Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.7.13. A Mol saját magát veszi…

A következő 6 hónapban a részvények ára még tovább emelkedett – így tulajdonképpen minden nap számítani lehetett az állam tulajdonában maradt részvények piacra dobására. De ez csak nem következett be, jóllehet a költségvetés sanyarú helyzete ezt még külön is indokolta volna. A magyarázatra csak egy véletlen derített fényt. A Gazprom első számú vezetője, az orosz Alekszej Miller akkor „fecsegte ki” a titkot, amikor a magyar kormány a Parlament épületében magas állami kitüntetésben részesítette. Azt mondta, hogy cége és a Lukoil olajtársaság nevében már tárgyal a maradék 11,7% megvételéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.1 (Az orosz olajóriás 2004 őszén jelent meg először közvetlenül a magyar piacon: 11 benzinkutat épített, s emellé még megvásárolta az osztrák Avanti cég 15 kútját.)

Ekkor megint valami olyasmi történt, amire senki sem számított. A Gyurcsány-kormány 2005. november 30-án opciós jogot adott a Molnak egy legfeljebb 10%-os csomag megvásárlására.2 Az opció lehívására két lépcsőben volt lehetőség. A Mol 2005. december 10–30. között összesen 3%-nyi részvényt vásárolhatott meg. Ezután újabb meglepetés következett: a Mol IG az év utolsó munkanapján úgy döntött, hogy mégsem él az opció lehívásának jogával. Egy további részre 2006. május 1. és október 27. között volt opciója az olajvállalatnak. Ezzel a jogával a társaság 2006 májusában élt is – így végeredményben az ÁPV Rt.-nél 1,93%-nyi részvény maradt. A Mol függetlenségének biztosítása, illetve a cég nemzeti jellegének megőrzése érdekében a szerződésben kikötötte, hogy a Mol 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el az opciós tranzakció során megvásárolt részvényeket.

8: Manipuláció a saját részvényekkel

Az opciós tranzakció végrehajtása igényelt némi tőkepiaci innovációt, miután a Gt. szerint a Mol Rt.-nek nincs módja 10%-nál nagyobb sajátrészvény-csomagot tartani, márpedig itt 24%-nyi részvényről volt szó. Ezért 5,5%-nyi részvényt – mintegy 700 millió euró értékben – egy Jersey-szigetén bejegyzett offshore céghez kellett „kipakolni”, és még egy ennél is nagyobb, 8,2%-nak megfelelő csomagot a francia BNP banknál kellett parkoltatni egy bonyolult opciós konstrukció segítségével.

Ennél is nagyobb súllyal esik a latba, hogy az opciós szerződés birtokában a Mol „titkos”, saját részvényeivel 2005. december 29-én 146 Mrd Ft-os (!!!) önkötést hajtott végre. Mint utólag kiderült, a tranzakció egyetlen célja az volt, hogy lenyomja az elszámolás alapjául szolgáló tőzsdei átlagárat. Igaz, az elmozdulás százalékban kifejezve csak kb. 2% volt, de tekintettel az opciós szerződés volumenére, ez mégis azt jelentette, hogy az ÁPV Zrt. 5,4 Mrd Ft veszteséget szenvedett, a Mol pedig ugyanennyit nyert. Mindezért az Állami Számvevőszék erőteljesen kritizálta is a vagyonkezelőt, és kérte a Pénzügyminisztert a tranzakció kivizsgálására.3 Az ügyet az ÁPV Zrt. FB-jének vizsgálata azzal zárta le, hogy az ÁPV Zrt. menedzsmentje szakmai hibát követett el, amikor nem járt el kellő gondossággal az opciós szerződés feltételeinek tárgyalásakor. A vizsgálat egyébként azt is megállapította, hogy az ÁPV Zrt.-nek szerencséje volt, más időzítés esetén a veszteség még ennél is nagyobb lehetett volna.

A Mol privatizációja végeredményben 2006. december elején zárult, amikor az ÁPV Rt. maradék részvényeit – 1,74%-nyi pakettet – hazai kisbefektetőknek készpénzért vagy kárpótlási jegyért kínálta eladásra. Már az akció hírének bejelentése is soha nem látott (névleges) magasságokba húzta fel a KPJ árfolyamát: október 9-én elérte az 1532 Ft-os rekordértéket.4 Az eladási kondíciók valóban nagyvonalúak voltak. Aki vállalta, hogy 6 hónapig megtartja a papírokat, az részvényenként 2 ezer Ft árkedvezményt kapott, lehetett KPJ-gyel fizetni (az ár 75%-áig) stb. Ehhez képest meglepetést keltett, hogy csupán a felajánlott részvénypakett 8,5%-ára akadt kisbefektetői jelentkező, vagyis 3000-nél is kevesebbG tagja.december 1-én kapta meg.azgatójagényelték!zakkollégium alapító tagja volt.z Bank Rt. iós Kutatóintézet igazghat. A bevont KPJ mennyisége is minimális (363 M Ft) volt. A megmaradt részvényeket – az 1 db elsőbbségi részvény kivételével – az ÁPV Rt. december 6-án a tőzsdén értékesítette, átlagosan 22 ezer Ft körüli áron.

1	NSZ, 2005. ápr. 2.
2	2272/2005. (XII. 6.) Korm. hat. Ez a határozat egyben rendelkezett a még fennmaradó, kb. 2%-os állami tulajdonú részvénycsomag kisbefektetők felé történő értékesítéséről is.
3	ÁSZ (2007).
4	Sok-sok héttel később emiatt a Fidesz kérte a részvényjegyzés felfüggesztését is – bennfentes kereskedésre való hivatkozással. Ez, éppen a nagy késedelem miatt, igencsak meglepte a tőkepiac ismerőit (NSZ, 2006. dec. 1.).