Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.6.7. A gázszolgáltató cégek visszaállamosítása

2010 után gyors ütemben változott a magyar, sőt valójában az egész közép-európai gázpiac. Pár év alatt csak Magyarországon évi 14 Mrd m3-ről 8 Mrd m3-re apadt a gázfogyasztás. Sem Magyarországon, sem a térségben nincs népességszám-növekedés, teret hódított a megújuló energia, a telek enyhébbek és – jórészt az állami beavatkozás miatt – a gázalapú erőművek gazdaságtalanná váltak.

A nyugati befektetőknek tehát „maguktól” is jó okuk volt arra, hogy visszavonuljanak. Ezt a szándékot csak erősítette, hogy a 2. és 3. Orbán-kormány még nyomást is gyakorolt rájuk. Visszájára fordult a piacnyitás is. A Magyar Telekom, amely 2010-ben lépett be a lakossági gázpiacra, a 2. Orbán-kormány működését látva feladta a küzdelmet, és 2015 augusztusában kiszállt.

2013/14 fordulóján a 3. Orbán-kormány visszaállamosította a Főgázt. Előbb az MVM-en keresztül – az MNV Zrt. tőkejuttatásából – a németek által birtokolt 49,83%-os részvénycsomagot vette meg 41 Mrd Ft-ért (≈ USD 184 M), majd a főváros kezében maradt további 50% + 1 szavazatnyi hányadot. A 2010–2014 közötti közpolitika egyik legfontosabb fejleménye a Fidesz ún. rezsicsökkentési kampánya volt, melynek következtében a lakossági földgázszolgáltatás masszívan veszteségessé vált. Így érthető, hogy az E.ON 2013-ban örömmel adta el a magyar államnak a Moltól vásárolt gázüzletágat (10.4.), majd pedig – a GDF példáját követve – visszaadta az energiapiac szabályozásáért felelős regulátornak a lakosság és a közszféra ellátására vonatkozó gázszolgáltatási engedélyét is. Pár hónappal később, 2015 júniusában, a Tigáz is bedobta törülközőt: visszaadta az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyét; 2018 tavaszán pedig a 33 ezer kilométernyi vezetékhálózatát is értékesítette, méghozzá egy Svájcban élő magyar befektetőnek (10.4.2.).

2017 októberében az NKM Nemzeti Közművek Zrt. bejelentette, hogy megvásárolja az Engie International Holding B.V.-től (az egykori GDF Suez jogutódától) az Égáz–Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t is. A tranzakció 2018 januárjában zárult, de hónapokon át nem derült ki, hogy a cégekért mit fizetett a magyar fél.