Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.9.7.3. Gyurcsány Ferenc csatái Csányi Sándor ellen

A 2002-es választások után Csányi Sándor nem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a szociálliberális kormánnyal, sőt egyes nyilatkozataival azt a benyomást erősítette, hogy talán kormányfői ambíciói is vannak. Sikereinek csúcsán, 2005-ben mindez nagyon is hihetőnek tűnt.1

Azután változott a helyzet. Mint utólag világossá vált, a globális válság bankokat érintő első hulláma már 2007 nyarán beindult. Ennek nyomán előbb esni, majd zuhanni kezdett az OTP árfolyama. 2007 nyarán a papír ára még 10 ezer Ft fölött volt, 2008 júliusában viszont már csak 6400 Ft-on állt, novemberben 2500 Ft alá esett. Ez hatalmas értékvesztés volt, amit okként és okozatként csak súlyosbítani látszottak az OTP külföldi leányainak – elsősorban az ukrán és az orosz pénzintézet2 – gondjai. Megrendültek Csányi egyéb magánvállalkozásai is, így rákényszerült arra, hogy a legrosszabb tőzsdei pillanatokban adja el nagy értékű Mol- és OTP-részvénycsomagjainak egy részlét.

Ezzel együtt is nagy meglepetést keltett, amikor 2008. november első napjaiban nyilvánosságra került, hogy az ország fizetőképességének megóvása érdekében kötött IMF készenléti hitelmegállapodás részeként a magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy 600 Mrd Ft erejéig ismét bankkonszolidációt hajtson végre. Az első napokban még arról volt szó, hogy a kormány három nagybank, a CIB, az MKB és az OTP megsegítésére készül, de hamar kiderült, hogy valójában csak és kizárólag az OTP visszaállamosításáról, illetve a bank menedzsmentjének eltávolításáról van szó. Ezt a szándékot tükrözte ugyanis vissza a pénzügyminiszter által az Országgyűlésnek beterjesztett „T/6765. számú törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről”.

Ennek a javaslatnak az 5. és 8. §-a kimondta, hogy a magyar állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül is tőkét emelhet bármely magyarországi hitelintézetben, amivel azután menedzsmentjogok is járnak. Bennfentes körökben még azt is tudni vélték, hogy vezető kormánytisztviselők Moszkvában már arról is tárgyaltak, hogy egy bizonyos orosz bank miképpen vehetné át az OTP-birodalmat.3 Ezt a jogszabálytervezetet valóban nem lehetett másképp értelmezni mint egyfajta hadüzenetet. Ez is indokolta tehát, hogy Csányi a 2010 áprilisában tartott, éves közgyűlésen ismét megkíséreljen keresztülvinni egy olyan alapszabály-módosítást, ami – a Molhoz hasonlóan – 10%-ban korlátozza az egy befektetői csoport által képviselt szavazati erőt, függetlenül attól, hogy mennyi részvény van a birtokában.4

14: Szüksége volt-e az OTP-nek a mentőcsomagra?

„Az OTP-t nem kell megmenteni, a bankmentő csomagra nem az OTP Banknak van szüksége, hanem a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy a recesszió ne legyen mélyebb a vártnál” – nyilatkozta Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese a Figyelő című lapnak november 14-én. Ugyanezen a napon egy szakmai konferencián Hamecz István úgy fogalmazott, hogy „a kormány képviselőit nemhogy az igazgatóságba, de még az utcába sem fogjuk beengedni”.

Az állam helyett az OTP az EBRD-hez fordult segítségért. De a tárgyalások lassan haladtak, és csak 2009 nyarán sikerült megegyezni. A július 9-én aláírt megállapodás szerint a londoni székhelyű pénzintézet 200 M €-s alárendelt kölcsöntőke-hitelt ajánlott, további 20 M millió €-t pedig OTP-sajátrészvény vásárlására fordított. Ezt megelőzően végül az OTP mégis csak elfogadott 1,4 milliárd eurónyi gyorshitelt a kormánytól5 – de megkötések nélkül. És hamar vissza is fizette a kölcsönt.

A Gyurcsány-kormány segítségfelajánlása mögött államosítási szándékot gyanítani nagyon is reális volt az adott világgazdasági helyzetben. Különösen azok után volt jogos ilyen szándékot feltételezni, ami a 2008-as év folyamán történt Csányi Sándorral, és azokkal, akik vele közeli kapcsolatban álltak. Ezeket a furcsa eseményeket a média is nyomban emlegetni kezdte.6

15: Különös események 2007-ben és 2008-ban

2007 novemberében és decemberében Csányit e-mailben többször is megzsarolták a Bank Center 1997-es építésével kapcsolatos APEH-vizsgálat anyagaival. Az OTP illetékese azonnal feljelentést tett. Mindez 2008 áprilisában került napvilágra.7
Néhány nappal a 2008. március 9-i népszavazás után Gyurcsány Ferenc elrendelte és nyilvánosan bejelentette Kocsis István MVM-vezér leváltását. Kocsis Csányi közeli barátja, üzlettársa, sőt egyes – többszörösen cáfolt – hírek szerint még rokona is (6.5.13.).
Június 22-én az OTP-vezér nagybajomi magánbirtokán felszállás után – 5 emberrel a fedélzeten – lezuhant Csányi helikoptere. A bankvezető nem tartózkodott a gépen, mert megváltozott a programja. Senki nem halt meg, de a sérülések súlyosak voltak.
2008. szeptember 19-én nyilvánosságra került, hogy Csányi Sándor és családtagjainak telefonbeszélgetéseit hosszabb időn keresztül rögzítette a titkosszolgálat, mert neve egy olyan pillanatban kapcsolódott össze az MDF elnöke, Dávid Ibolya megbuktatásával kapcsolatos akcióval, amikor Gyurcsány Ferencnek mindenképpen szüksége volt az Országgyűlésben az MDF hallgatólagos támogatására. Ez volt az ún. UD Zrt.-botrány (11.4.1.). Egy másik magyarázat szerint Gyurcsánynak azért is útjában állt Csányi, mivel a bankvezér a Mol igazgatóságának is a tagja, és ebben a pozíciójában az ún. Nabucco- projektben (6.1.1.3.) volt érdekelt, míg Gyurcsány a rivális projektet, az ún. Déli Áramlatot támogatta. Ez az elmélet a Mol belső biztonságáért is felelős UD Zrt. szétrobbantását is e csata részeként értelmezi.8
2008. október 9-én összeomlott az OTP tőzsdei árfolyama. Ezért a szűkebb és tágabb közvélemény Soros György befektetőalapját tette felelőssé.9
2008. október 21.: A Fidesz honlapján közlemény jelenik meg arról, hogy Orbán Viktor is támogatná az OTP államosítását.10

Végül a bankállamosító törvényjavaslattal szemben akkora volt a tiltakozás szakmai körökben, hogy a kormány visszakozott. Így az Országgyűlés december 15-én olyan törvényt fogadott el, amelyből kigyomláltak minden OTP-ellenes paragrafust. Bizonyára Csányi Sándornak is volt valamelyes befolyása arra, hogy a normaszöveg – utolsó formájában – mind az öt parlamenti párt tetszését elnyerte. Négy hónappal később Gyurcsány Ferenc már nem volt sem miniszterelnök, sem pártelnök. Megvált állásától a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2009 júliusában a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője is lemondott.

A miniszterelnök és a bankvezér csatájának hátterében sok a máig nem tisztázott részlet. Csak egy dolog biztos: a csatát nem a miniszterelnök nyerte…

6.9.6. táblázat. Az OTP tulajdonosi szerkezete 2010-ben

Tulajdonosi struktúra 2010. március 31-én
Tulajdonos		Tulajdon a jegyzett tőke százalékában*
Hazai tulajdon	Államháztartás részét képező tulajdonos (MNV Zrt.)	0,5%
	Vezetők és alkalmazottak	1,8%
	OTP Bank Nyrt.	1,5%
	Egyéb hazai befektetők	21,0%
	Hazai tulajdon összesen	24,8%
Külföldi tulajdon	Külföldi befektetők	75,2%
Összesen		100,0%

5%-nál nagyobb tulajdonosok:

Groupama csoport: 8,81%

Megdet Timur és Rusztán Rahimkulov: 8,74%

Mol: 8,57%

Megjegyzés: * A szavazati arányok ettől eltértek.

Forrás: www.otp.hu

Egy kis állami tulajdon, egy kis időre. Új helyzet állt elő a 2. Orbán-kormány idején, amikor a magánnyugdíjpénztárak államosítása nyomán jelentős mennyiségű OTP-részvény került az államhoz. Az MNV tulajdonrésze 2013. november végén emelkedett 5% fölé, akkor egyesítették az MNV-nél és az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) lévő OTP-részvénycsomagokat. Ezeket a részvényeket 2015 őszén az MNV Zrt. tőzsdei aukció keretében értékesítette – vagyis az állam teljes mértékben kiszállt az OTP-ből. A privatizációs bevétel 80 Mrd Ft volt.

6.9.7. táblázat. Az OTP-részvények eladási árfolyama, 1994–2015

	Értékesítés a jegyzett tőke %-ában	Kibocsátási ár (Ft/USD)*	Bruttó bevétel (Mrd Ft)	Árfolyam a jegyzett tőkéhez (%)	Árfolyam a saját tőkéhez (%)
1994. április	20%		5,9
1995. július 17–21.	20,0 + 8,4 + 5,0 = 33,43%	1200 Ft/9,5 $	9,6	120	84
1997. október 14–21.	16,4 + 3,6 + 5,0 = 25,0%	6010 Ft/30,4 $	31,5	566	313
1999. október 18–22.	10,3 + 3,1 + 0,5 = 14,1%	9900 Ft/41,0 $	38,8	990	..
2015. október 30.	5,03	5322 Ft/18,8 $	75,0	532
Összesen		..	161	..	..

Megjegyzés: * Bruttó ár, kedvezmények (diszkont és részletfizetési kedvezmények) nélkül.

Forrás: ÁPV Rt., HVG, 1999. okt. 30.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_4682/#m1265peam2_4682 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_4682/#m1265peam2_4682)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_4682/#m1265peam2_4682)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.9.4. ábra. Az OTP tőzsdei árfolyamának alakulása, 1996–2016

Forrás: www.portfolio.hu

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_4685/#m1265peam2_4685 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_4685/#m1265peam2_4685)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_4685/#m1265peam2_4685)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.9.5. ábra. Az OTP tulajdonosi struktúrája 2024 elején

1	„Ha meg lehetne azt csinálni, hogy négy évre egy szakértői kormány legyen, amelyiknek csak az lenne a dolga, hogy a magyar gazdaságot helyrehozza, versenyképessé tegye, és ilyen szempontból lényegtelen lenne számára, hogy népszerű vagy nem népszerű [...], akkor ez a munka érdekelne, de azt gondolom, hogy ez nem is miniszterelnöki, válságmenedzseri munka” – nyilatkozta Csányi az RTL televízió egyik háttérműsorában 2005 nyarán. Idézi: http://www.hirszerzo.hu/cikk.csanyi_sandor_es_a_forradalmi_helyzet.7189.html
2	Az OTP az Invesztszverbank 2006 végi megvásárlásával jelent meg az orosz piacon. Az OTP Bankká átnevezett orosz leányvállalat 5,5 milliárd rubeles alaptőkéje (1 R ≈ HUF 7,50) alapján az 54. legnagyobb orosz bank.
3	Lapértesülések szerint az orosz állami tulajdonban álló Sberbankról volt szó (HVG, 2008. dec. 6.). Két hónappal később Csányi cáfolta, hogy az orosz Sberbank ajánlatot tett volna az OTP megvásárlására. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy Lengyelországban a PKO BP-vel való kooperációról tárgyaltak, de azok a válság miatt megszakadtak (MTI, 2009. febr. 5.). Végül a Sberbank az osztrák Volksbank kelet-európai bankjait tömörítő, Volksbank Internationalt (VBI) vásárolta meg, így a kezükbe került a 62 fiókkal működő magyar Volksbank is (HVG, 2011. szept. 17.; http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20120124-a-szberbank-magyarorzsagi-es-nemzetkozi-terjeszkedese-valtozasok-a-volksbanknal.html]). 2013 és 2021 között a pénzintézet Sberbank Magyarország néven működött tovább. 2022 márciusában az orosz–ukrán háború kitörése nyomán a Sberbank csődbe ment, és az MNB visszavonta licencét. A csőd nyomán az OBA 150 Mrd Ft-ot (!) fizetett ki közpénzből a pórul járt betéteseknek.
4	A terv – miként 2009-ben – most sem járt sikerrel. Az OTP menedzsmentjének nem sikerült megszerezni a közgyűlésen megjelent szavazó részvényesek 75%-ának támogatását.
5	2009. április 1-én és június 30-án két hitelmegállapodás került aláírásra, összesen több mint 422 Mrd Ft értékben.
6	Lásd még Boros Imre nyilvánvalóan politikai töltetű üzeneteket hordozó cikkét a Magyar Nemzetben, illetve a részletes, elemző hangú tudósítást a lap ugyanazon számában (MN, 2008. nov. 12.), továbbá „Száz forintért viheti az állam az OTP-t?” (www.index.hu, 2008. nov. 27.).
7	A zsarolókat letartóztatták, a bírósági eljárás 2009 júniusában kezdődött és 2010 novemberében született meg az elsőfokú ítélet. A három vádlott – K. Tibor, L. András és G. Zoltán – rövid idejű, felfüggesztett szabadságvesztést kapott (MaNcs, 2008. ápr. 24.; www.nol.hu, 2010. ápr. 21.; www.index.hu, 2010. nov. 11.).
8	www.figyelonet.hu 2009/22. szám, május 28.
9	Bő három héttel az egész világot megrengető Lehman Brothers-csőd után, az OTP árfolyama egyetlen nap alatt több mint 14%-kal esett. Feltételezések szerint az esést a Soros Fund Management LLC Londonból kezdeményezett eladásai váltották ki. Az ügyet később a politika is felkapta, sőt az Országgyűlés határozott egy vizsgálóbizottság felállításáról is (11.3.3.). A PSZÁF a Soros-féle alapot pénzbüntetésre ítélte, ezt követően pedig elindult a bírósági eljárás. Az ügy 2011 tavaszán még a Legfelsőbb Bíróság előtt volt. A PSZÁF ugyanis 489 M Ft-os bírságot rótt ki a társaságra, ami a Soros Fund-ügyleten elért 675 ezer dolláros nyereségének a négyszerese.
10	Bizonyosan üzenet értéke volt annak, hogy nyilvánosságra kerültek Orbán Viktornak a budapesti tőzsde vezetői előtt mondott szavai: „Az OTP államosítására vonatkozó kérdésre a Fidesz elnöke elmondta: a tulajdonosok akarata ellenére nem lehet állami részvételt létrehozni semmilyen jelentősebb pénzintézetben, de ha van hajlandóság és megegyezés, akkor a Fidesz nem fogja ellenezni a tervet” (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=122487, 2008. okt. 21.).