Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.7.16. Mennyit is kaptunk a Molért?

Mindent összevéve, 1995–2006 között az állami vagyonkezelőknél készpénzes eladásból – összesen 496 Mrd Ft (≈ 2,6 Mrd USD) bruttó bevétel keletkezett. Ha ezt összehasonlítjuk azzal a lehetőséggel, ami akkor adódott volna, ha 1991-ben az ágazati minisztérium nem kapkodva hozza létre a Molt az OKGT-ből, tehát mód van a normális értéken történő átalakulásra, majd pedig a cég egyben kerül értékesítésre egy szakmai befektetőnek, akkor kevés ok van az elégedettségre. Ha csak azt feltételezzük, hogy a Molt névértéken lehetett volna eladni, akkor a 250 Mrd Ft-os jegyzett tőke – 1995. évi árfolyamon számolva – 2 Mrd dollárnak felelt volna meg. Ehhez képest a 11 év alatt részletekben befolyt 2,6 Mrd USD szégyellnivalóan kevés. Akkor is nagyon alacsony az összeg, ha a bevételt csak a gázüzletág értékével vetjük össze. Mint fentebb láttuk, az 2004 őszén önmagában is 2,2 Mrd €-t ért, ami dollárra átszámítva akkor 2,9 Mrd USD-nek felelt meg!

Azt is látni kell, hogy a Mol és a gázvezetékrendszer védelme – ti. az orosz Gazprommal szemben – sok pénzébe került a magyar gázfogyasztóknak. Az ezredforduló táján ugyanis a Gazpromnak sikerült behatolnia számos nyugat-európai országba és ott tulajdonjogot szerezni a gázvezetékeket, illetve a kereskedelmet működtető nemzeti vállalatokban. Ezért a lehetőségért az oroszok fizetni is hajlandók voltak, méghozzá az általuk értékesített gáz árának csökkentése útján. Így állt elő az a helyzet, hogy a 2010-es években Magyarország már lényegesen magasabb árat fizetett az orosz gázért, mint Németország, Ausztria vagy Belgium. Gazdaságtörténészekre vár majd annak a kiszámítása, hogy ez az árkülönbség végeredményben mekkora többletköltséget jelentett a magyar gazdaság számára.

És természetesen nem lehet elfeledkezni egy másik tranzakcióról, a Szurguthoz került részvények visszavásárlásáról. Hazai valutában számolva ez 500 Mrd Ft-os, 2011. évi vásárlóerőn számított tranzakció volt, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a Mol-részvények eladása során 1995 és 2006 között a magyar állam privatizációs bevétel címén beszedett. Nagyjából hasonló arányt kapunk akkor, ha dollárban számolunk: 2,68 Mrd USD kiadással szemben 2,6 Mrd USD állami bevétel állítható szembe. Ezt követően a világpiaci energiaár-változások nyomán a Mol-részvények árfolyama négy éven át zuhant, és csak 2017 nyarán érte el újra azt a szintet, amelyen a magyar állam visszavásárolta a Mol-részvényeinek 21,2%-át (22 400 Ft/részvény).