Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.3.4. A Malév csődjét a repülőtér meglepően könnyen túlélte

Egy évvel a Malév csődje után bebizonyosodott, amitől korábban is sokan tartottak: a nemzeti légitársaság megszűnése után senki nem lép a helyére. A csőd előtt 40 országba lehetett eljutni Budapestről – és 40 országból Budapestre –, ez a szám egy év után 36-ra csökkent. Még látványosabb, ha az úti célok számának változását nézzük: 90 reptérrel volt közvetlen kapcsolata Ferihegynek a Malév-időkben, 74-gyel a Malév-csőd után. „Peking, Damaszkusz, Bejrút, Amman, Tripoli, Várna, Tirana, Skopje, Pristina, Podgorica, Szarajevó, Split, Kisinyov, Velence, Belgrád” – ezek voltak a legfontosabb kieső desztinációk. A charterekkel hasonló volt a helyzet. Mint az várható is volt, a Malév megszűnése nyomán a jegyárak is emelkedtek – legalábbis a KSH számításai szerint.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3195/#m1265peam2_3195 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3195/#m1265peam2_3195)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3195/#m1265peam2_3195)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.3.4. ábra. A repülőjegyárak alakulása, 2009–2013

Az első évben alig volt egzotikus déli országokba irányuló magyar forgalom, miután a Malév eltűnt, az így egyeduralkodóvá vált cseh székhelyű Travel Service pedig csökkentette budapesti kapacitásait. Igaz, a fapados járatok előretörése miatt utasszámban végül nem hozott nagy visszaesést a Malév eltűnése. 2012-ben csak 4,7%-kal, kb. 400 ezerrel volt kevesebb utas a budapesti reptéren, mint egy évvel korábban (miközben a fel- és leszállások száma 20%-kal csökkent). A praktikus lépések közül a legfontosabb az 1-es terminál leállítása volt 2012. május 30-án.

A későbbi évek adatai alapján viszont az is bizonyítottnak tűnik, hogy a Budapestre érkező és ott valamennyi időt el is töltő turisták száma lényegesen növekedett. (Ez abból adódik, hogy korábban a Ferihegyen évi 1,5 millió átszálló utas is megfordult, akik el sem hagyták a repülőteret.) Ez a megnövekedett turistaforgalom a budapesti szállodákban megszálló külföldiek statisztikáiban is nyomon követhető volt. A repülőtér utasforgalma 2014 végére – elsősorban a fapados járatok számának meredek növekedése miatt – visszaemelkedett a Malév leállása előtti szintre, 2018-ban pedig már a 16 milliót is meghaladta (6.3.5. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3199/#m1265peam2_3199 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3199/#m1265peam2_3199)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3199/#m1265peam2_3199)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.3.5. ábra. A ferihegyi Liszt Ferenc repülőtér forgalmának alakulása, 2002–2022. Érkező és induló utasok összesen

Forrás: KSH.

6.3.6. táblázat. A Budapest Airport Rt. privatizációja, 2004–2021

Dátum	Esemény
2004. nov. 6.	EU-eljárás szerinti közbeszerzési eljárás meghirdetése a tanácsadói feladatra.
2005. febr. 28.	Szerződés-aláírás a tanácsadóval.
2005. máj. 5.	Az IG jóváhagyja a privatizációs koncepciót.
2005. jún. 6.	Kormányhatározat a privatizáció megindításáról (2104/2005.(VI. 06.); pályázati felhívás megjelenése két országos napilapban és a Financial Times-ban.
2005. júl. 11.	Prekvalifikációs eljárás jóváhagyása az IG által.
2005. aug. 9.	Indikatív ajánlatok beadása.
2005. aug. 19.	Vagyonértékelés elkészült.
2005. aug. 22.	Indikatív ajánlatok kibontása.
2005. aug. 26.	Döntés a prekvalifikációs forduló eredményéről.
2005. szept. 2.	Due diligence kezdete.
2005. okt. 20.	Az ÁPV Rt. IG visszavonja a kétfordulós pályázati felhívást.
2005. okt. 26.	Kormányhatározat egy új pályázatról.
2005. okt. 27.	Zártkörű pályázat kiírása.
2005. okt. 28.	Pályázat megjelenése.
2005. nov. 14.	Új ajánlatok beadási határideje.
2005. nov. 30.	Pályázatok értékelése szakmai szempontból.
2005. dec. 7.	Végső eredmény megállapítása. Az IG elnöke a felkéri a részvényesi jogok gyakorlóját a kormány álláspontjának kikérésére.
2005. dec. 5.	A kormány határozatban hagyja jóvá a pályázat eredményét.1
2005. dec. 18.	A privatizációs és vagyonkezelési szerződések aláírása.
2005. dec. 22.	A tranzakció zárása, a pénz átutalása (1,3 Mrd € ≈ 464,5 Mrd Ft).
2006. június–július	A repülőtér a spanyol Ferrovial-csoport irányítása alá kerül.
2006. szept.	A költségvetési zárszámadásból kiderül, hogy a repülőtér eladásából származó összes bevételt privatizációs bevételként kell elszámolni.
2007. máj.	A repülőteret a spanyoloktól a német Hochtief-konzorcium veszi át.
2009. dec.	Korrupciós váddal őrizetbe veszik a BA jogi igazgatóját.
2011. június	A magyar fél él az opciós jogával és eladja a BA-részvények megmaradt 25%-át.
2011. június	A Hochtiefben ellenséges felvásárlással többséget szerez a spanyol ACS építőipari konszern, amely a profilidegen ágazatok eladását tűzi ki célul.
2011. szeptember	Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos büntető feljelentést tesz a privatizációs szerződésben rögzített vevői vállalások ellenőrzésének elmulasztása miatt.2
2011. november–december	A Fővárosi Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasítja, de a Legfelsőbb Ügyészség mégis elrendeli a nyomozást.3
2013. május	A BA irányítását a Hochtief többségi tulajdonában álló, düsseldorfi székhellyel működő AviAlliance veszi át.
2020.	A BA tulajdonosi szerkezete: 55,44% AviAlliance, 23,33% Malton, 21,23% Caisse de dépôt et placement du Québec
2020 vége	Kiszivárog, hogy a magyar állam hazai magánbefektetőkkel együtt kész a repülőtér visszavásárlására.

Forrás: Saját gyűjtés.

1	Korm. 2283/2005. (XII. 15.) sz. határozata.
2	A részletekről lásd Budai Gyula nyilatkozatát Bolgár Györgynek a Klubrádióban 2011. okt. 12-én.
3	MTI, 2011. nov. 9., dec. 21.