Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


6.6.1. Bevezetés

Akárcsak a villamosenergia-iparban, a vezetékes gázszolgáltatás privatizációjában is Magyarország volt a keleti régió első fecskéje. Itt is érvényesült az EU-hatás: a nyugat-európai gázpiac liberalizációjára készülve a nagy német, francia és olasz cégek igyekeztek pozíciókat szerezni Kelet-Európában. Másfelől – a villamosenergia-ipartól eltérően – a magyar gázpiac 1994-ben még jelentős mennyiségi fejlődés előtt állt. A nyugati szakmai befektetők ezt azért is értékelték, mert saját országaikban az extenzív fejlődés lehetősége addigra jórészt kimerült. Ehhez képest az állami segédlettel védett, magyar monopolpiacok vonzó terepnek tűntek. A befektetők jól számoltak: a magyar gázpiac liberalizációja csak 2004. január 1-én kezdődött meg, és csak 2009. július 1-én vált kvázi teljessé.
Az öt regionális (vidéki) gázszolgáltató társaság, valamint a budapesti Főgáz 1995. évi privatizációja – a villamos iparhoz képest – viszonylagos nyugalomban zajlott, s nagyjából optimális eredményt hozott. A sikerben nagy szerepet játszott, hogy a tulajdonviszonyok a gázszolgáltatásban teljesen tiszták voltak: a részvények 100%-a egy kézben volt. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az ÁPV Rt.-nek volt ideje két pályázati fordulóra, így a privatizációs árbevétel kiemelkedően magas lett. Segítette a privatizáció eredményes lebonyolítását, hogy a 6 társaságból 5 vidéken működik, ezért a menedzsment érdekérvényesítő képessége a Budapesten folyó csatározásokban jóval kisebb volt, mint amit a fővárosi székhellyel működő Mol, vagy MVM bármikor képes mozgósítani. Tulajdonképpen sikeres lett a hatodik, a budapesti gázszolgáltató magánosítása is, de azért optimálisnak ezt a tranzakciót nem lehet nevezni. A főváros is két fordulót bonyolított le, de ott az értékesítés legfőbb vezérelve nem az árbevétel maximalizálása volt (6.6.6.).
 
6.6.1. táblázat. A regionális gázszolgáltatók privatizációjának mérföldkövei, 1991–2015
 
A sikeres privatizációt követő években azonban a magyar gazdaság energiafelhasználása nem a várakozásoknak megfelelően alakult. A gazdaság növekedése viszonylag lassú volt, a szerkezeti átalakulások pedig összességében az energiaigények stagnálásához, csökkenéséhez vezettek. Ez a szektor minden részét érintette, de leginkább a gázszolgáltatókat.
 
6.6.1. ábra. A hazai földgázfogyasztás alakulása, 1990–2012

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave