Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


6.5.15. Teljesen átrendeződnek a nyugat-európai piacok

Az európai energiaszektor – mind a villamosenergia, mind a gázpiac – a hazai privatizációs folyamat lefékezésétől (1998) kezdve egészen 2007-ig rendkívül dinamikusan fejlődött. Különösen igaz volt ez a villamosenergia-iparra. Nőtt a kereslet és emelkedtek az árak, a bankok boldogok voltak, ha hosszú távú energia-projekteket finanszírozhattak.1 Ez nyilvánvalóan jó elvi lehetőséget adott volna a privatizáció befejezéséhez. A belpolitikai erőviszonyok – Orbán Viktor hatalomra kerülése – azonban ezt nem tette lehetővé.
A 2007 közepén kirobban nemzetközi pénzügyi válság, az ezt követő általános recesszió, illetve a fukusimai erőműbaleset (2011) nyomán a trendek megtörtek. Csak egyetlen adat: a német piacon a zsinóráram átlagára 2008-ban 65 €/Mwh volt, ez 2016-ra 29 euróra csökkent. 2010 után voltak olyan időszakok, amikor a villamosenergia-túlkínálat miatt a német árak negatívak lettek (!) – vagyis a vevő kapott pénzt, hogy átveszi a német rendszerben keletkezett, fölös villanyáramot. Ebben az új helyzetben a Magyarországon is jelentős tulajdonosi pozícióval rendelkező nyugat-európai cégek – tetszik, nem tetszik – rákényszerültek a dezinvesztícióra. Amit lehetett, eladtak a nemzetközi portfólióból. Egyrészt azért, mert kellet a készpénzbevétel a korábbi hitelek törlesztéséhez, másrészt meg azért, mert a villamos energia hagyományos technológiával történő termelése hosszú távon sem ígért nyereséget.2
Mint arról a 10.4. fejezetben részletesen is be fogunk számolni, a nyugat-európai villamosenergia-árak összeomlása – egy bonyolult belpolitikai logikai láncolaton keresztül – végül az MVM-et is igen nehéz helyzetbe hozta.
 
6.5.4. ábra. Az MVM Zrt. saját tőkéjének alakulása, 2010–2015 (Mrd Ft)
Megjegyzés: MVM Zrt. (nem konszolidált adat). A rezsicsökkentés nyomán az állam az MVM-re terhelte a költségek és az államosítás nyomán keletkezett veszteségek egy részét, ami így a mindenféle cégekkel „kistafírozott” és „megerősített” energiaholding mérlegében tőkefelélés formájában mutatkozott meg. Másképpen fogalmazva: 2014-ben az MVM saját tőkéje eltűnt, amit 2015-re állami tőke-pótlással kellett rendezni. Forrás: HVG, 2015. febr. 14., 70.
 
6.5.5. ábra. Az MVM-csoport szerkezete 2014-ben
Forrás: www.mvm.hu (2014. márc. 28-i letöltés).
1 Székffy (2017).
2 Lásd erről részletesen, magyar nyelven Székffy (2017) kitűnő tanulmányát.

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave