt (http://jobbik.hu/rovatok/orszagos_hirek/letori_a_kozmuarakat_a_jobbik). Később erre az „elsőbbség”-re a Jobbik politikusai rendszeresen hivatkoztak is, ám a közvélemény túlnyomó többsége ezt a Fidesz ötleteként tartotta számon.
2	Valójában a „rezsicsökkentés” ígérete – kicsit más nyelvi formában – már a 2002-es választási kampányban is felmerült. Az a félmondat, amit akkor az MSZP egyik vezető politikusa, Lendvai Ildikó mondott (hogy ti. „lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz fogyasztói gázáremelés”), mélyen belerögződött a köztudatba, de a folytatása elfelejtődött. Lendvai ugyanis még ugyanabban a mondatban azt is mondta, hogy „lesz viszont rezsitámogatás” (6.2.11.). Ez a második félmondat kihullott az emlékezett rostáján.
3	http://www.portfolio.hu/vallalatok/adozas/az_ado_nem_vesz_el_csak_atalakul_mindenkit_meglepett_a_kormany.177622.html
4	Ennek ellenére a 2023/2024-es ún. szuverenitás-védelmi nemzeti konzultáció 1. kérdése a rezsitámogatásra vonatkozott.
5	http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/feleznek-a-szolgaltatok-nyereseget-1105479
6	MTI, 2012. aug. 29.
7	Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban, 2012. nov. 30.
8	A gázszolgáltatók első fokon pert nyertek, ezt követően a kormány (i) törvényileg megszüntette a Magyar Energia Hivatalt, és helyébe olyan szervezetet hozott létre, amelynek döntéseit bíróság előtt nem lehet megtámadni; (ii) az Országgyűlés kivételes, sürgős eljárásban megszavazta a gáztörvény és a villamosenergia-törvény olyan módosítását, amely megtiltja a szolgáltatóknak, hogy az állam által rájuk rótt többletterheket, a különadókat a tarifákban érvényesítsék. Lásd 2013. évi XII. törvény a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról. Pár héttel később első fokon az áramszolgáltatók is pert nyertek a hatóságokkal szemben (MTI, 2013. márc. 26.).
9	Ennek szövege a következő volt: „Magyarország nem hagyja magát. Követeljük, hogy a magyar parlament minden külföldi és belföldi nyomás ellenére tartson ki a rezsicsökkentés mellett” (NSZ, 2013. márc. 16.). Pár nappal később Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban már nyíltan fenyegetőzött: „Ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést” (Kossuth Rádió 180 perc című műsora, 2013. márc. 22.).
10	A REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. számításai szerint ez éves szinten 70-75 Mrd Ft kiadáscsökkenést jelentett a lakosságnak. http://index.hu/gazdasag/2013/03/29/73_milliard_forintba_kerul_a_rezsicsokkentes/
11	A rezsicsökkentés mögött meghúzódó közgazdasági és politikai célokról lásd Bauer (2013) cikkét.
12	A részarány még a nyugdíjas háztartások esetében is éppenhogy csak meghaladta a 10%-ot. Forrás: KSH.
13	A HVG szakértői becslés alapján a háztartások 2013–2017 közötti kumulált veszteséget 70 ezer Ft-ra becsülte (HVG, 2018. febr. 22., 54–55).
14	Ez az ötlet 2015. január utolsó napjaiban merült fel a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről (MTI, 2015. jan. 27.). 2015 szeptemberében egy kormányhatározat is született e tárgyban, melynek alapján a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák éves főfelülvizsgálatának ütemezését és díját is központilag határoznák meg. Felvetődött az a lehetőség is, hogy ezeket a feladatokat az ENKSZ Első Nemzeti Közszolgáltatóhoz helyeznék át (NSZ, 2015. szept. 23.). A kormány úgy számolt, hogy a kötelező ellenőrzések ritkításával éves szinten 2,7 Mrd Ft-ot „tud” megspórolni a lakosságnak.
15	Mivel a PB-gáz-szolgáltatás és -értékesítés korábban nem tartozott a hatósági árszabályozás körébe, így az árak szolgáltatókként, kereskedőkként eltértek. 2013. július 1-től a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozta meg a lakossági vezetékes PB-gáz-szolgáltatás díjainak súlyozott átlagát, a 11,5 kg-os palackos PB-gáz nagykereskedelmi és kiskereskedelmi átlagárait, valamint a lakossági fogyasztók számára értékesített tartályos PB-gáz átlagárát. A piacra újonnan belépő társaságok számára ezek az árak szolgáltak a 10%-os díjcsökkentés bázisául. A drasztikusan visszaeső hazai kereslet mellett ennek nem volt nagy jelentősége. A versenypiacon, ahol több cég is működött (6.6.2.), a tényleges árak 20-25%-kal a hatósági árszint alatt voltak, sőt folyamatosan csökkentek. 2013 elején a töltetdíj 6 ezer Ft körül járt, 2016 végére ez 4 ezer Ft alá esett (Népszava, 2018. febr. 5.). A probléma még 2023-ban sem oldódott meg: a cégek rögzített, számukra veszteséget okozó áron nem voltak hajlandók palackcsere-szerződést kötni sok ezer fogyasztóval.
16	Az első becslések szerint, csak a gáztámogatást számolva, ez az egyszeri juttatás is közel 50 Mrd Ft-jába került a költségvetésnek. A lebonyolítás igen gyors volt, 3,1 millió háztartás számláján 12 nappal a választások előtt meg is jelent a 12 ezer Ft. Azok a háztartások, amelyek a távfűtési rendszerhez vannak kapcsolva, de gázt is fogyasztanak (pl. a főzéshez), 2×12 ezer Ft jóváírásban részesültek.
17	Miután lezajlottak a választások, 2018 májusában a kormányzat mégis közölte, hogy azok a családok, amelyek olyan településen fűtenek tűzifával, ahol elvileg gázzal is lehetne, nem kapnak egyszeri rezsicsökkentési támogatást (http://hvg.hu/gazdasag/20180510_A_faval_futok_megsem_kaphatnak_a_rezsicsokkentesbol), azután az is kiderült, hogy a gázzal fűtő társasházak csak 2018 őszén fogják megkapni a támogatást (Népszava, 2018. máj. 7.).
18	Brüsszel viszont – igaz, csak két évvel később, 2015 tavaszán – jogsértési vizsgálatot indított, mert az EU apparátusa nem fogadta el, hogy egyes adókat és költségelemeket nem lehet a lakossági árban érvényesíteni, illetve hogy a rezsicsökkentéssel valamennyi kisfogyasztó ún. védendő fogyasztó lett, és nem csak azok, akik rászorultak a támogatásra. A vita 2017-től az Európai Bíróság előtt folyt tovább, ahol a fő kérdés már az volt, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal, hogy a céges és a lakossági fogyasztók más-más rendszerhasználati díjat fizetnek (HVG, 2017. márc. 2., 53).
19	Például a 2013. ápr. 29-én elfogadott 2013. évi LIV. tv. a rezsicsökkentés végrehajtásáról.
20	MTI, 2013. szept. 27.
21	http://index.hu/gazdasag/2013/10/17/hmk/
22	Így – például – díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 m3 és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is. Nemcsak a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját engedték el. A gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki az állami szolgáltató, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi kétszeresére emelkedik az az elosztói vezetékhossz, amit az elosztótársaság ingyenesen biztosít. A víziközmű-szektorban a közműfejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség 2017. július 1-jétől a kis- és középvállalkozásokra is kiterjedt (http://www.ma.hu/belfold/302663/Mar_nem_kell_fizetnie_amikor_bekoti_a_gazt_a_villanyt_es_a_vizet?place=srss).
23	http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=195307
24	Erre az összefüggésre akkor derült fény a közvélemény számára, amikor a rendőrség letartóztatta az országszerte közismert Galambos Lajos (művésznevén: Lagzi Lajcsi) zenészt, akit azzal gyanúsítottak, hogy hosszú éveken át egy egész lakópark számára lopta az áramot. Lásd erről http://magyarnarancs.hu/publicisztika/lagzi-lajcsi-energialopasa-es-a-magyar-valosag-96642
25	NSZ, 2016. jan. 19.
26	2012. évi XCIV. törvény a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról.
27	http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_fordulat_megmenekult_az_allami_vizikozmuceg.608630.html
28	NSZ, 2016. febr. 27.
29	NSZ, 2016. márc. 22.
30	HVG, 2022. júl. 7., 7.
31	NSZ, 2014. febr. 14.
32	http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/orban_engedett_szedhetnek_programdijat_a_kereskedelmi_tevek.613766.html
33	A gyakorlatban a kezdeményezés megbukott, miután számos bank már korábban is ajánlott ügyfeleinek ehhez hasonló, sőt kedvezőbb konstrukciót. Öt hónap alatt összesen csak 100 ügyfél kérte az államilag szabályozott konstrukciót.
34	Lásd Lázár János nyilatkozatát egy lakossági fórumon. Idézi: Figyelő, 2016, 7, 53. Egy évvel később még nem történt semmi, majd maga Lázár cáfolta, hogy a kormánynak ilyen tervei lennének (http://hvg.hu/itthon/20170119_kormanyinfo_76_lazar_janos_kormanyules).
35	Gáti (2016).