Mindezekkel a fejleményekkel párhuzamosan az AH vezetése megkereste az MVM-et egy állami kézben lévő, erős távközlési vállalat létrehozásának javaslatával. Ez a terv azonban hosszú ideig titokban maradt, csak 2000 júliusában kezdtek írni róla a lapok.2 Lehetséges, hogy éppen ezek a hírek riasztották el a külföldi befektetési alapokat attól, hogy jelentősebb mennyiségű AH-papírt vásároljanak.

A sajtó által megsejtett kárpótlásijegy–részvény csereakcióra az év utolsó heteiben valóban sort kerített az ÁPV Rt., illetve csak szeretett volna. A 2000. november 27-én megkezdett, tőkeemeléssel és dolgozói kedvezményes vásárlással kombinált részvényértékesítés 200 ezer részvényt alanyi jogú kárpótlásijegy-tulajdonosoknak ajánlott fel. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a tranzakciónak a keretében összesen 5 millió részvény – ebből 3,5 millió régi és 1,5 millió új kibocsátású papír – cseréljen gazdát. Az AH számára ez 9,5–10,0 Mrd Ft tőkeemelést eredményezett volna és egy olyan tulajdonosi struktúrát, ahol a részvények 50% + 1 szavazata az ÁPV Rt. tulajdonában marad. Az ÁPV Rt. 21 Mrd Ft-os bevételt remélt.3 A hír bejelentését megelőzően pár héttel a francia Vivendi-csoport erőteljes vásárlási kampányba kezdett, melynek hatására a tőzsdén az AH-papír árfolyama pillanatok alatt 5300 Ft-ról 7050-ra emelkedett. November utolsó napjaiban azonban a BÉT zuhanórepülésbe kezdett, és ez a külföldi alapok érdeklődését – ha egyáltalán volt ilyen – pillanat alatt elolvasztotta. A magyar kisbefektetőktől a felajánlott árkedvezmény és a kárpótlásijegy-csere lehetősége ellenére is csak minimális jegyzés érkezett – szám szerint 180 ezer darab.4 Ezek után nem volt más lehetőség, mint a kibocsátás bizonytalan időre történő elhalasztása.