Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.8.2. Mit kínáltunk eladásra?

A társaság jogelődjét, a Magyar Műsorszóró Vállalatot 1990. január 1-i hatállyal alapította az akkori közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter.1 Mindez a Magyar Posta teljes átszervezéséhez kapcsolódott, amelynek kapcsán különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat, a telefonszolgáltatás és a műsorszórás. A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációja felé tett első lépésként az ÁVÜ 1992 végén július 1-i, visszamenőleges hatállyal egyszemélyes részvénytársasággá alakította a vállalatot. Így született meg ennek jogutódja, az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. (továbbiakban: AH).2

A cég 1994. december 31-én 7,8 Mrd Ft jegyzett tőkével és 2,6 Mrd Ft tőketartalékkal rendelkezett. A cég már az átalakítás előtt készült a privatizációra. A Price Waterhouse tanácsadó cég szállította a terveket, de folytatás nem következett. Időközben megkezdődött az AH-részvények szétosztogatása. 1994 májusában igen kedvező feltételek mellett – 1:1 arányban, kárpótlásijegy-csereakció keretében – a cég alkalmazottai és több ezer kisbefektető jutott részvényhez (7,9%), míg egy kisebb csomagot (3,5%) a belterületi föld tulajdonjogának megváltása nyomán az önkormányzatok szereztek meg.

Az AH fő tevékenysége 1994-ben a közszolgálati rádió és televízió műsorainak továbbítása volt. Ez a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység, amit az akkori körülmények között az AH inkább teherként, mint a monopolhelyzetből fakadó előnyként érzékelt. Az állami árszabályozás miatt a közszolgálati rádió és televízió műsorainak szórása eleve veszteséges volt, s ennek terhét még tovább növelte az, hogy az AH semmit sem tudott tenni, amikor a Magyar Rádió és a Magyar Televízió még ezt az alacsony díjat sem fizette ki.

A műsorszórást azonban számos más tevékenység is kiegészítette. 1994-ben már tudni lehetett, hogy az AH piacai a jövőben elsősorban ezeken az új területeken nyílnak. 1994 végén az AH-nak 18 társaságban volt érdekeltsége.

A műholdas szolgáltatások szinte minden területét felölelő felkészülési terv az AH stratégiájának egyik kulcseleme volt. Ezen belül a műsorszóráshoz kapcsolódott a Magyarsat néven ismertté vált terv, melyet a kormány is támogatott.3 A projekt végrehajtására 1993-ban alakult társaságban 50%-ban részesedett az AH és 50%-ot birtokolt az izraeli Israel Aircraft Industries Ltd. A műhold üzemeltetésére létrehozott kft. az újabb befektetők megjelenése után – a tervek szerint – részvénytársasággá alakult volna, amelyben az AH aranyrészvény birtoklásával biztosítja a műholdhoz kapcsolódó magyar érdekek érvényesítését. A műhold 8 transzpondert plusz 2 tartalékot lett volna képes üzemeltetni, ami azt jelenti, hogy 16 analóg televíziós program vagy annak megfelelő egyéb távközlési szolgáltatás átvitelére lett volna képes. Azután, mint sok más terv, ez is lekerült napirendről.
Az AH munkája nyomán, a televízióadók telepítésével párhuzamosan, olyan országos mikrohullámú hálózat létesült, amely a műsoroknak a stúdiók és az adóállomások közötti továbbításán kívül lehetővé tette a hazai és nemzetközi műsorcseréket, a televízió helyszíni közvetítéseinek lebonyolítását. A mikrohullámú hálózat egyes szakaszait a társaság további célokra – például a polgári repülésirányítás számára, lokátorjelek átvitelére – is felhasználta.
Az AH a mobiltávbeszélő-hálózatok kiépítésében és üzemeltetésében is szerepet vállalt. Így az AH a magyarországi piacon koncessziót szerző mindhárom társaság számára szolgáltatást nyújt.
A személyhívó üzletágban vegyesvállalat alapítására került sor, Operátor Hungária Kft. néven. Ez belföldi személyhívó szolgáltatást biztosít a Petőfi Rádió műsorát sugárzó OIRT-sávú URH-adók másodlagos felhasználása révén. A CCIR-sávban már szintén nyújtják ezt a szolgáltatást. A társaság Magyarországon úttörő szerepet vállalva 1994-től beindította VSAT adatátviteli szolgáltatását a HungaroDigiTel Kft. elnevezést viselő vegyesvállalatban. A gyors üzenettovábbítás és a zárt rendszer nyújtotta előnyöket felismerve választotta a vegyesvállalat szolgáltatásait az OTP is.
Az AH már 1994-ben tulajdonosi részesedéssel bírt a Pannon GSM-ben, ami távlatilag ígéretes együttműködési lehetőségeket kínált. Az AH balszerencséjére azonban a Pannon folyamatos tőkeemelésével a társaság nem tudott lépést tartani, így az AH kiszorult a mobiltelefónia üzletből.

1	Az AH részletes bemutatását lásd Major (1999: 67–73).
2	Lásd az ÁVÜ IT. 1992. okt. 7-i döntését.
3	Lásd a 1003/1995. (I.20.) Korm. rendeletet.