Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.7.2. Egy integrált nemzeti vállalat

A Mol 1994-ben az egyetlen teljesen integrált olaj- és gázipari vállalat volt egész Kelet-Európában.1 Árbevétele alapján a Mol már akkor is az ország legnagyobb cége volt, de ami még ennél is fontosabb: olyan monopoljogosítványokkal rendelkezett, amelyek szinte garantálták a társaság nyereséges működését.

A 90-es évek elején a Mol kőolaj-feldolgozással és -kereskedelemmel, kőolajtermékek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítésével, földgáz- és kőolajkutatással, termeléssel, földgáz szállításával, nagykereskedelmi forgalmazásával és tárolásával foglalkozott. 1993-ban, 94-ben és 95-ben a társaság veszteségesen működött, de ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a gáz hazai fogyasztói ára – szállítási és tárolási költségek nélkül is – alatta maradt az importárnak. A Mol 1994-ben 1,7 millió tonna kőolajat termelt ki. Kutatási-termelési tevékenysége magába foglalta továbbá a 40 500 km-nyi hosszú, 14,7 milliárd m3 éves szállítókapacitású nagy nyomású földgáz- és 850 km-nyi kőolaj-távvezeték kizárólagos tulajdonjogát, valamint egy olyan földgáz- és kőolaj-gyűjtővezetékrendszert, amely az átadókat és szállító vezetékeket összekapcsolja a társaság termelő földgáz- és kőolajmezőivel és közel 2 milliárd m3 kapacitású föld alatti földgáztároló létesítményeivel.

A Mol földgáz-kereskedelemben betöltött vezető szerepét földgázszállító és tároló eszközeinek, kizárólagos földgáz-nagykereskedői helyzetének, valamint a belföldi földgázigények kielégítésére vonatkozó ellátási kötelezettségének köszönhette. A Mol földgáz- és kőolajvezetékeit nem volt köteles mások rendelkezésre bocsátani, kivéve a belföldön kitermelt földgáz és kőolaj szállítását. A Mol 1993 előtt teljes kitermelési joggal rendelkezett a kőolaj- és földgázkutatás területén. A bányatörvény életbe lépése után azonban a Mol koncessziós területe az ország területének 27%-áról 17%-ára apadt, mely területeken 1997-ig „alanyi jogon” rendelkezett koncesszióval a kőolaj- és földgázmezők felkutatására.2

Földgázkutatásban és -kitermelésben a koncessziós terület nagysága alapján a Mol részesedése 60%-os volt, a nagykereskedelmi jogosítványokat 100%-ban birtokolta. A kiskereskedelem, illetve a szolgáltatás területén viszont nem volt részesedése, azt a regionális gázszolgáltatók végezték (6.6.). A Mol a hazai mezőkről 1994-ben 4,8 milliárd m3 földgázt termelt ki, amely az új mezők feltárásával némileg növekedhet, hosszú távon azonban a mezők kimerülése miatt a hazai termelés csökkenésével kell számolni. A hazai termelés 1994-ben az összes felhasználás 45%-át fedezte. A társaság már 1994-ben is arra törekedett, hogy diverzifikálja földgázbeszerzéseit, mivel a gázt akkoriban kizárólag orosz szállítóktól vásárolta. Ezért helyezték üzembe 1996 végén a Hungary Austria Gaspipeline („HAG”) vezetéket, amely a baumgarteni tárolón keresztül3 összeköttetést biztosít a magyar és a nyugat-európai földgázszállító hálózat között.

1994-től – az Adria-kőolajvezeték újbóli megnyitásának eredményeként – a Mol két működő nagy kapacitású import kőolaj-távvezetékkel is rendelkezett, ami javította a társaság kőolajbeszerzési pozícióját.4 A Mol tulajdonában és működtetésében áll mind a három magyarországi finomító. A társaság két hagyományos kőolaj-finomítójának, a Dunai és a Tiszai Finomítónak együttes kapacitása 11 m t/év volt. A Mol az olajtermékek nagy részét a társaság 1200 km hosszú termékvezeték-hálózata segítségével értékesíti. A két hagyományos finomítón kívül a Mol egy bitumenfinomítóval és egy kenőanyag-keverőüzemmel rendelkezett.

A társaság kőolajtermék-kiskereskedelmi tevékenysége a privatizáció kezdetén 316 töltőállomásra épült. A cég belföldi piaci részesedése 1994-ben a kőolajtermékek kis- és nagykereskedelmében mintegy 30%, illetve 70% volt. Az 1994-ben megfogalmazott társasági stratégia szerint a Mol kőolajtermékeinek kis- és nagykereskedelmét a környező országokra – rövid és középtávon Romániába, Szlovákiába, Szlovéniába és Ukrajnába, közép- és hosszú távon a volt Jugoszlávia területére – szándékozott kiterjeszteni.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a rendszerváltás idejére a hazai gáz- és olajkitermelés már hanyatló ágba került: a régi lelőhelyek kimerültek és egyre kevesebb újat sikerült termőre fordítani.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_3925/#m1265peam2_3925 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_3925/#m1265peam2_3925)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_3925/#m1265peam2_3925)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.7.3. ábra. A kőolaj- és földgázkitermelés alakulása, 1937–2009

Forrás: Magyar Ásványolaj Szövetség.

1	A Mol létrehozásával és 10 éves működésével kapcsolatos politikai fejlemények jó összefoglalóját lásd NSZ, 2000. júl. 1.
2	1994 augusztusában négy amerikai társaság kapott koncessziót kőolaj- és földgázkitermelésre.
3	Ez a tároló eredetileg az ÖMV tulajdonában volt, de 2007 végén az osztrákok a részvények felét a Gazpromnak adták el.
4	2009-ben a vezeték már 16 m t/év kapacitású volt.