Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


6.3.5. A Covid-válság után ismét támad a kormány

Az Orbán-kormány 2016-tól nem titkolta, hogy szeretné a ferihegyi repülőteret valahogyan visszaszerezni. A 2020/2021-es Covid-válság nyomán lebénult nemzetközi repülőtér1 reményt adott arra is, hogy ezt nyomott áron tudja majd elintézni. Ezek után nem volt teljesen meglepő, amikor „megkezdődnek a fővárosi repülőtér visszaszerzésének előkészületei” hangzatos címmel adott ki közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2021 május utolsó napjaiban. A közleményből az is kiderült, hogy Palkovics László minisztert június 1-jei hatállyal kormánybiztossá nevezték ki a tárgyalások vezetésére és koordinálására. Ezzel hivatalosan is beismerést nyert az a korábban csak üzleti körökből származó hírnek minősített ötlet,2 hogy a kormány kifejezetten nyomást gyakorol a repülőteret 75 éves koncessziós szerződés alapján működtető befektetőkre, leginkább pedig a fő tulajdonosra és üzemeltetőre, a német AviAllience-ra. A 2021-es év elején az első hírek arról szóltak, hogy nem is a magyar állam, hanem magyar magáncégek szeretnék megvenni a repülőteret (vagyis megszerezni a koncessziós jogot), de amikor az ITM bekapcsolódott a folyamatba, kibújt a szög a zsákból. Október közepén kiszivárgott a magyar fél által megajánlott vételár is, 4 Mrd € (1500 Mrd Ft). Ez volt az Orbán-korszak legnagyobb visszaállamosítási ügylete.3
Az idő előrehaladtával azonban változtak a peremfeltételek: elszabadult Magyarországon az infláció és durván nőtt az államadósság. Egyebek között erre hivatkozva, december elején az MNB elnöke egy írásában nyíltan szembefordult a kormánnyal és kijelentette, hogy a reptér visszavásárlására semmilyen körülmények között sincs szükség.4 Pár nappal később Orbán is megerősítette: a 2022-es választásokig ezt a tervet jegelik. Ehhez képest nagy meglepetés volt, amikor 2022 júliusában kiderült, hogy 2021 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 8,2 Mrd Ft értékű tanácsadási szerződést kötött a repülőtér-tranzakció lebonyolítására azzal a Klaus Mangolddal, aki német üzletemberként több nagy tranzakcióban is közreműködött (pl. Paks II., metrófelújítások, Mercedes-összeszerelő üzemek, MIG–29-es vadászgépek felújítása).5
1 A Budapest Airport Zrt. minden idők legjobb utasforgalmát eredményező 2019-es év után a 2020-as pénzügyi évet 110 M € veszteséggel zárta. 2002-ben viszont minden eredménymutató pozitív lett.
2 2021 első hónapjaiban egy magyar–amerikai befektetői csoport, az Indotek Group többször jelezte, hogy egy vevői konzorcium tagjaként szívesen részt venne a visszavásárlásban, de állami szerepvállalásról nem volt szó. Felmerült még az OTP mint finanszírozó részvétele is, de ez az elképzelés azután elhalt, igaz, nem is cáfolták.
3 https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-magyar-kormany-vezette-konzorcium-1500-milliardos-ajanlatot-tett-a-budapesti-repuloterre.html
4 Matolcsy (2021)
5 https://telex.hu/kulfold/2022/07/27/klaus-mangold-portre-mr-oroszorszag-paks-ii

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave