Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.3.2.7. A Fidesz strómanját Demjánnak hívták

Alig néhány nappal a 2. Orbán-kormány hivatalba lépése után felreppent a hír, hogy – valamelyik cégén keresztül – Demján Sándor lesz a Malév meghatározó tulajdonosa. A nagybefektető képviselői arról tárgyaltak, hogy a nemzeti légitársaságot meg nem nevezett külföldi partnerekkel közösen vennék át, miután annak tartozásait az állam rendezte. Mint később kiderült, ez a külföldi partner nem új kérő volt: a kínai Hainan légitársasággal akart Demján közös vállalatot létrehozni. A tervek szerint a Malév karbantartó és földi kiszolgáló leányvállalatait az MNV Zrt.-hez csoportosították volna át, ezek ugyanis jól funkcionáló vállalatrészek. Ezek után a Malév maradékát felszámolták volna, ami egyben konszolidációt is jelentette volna, hiszen a légitársaság hitelei mögött állami garanciavállalás áll, amit egy ilyen eljárásban lehívhatnának a bankok. Ezek után indulhatott volna el egy új Malév, tiszta lappal, a korábbinál jóval kisebb hálózattal, a márkanevet pedig ugyanúgy bérelhetné az MNV Zrt. leányvállalatától, miként azt az orosz tulajdonlás idején is tette.1 A koncepció az volt, hogy a magyar állam csak kisebb tulajdonrésszel száll be a nemzeti légitársaságba, a fő befektető a Hainan, illetve Demján Sándor lesz.

Bár – mint utólag kiderült a politikai szintű egyezség már Orbán Viktor októberi sanghaji tárgyalásai idején megszületett – a részleteket illetően semmilyen előrelépés nem történt. Részben azért nem, mert az új kormány nem tudott megállapodásra jutni az orosz féllel arról, hogy a VEB miként adja vissza a birtokába került részvényeket. Konkrét fejleményként csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány párhuzamosan tárgyal a kínaiakkal és a török ESAS Holdinggal is. Az utóbbi mögött a magyar származású amerikai üzletember, Steven Udvar-Házy nevét emlegették.2 Később szó volt egy cseh szakmai befektetőről is, amelyik a Malév kb. egyharmadára lett volna vevő. Érdekes, de üzleti szempontok alapján tulajdonképpen érthető, hogy éppen az a cseh tulajdonban álló Travel Service érdeklődött, amely az EU-nál feljelentést tett a Malév jogosulatlan állami támogatásai miatt.3

2011 nyarán – amikor a kínai miniszterelnök Budapesten járt – még úgy tűnt, hogy meglesz az egyezség,4 de októberben a kínai fél a magyar fél kétszínű magatartása és a várható veszteségek miatt elállt a további tárgyalásoktól.5 Más piaci hírek szerint Demján kisebbségi befektetőként fix hozamhoz kötötte volna az invesztíciót, és leginkább rajta múlt, hogy meghiúsult az üzlet.6 Arról is hír jelent meg, hogy Demján egy drágább megoldásban, nagyobb kapacitású gépekben gondolkodott. A kínaiak ezzel szemben kisebb, a Malév által is használt repülőgépekkel működtették volna a légitársaságot.7 Tátrai (2012) szerint inkább az volt a probléma, hogy a kínai befektetőt csak a többségi tulajdon megszerzése érdekelte volna, ez viszont összeegyeztethetetlen lett volna a nemzeti státusszal. Később a kínaiak szándékai felől olyan hírek érkeztek, hogy a Malév helyett inkább a Budapest Airportot vennék meg – de azután ebből sem lett semmi, miután a német Hochtief kevesellte a felajánlott vételárat.

Másfél év alatt a Fidesz-kormány csak annyit tudott elérni, hogy – hivatkozva a még mindig reményteljesnek mondott tárgyalásokra – sikerült az EU-büntetés kiszabását időben áttolni 2012-re, elkészült egy Malév helyzetéről szóló 22 oldalas népszerű ismertető (fellengzősebb elnevezéssel: Fehér könyv8), továbbá megszületett Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése a Malév privatizációja, illetve további négy tranzakció kapcsán.9 Amikor viszont 2012. január elején nyilvánosságra került az EU büntető ítélete, a már említett cseh cég, a Travel Service megismételte korábbi vételi ajánlatát.10 De addigra már késő volt, a Malév összeomlása feltartóztathatatlan volt.

6.3.3. táblázat. A Malév eredményei számokban, 1994–2011

	Szállított utasok (millió fő)	Árbevétel (Mrd Ft)	Üzemi eredmény (Mrd Ft)	Adózott eredmény (Mrd Ft)
1994	1,6	34	..	–0,7
1995	1,6	44	..	0,2
1996	1,9	56	..	0,3
1997	1,9	67	..	–2,5
1998	2,0	78	..	–0,7
1999	2,0	88	–3,9	–5,0
2000	2,1	105	–10,9	–9,3
2001	2,3	103	–11,2	–7,5
2002	2,0	101	–4,5	–2,7
2003	2,8	110	–9,4	–13, 4
2004	2,5	120	–6,2	–4,9
2005	3,1	116,6	–7,0	–1,3
2006	..	123,1	–12,4	–10,9
2007	3,0	122,1	–14,7	0,7*
2008	3,0	121,3	–10,75	–14,5
2009	3,3	95,4	–17,9	–25,1
2010	3,0	88,2	–20,6	–24,6
2011	3	92,0		–121,0

Megjegyzések: * Egy közel 16 Mrd Ft-os rendkívüli értékesítés (kerozin-üzletág) billentette pozitívba a mérleget.

Forrás: ÁPV Rt., napisajtó.

1	www.index.hu, 2010. jún. 2.
2	Valójában Udvar-Házy is régi üzletfele a Malévnak. A 90-es évek óta az általa alapított amerikai repülőgéplízing-cégtől bérelte a Malév a saját Boeing 737-es flottáját (NSZ, 2011. jan. 5.).
3	Hírek szerint a Travel Service mögött az Unimex nevű vállalkozás állt, amit az a Jiri Simáne nevű cseh befektető tulajdonolt, aki később az egykori csehszlovák állami légitársaságot is megvásárolta (https://www.reuters.com/article/us-csa-travelservice-koreanair-idUSKBN1CB12A).
4	A látogatás alkalmából a Demján Sándor 100%-os tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság stratégiai megállapodást is aláírt a HNA Grouppal (http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110627-kinai-gazdasagi-megallapodasok-orban-viktor-magyar-es-ven-csiapao-kinai.html). A közös vállalat a Veritas névre hallgatott volna (NSZ, 2015. márc. 3.).
5	http://atlatszo.hu/2012/02/19/magyarleaks-nem-kellett-kinanak-a-malev/
6	HVG, 2011. febr. 11.
7	http://index.hu/belfold/2012/02/23/kina_simicska_matolcsy_fellegi_harom_probaja/
8	Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Fehér könyv (A Malév örökségéről), Bp. 2011. november (http://www.kormany.hu/download/a/a8/60000/Feh%C3%A9r%20K%C3%B6nyv%20a%20Mal%C3%A9v%20%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g%C3%A9r%C5%91l.pdf).
9	A kormánybiztos a Malév privatizációja kapcsán különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. Szerinte a magyar államot 68 M € kár érte az eladással, és Veres János volt pénzügyminisztert, illetve Deák Péter Ferencet, az ÁPV Rt. időközben elhunyt jogi igazgatóját terheli felelősség az ügyben (MTI, 2012. jan. 11.). Egy hónappal később Budai országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte (8.8.6.).
10	NSZ, 2012. jan. 13.