Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.4.6. Az utolsó etap

A Fidesz-kormány számára már csak 5,75%-nyi részvény – névértéken 6,0 Mrd Ft – maradt a Matávból. Ezt a csomagot 1999 tavaszán dobták piacra. A kisbefektetők nagy meglepetésére az ÁPV Rt. a kibocsátás maximált árát 1480 forintban határozta meg, ami indokolatlanul magasnak tűnt, minthogy azokban a napokban a BÉT-en 1330 forint körüli áron forogtak a társaság papírjai. Az 1480 forintot a jegyzéskor ki kellett fizetni, így érthető, hogy a kisbefektetők lelkesedése meglehetősen visszafogott volt. A számukra felkínált 5 millió részvény alig 60%-át jegyezték le. Mint később kiderült, a papír iránt a nagybefektetők érdeklődése is mérsékelt volt. Így végül a tranzakció 1273 Ft-os kibocsátási áron (≈ $ 5,31) ment végbe. Az akcióból az ÁPV Rt.-nek 75,2 Mrd Ft (≈ USD 315 M) bevétele származott.

Az utolsó etapot kellemetlen közjáték zavarta meg (2.6.3.). Már javában folyt az előkészítés, amikor 1999. május 19-én egy ismeretlen cég, a Royal Express Futárszolgálati Kft. keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon az ÁPV Rt. ellen. A felperes azt kifogásolta, hogy az ÁPV Rt. az I. kárpótlási törvény előírását megsértve nem ad módot arra, hogy a részvények 10%-át a kárpótoltak vásárolják meg. Bár a cég által beváltani kívánt összeg eltörpült a tranzakció méreteihez képest, a kereset még így is veszélyeztette a részvényértékesítést. Végül – alighanem a színfalak mögötti alkudozások után – a felperes már nem Matáv-részvényt, hanem 31 M Ft-os anyagi kártérítést kért az ÁPV Rt.-től.1

6.4.5. táblázat. A Matáv eladásából származó bevételek, 1993–1999

	Eladott részvények száma* (millió)	Jegyzett tőkéhez viszonyított árfolyam	Értékesítés a jegyzett tőke %-ában	Részvé-nyenkénti eladási ár (Ft)*	Részvé-nyenkénti eladási ár (USD)*	Összes bevétel (Mrd Ft)	Összes bevétel (USD millió)
1993. dec. 22.	..	..	30,1	279,80	2,79	175,1	875,0**
1995. dec. 22.	390	280	37,2	305,80	2,21	233,9	852,7
1996. október	..	..	2,7	118,05	–	3,3	33,6
1997. október–november	..	306	18,45***	730	3,73	136,7	708
1999. május						4,0
1999. jún. 4.	60	454	5,74	1 273	5,3	71,2	316
2001. december						0,089
Összesen	–	–	94,19	–	–	624,3	2 785,3

Megjegyzések: * 100 Ft címletértékű részvényre átszámítva. ** Ebből 400 m USD a privatizációt követő napon visszaforgatva a társaságba. *** Az ÁPV Rt. által értékesített részvényhányad.

Forrás: ÁPV Rt.

Mint a 6.4.5. táblázatból kiolvasható, az első privatizációs etap során a német befektetők – mint 50%-os konzorciumi tagok – 44 Mrd Ft-ot fektettek be a Matáv 15%-ának megszerzésével Magyarországon. Az ezt követő 20 évben ennek az összegnek a 40-szeresét – egy hivatalos nyilatkozat szerint2 – 1800 Mrd Ft-ot fektettek be a teljes tulajdoni hányad megszerzésére, illetve további magyarországi fejlesztésekre. Ez az arányszám akkor is imponáló, ha figyelembe vesszük a forint időközbeni értékvesztését is.

Az ezredfordulót követően nem történtek nagy izgalmak. 2002-től második, 2006-tól első emberként a német anyacégtől érkezett Christopher Mattheisen állt a cég élén. A BÉT-en azonban nagyon rosszul teljesített az egykori „Matáv-papír” – a cég értéke kb. egyötödére zuhant vissza. Ez még a forintadatokon is látszik, ha a dollárral átszámolt árfolyamot néznénk, akkor az értékvesztés még jelentősebb volt.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3319/#m1265peam2_3319 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3319/#m1265peam2_3319)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3319/#m1265peam2_3319)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.4.1. ábra. A Matáv tőzsdei árfolyamának alakulása, 1997–2016

Forrás: www.portfolio.hu

A pénzügyi válságot követően még tovább romlott a helyzet, de az az igazság, hogy a Telekom legközelebbi, régiós szektortársainál is hasonló dolgok történtek: a cseh O2 és a lengyel Orange Polska bevételei közel 40 százalékot zuhantak 2006 óta, ehhez képest a Magyar Telekom elég jól megúszta.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3323/#m1265peam2_3323 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3323/#m1265peam2_3323)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3323/#m1265peam2_3323)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.4.2. ábra. A Magyar Telekom árbevételének alakulása

A Mattheisen-korszak egyik leglátványosabb próbálkozása az energia-kiskereskedelem üzletág elindítása volt. A vállalkozás első ránézésre logikus volt: a Telekom kiterjedt ügyfélkörrel rendelkezett, volt back office-a és még az ügyfeleknek is jó az, ha egy szolgáltatótól kapnak többféle szolgáltatást, főleg akkor, ha a piaci árnál olcsóbban. Bár az energiaszolgáltatás értelmezhető profitot sosem hozott, a bevételeket szépen megtolta, a csúcson a csoport bevételeinek 8%-át adta, de ami ennél sokkal fontosabb, kiemelt szerepe volt az ügyfelek lemorzsolódásának csökkentésében. A Telekom azonban nem sokáig örülhetett a remek találmányának, a rezsicsökkentés miatt már nem jött ki a matek, a távközlési cég kénytelen volt leépíteni a tevékenységét, az energiaszolgáltatást 2017. november 1-től megszüntette a Telekom.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3326/#m1265peam2_3326 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3326/#m1265peam2_3326)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3326/#m1265peam2_3326)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.4.3. ábra. A Magyar Telekom által foglalkoztatott létszám

A Telekom profitja 2008-ban volt a csúcson, azt követően a válság és a részben arra adott válaszként kivetett különadók miatt alaposan visszaesett a vállalat adózott eredménye, sőt, 2011-ben veszteséges volt a Magyar Telekom.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3329/#m1265peam2_3329 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3329/#m1265peam2_3329)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3329/#m1265peam2_3329)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero