Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.9.11. A kis és közepes méretű bankok megszűnése

Az ÁVÜ tulajdonban volt kisbankok közül a Dunabank, az Iparbank, a Konzumbank és a Corvinbank1 privatizációja kudarcba fulladt. Az első két esetben még a pályázat kiírására sem került sor: a PM és az állami vagyonkezelők csak informális úton tárgyaltak a potenciális befektetőkkel.

18: Iparbank: csendes elmúlás

Az Iparbank Rt. – teljes nevén: Ipari Szövetkezeti Kereskedelmi Bank Rt. – jogelődje 1984. február 1-én jött létre 150 M Ft-os tőkével. Az előd pénzintézet neve Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank betéti társulás, illetve Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Társasága volt. Mint a név is mutatja, a pénzintézet 312 tulajdonosának többségét ipari szövetkezetek alkották. A Németh-kormány egyik pénzügyminiszter-helyettese, Kollarik István vállalta azt a feladatot, hogy a pénzintézetet igazi bankká fejlessze. Amikor privatizációja szóba került, a Postabank mellett egy szlovák konzorcium és az IBUSZ Bank is érdeklődött, de a vevőjelöltek végül elálltak a vásárlástól. Talán az egyik ok az lehetett, hogy a bank könyvei nagyon nem voltak rendben. Így az Iparbankház 1996-ban pénzintézeti zsargon szerint csendes kivezetésre, cégjogi értelemben felszámolásra került, vezetőit bíróság elé állították és elítélték.

A bank vezetése ellen, mérleghamisítás miatt, a bank egyik munkatársa tett feljelentést 1992 novemberében. A bank vezérigazgatóját, helyettesét, főkönyvelőjét és könyvvizsgálóját 1998-ban 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A felszámolási eljárás még 2004-ben is tartott. A betéteseket 2,3 Mrd Ft erejéig az Országos Betétbiztosításai Alap (OBA) kártalanította.

A Corvinbank sorsa az MFB segítségével oldódott meg: 1996 utolsó napjaiban az ÁPV Rt. az MFB-be apportálta a nála lévő 49,9%-os részvénycsomagot, ezzel a részvénypakett túlnyomó része egy helyre vándorolt.2 1997 októberében az MFB a Corvinbankot beolvasztotta az ugyancsak MFB-tulajdonú (7.2.) Konzumbankba. A többségében ugyancsak MFB-tulajdonú, ám miskolci székhelyű Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank 2000-ben szűnt meg, miután az 1992-ben alapított pénzintézet óriási hitelezési veszteségeket szenvedett. Végül a bankból fejlesztési társaság lett.3 A bank csődje miatt nyomozás is indult, és egy ismert MSZP-s helyi politikus, Szűcs Erika került a média fókuszába, mert egy időben a bank vezérigazgatója volt. Végül vádemelés nem történt.4

6.9.11. táblázat. A magyarországi, magyar tulajdonú kisbankok születése és halála, 1916–2003

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_4825/#m1265peam2_4825 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_4825/#m1265peam2_4825)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_4825/#m1265peam2_4825)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_4826/#m1265peam2_4826 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_4826/#m1265peam2_4826)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_4826/#m1265peam2_4826)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: Király (2016: 759–760).

A Konzumbank – több sikertelen ÁVÜ pályázat után – 1996-ban az MFB-holdinghoz került.5 Alig több mint egy évvel később, az MFB 130%-os árfolyamon nyilvános pályázaton eladásra kínálta a birtokában lévő 95,25%-os részvénycsomagot. A vételt a Hungária Biztosító is fontolgatta, de mivel sokallta az árat, nem adott be pályázatot. Végül egyetlen érvényes ajánlat érkezett, az akkor már régóta pilótajáték-elv szerint működő Quaestor brókerháztól. Ezt az ajánlatot az eladó nem fogadta el (egyrészt azért, mert a brókerháznak nem volt banki jogosítványa, másrészt azért nem, mert bennfentes pénzügyi körökben ekkor már köztudott volt, hogy a Quaestorral valami nagyon nem stimmel). Ám az újabb pályázat is sikertelennek bizonyult, így a bank még 2001-ben is folytatta – váltakozó eredményességű – működését. 2001-ben az MFB harmadszor is kiírta a pályázatot. Ezúttal három magyar bank is jelentkezett (Erste Bank, MKB, IC Bank6), s a hírek szerint 110–115%-os, névértékhez viszonyított árfolyamon ajánlatot is tettek. Ezek kiértékelése az MFB tulajdonosára, a Miniszterelnöki Hivatalra (MeH) hárult. Rövid gondolkodás után, 2002 januárjában azonban a MeH úgy döntött, hogy egyik ajánlatot sem fogadja el.7 1999/2000 folyamán a Konzumbank egy rövid időre a tőzsdét is megjárta – a szétszórt tulajdonosi struktúrából következő tőzsdekényszer miatt, de ez sem jelentett megoldást a bank számára. (Így szerzett 25%-os részesedést a bankban a Jellen Kornél nevéhez köthető Capital Pénzügyi Tanácsadó cég is.8) Valódi tulajdonos nélkül nem látszott esély a fennmaradásra. Végül a kormány számára nem maradt más lehetőség, mint az újabb privatizációs pályázat. 2003 novemberében az MKB – mint egyetlen pályázó – 10,8 Mrd Ft-ért vásárolta meg a 8,0 milliárdos jegyzett tőkével és 8,5 Mrd Ft saját tőkével rendelkező pénzintézetet.9 Az MKB számára elsősorban a Konzumbank 37 ezer lakossági ügyfele jelentett értéket. (Ekkortájt ugyanis az MKB-nak is csak 82 ezres ügyfélbázisa volt.)

A „független” kisbankok közül az OKHB, a Budapest Bank és az OMFB által bankká átszervezett Innofinance Pénzintézet10 1994-ben tűnt el a piacról. Akkor már a Kontrax Holding volt a bank meghatározó tulajdonosa. A Kontrax azonban csődbe ment, s ez alkalmat adott az ÁÉB-nek, hogy 60%-os részesedést szerezzen a pénzintézetben. Később az ÁÉB magába olvasztotta a veszteséges kisbankot.

19: A Leumi Bank története

Az izraeli–magyar Leumi Hitelbank Rt. 1990 júliusában – 50-50%-os megosztással – vegyes tulajdonú kereskedelmi bankként jött létre 1,4 Mrd Ft-os alaptőkével. Miután 1990 elején Izraelnek még nem volt diplomáciai kapcsolata sem a Szovjetunióval, sem a többi szocialista országgal, a banknak egyfajta tranzitszerepet szánt a politika.11 Az MHB 1991-ben lényegében kiszállt a bankból. A bank 1992–94 között többmilliárdos rossz portfóliót szedett össze. Bukását – egyebek között – a Globex Holdingnak nyújtott óriáshitelek okozták. Ekkor, vagyis 1994 végén az izraeliek elégelték meg a bankkal kapcsolatos zűröket – és a nemzetközi helyzet is változott. Vagyis Izraelnek nem volt többé szüksége a bankra.

Az 1993. évi konszolidációhoz kapcsolódott a bank helyzetének megszilárdítására tett első kísérlet. Ez az MHB bankkonszolidációján keresztül hitelkonszolidációként valósult meg. Az MHB névértéken megvásárolta a bank 3,25 Mrd Ft-os minősített követelésállományát, a vételárat államkötvénnyel egyenlítette ki. Ugyanakkor a PM-mel kötött szerződés szerint a veszteségek várható mértékével megegyező 2,2 Mrd Ft-nyi államkötvényt kapott. A Leumi helyzete a konszolidáció után sem stabilizálódott, mert az elvégzett könyvvizsgálat feltárta, hogy a banknál maradt portfólió, hasonlóan az átadotthoz, kétes és rossz volt a bank nem megfelelő hitelezési gyakorlata miatt. A helyzet rendezését a tulajdonosok és az állam eladással próbálta megoldani. Volt is kérő, az orosz Baltyiszkij Bank. Ez a vevőjelölt 1995 júliusában, a szerződés aláírása előtti pillanatban, visszalépett. Szó volt egy másik orosz bankról is, de ez a megoldás sem realizálódott. Az MHB–Silver Rt.-re átkeresztelt pénzintézetnek az MHB-ba beolvasztva kellett volna megszűnnie. De nem egészen ez történt. A bank hiteleit és betéteit az MHB átvette ugyan, de az átkeresztelt pénzintézet a felszámolás útjára került, ami 1999-ben fejeződött be. A bank kétes követelései az MHB work-out egységén, a Risk Kft.-n keresztül azokhoz a befektetőkhöz kerültek, amelyek később a Polgári Bank megvásárlásával kísérleteztek.12

Az MHB másik bankja, az Investrade Rt. utódjaként létrejött MHB–Daewoo Bankban 1995 elején szűnt meg a közvetett állami tulajdonlás, amikor a dél-koreai fél kivásárolta az MHB részét. A harmadik MHB-leány, a Dunabank 1995-ben már a PM tulajdonában volt. Ezt a pénzintézetet a Pénzügyminisztérium – a Bankár Kft. közreműködésével – üzletáganként értékesítette. A kártyaüzletág iránt a CIB Hungária érdeklődött, de üzlet nem köttetett, a vevő a holland ING Bank lett, amely névleges, 1 guldenes árat fizetett, de átvállalta a bank 10 Mrd Ft-ra becsült betétállományának visszafizetését. Ez 1996 februárjában történt.13 Hasonlóképpen szűnt meg az indirekt állami tulajdon 1996 januárjában a BNP–KH–Dresdner Bankban, ahol a német–francia konzorcium a K&H részvényeit vásárolta ki.

6.9.12. táblázat. A piacról eltűnt pénzintézetek, 1996–2007

Technikai megoldás*	Pénzintézet
Csendes kivezetés	Iparbankház (1996), Központi Váltó- és Hitelbank (1994), Dunabank (1997), Leumi Hitelbank (1995)
A banki licenc visszaadása után kft.-vé, rt.-vé alakult	Ingatlanbank (1991), Kvantumbank (2000), Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank (2000), ÁÉB (2007)
Felvásárlás, beolvadás	ÁVB (1992), Investbank (1995), Agrobank (1996), IBUSZ Bank (1996), Corvinbank (1998), PK Bank (1999), Polgári Bank (1998), PKB (1999), EKB (1999), Creditanstalt (1999), Bank Austria–Creditanstalt (2001), Konzumbank (2003), ÁÉB (2007), Inter-Európa Bank (2006) 1 biztosító: Generali-Providencia (1999)
Üzletág felvásárlás	ING eladja a lakosság-üzletágat a Citibanknak (2000); Rabobank eladja befektetési banki részlegét a Takarékbanknak (2000); ABN Amro beolvad a K&H Bankba (2005/2006); ÁÉB értékesíti fiókjait (2006–2007)
Csőd, felszámolás	Ybl Bank (1992), Innofinance (1994), Realbank (1999)

Megjegyzés: * A csőd, felszámolás és kivezetés pontos dátuma nehezen meghatározható, mivel több, egymást követő jogi intézkedéshez is kapcsolódnak.

Forrás: Saját gyűjtés.

1	Az 1984-ben létrehozott előd pénzintézet neve Ipari Innovációs Alap, majd Technova Bt., illetve 1987 novemberétől Technova Ipari Fejlesztési Bank volt. A pénzintézet alapító vezérigazgatója Pázmándi Gyula volt (HVG, 1986. szept. 20.). 1988-tól 3,2 Mrd Ft alaptőkével szakosított pénzintézetként működött Ipari Fejlesztési Bank néven, majd 1992-től Corvinbank Ipari Fejlesztési Bank Rt. elnevezés alatt. A bank hamarosan egyfajta MSZP-s fellegvárrá alakult, vezető testületeiben olyan ismert személyiségek fordultak meg, mint például Huszty András, Pál László, Hujber Ottó (Mong–Vajda, 2009: 204).
2	18%-nyi részvény ekkor még az ÁPV Rt.-nél maradt (Várhegyi, 1998: 108).
3	http://mno.hu/migr/atalakult-a-rakoczi-bank-865993
4	Pethő (2008).
5	Az 1986-ban 400 M Ft-tal megalapított pénzintézet neve eredetileg Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank Bt. volt; 368 fogyasztási szövetkezet (áfész) alapította. A pénzintézet 1989-ben kapta meg a kereskedelmi banki jogosítványokat, ekkor lett a neve Fogyasztási Szövetkezeti Bank Rt. Az 1945 utáni hazai banktörténetben ez volt az első újonnan alapított kisbank. 1992-ben a bank gyakorlatilag csődbe ment, de megmentették. Ekkortájt a Wallis-holding arra készült, hogy megvásárolja a bankot, de szándéka nem valósult meg (HVG, 1995. máj. 13.). 1992 decemberében, majd 1995 májusában a bankban tőkeemelés történt, ezt követte 1995 júniusában egy tőkeleszállítás, majd 1996 decemberében egy újabb tőkeemelés.
6	Az IC Bankot a 90-es évek közepén újonnan alapította néhány malajziai üzletember. A magáról keveset hallató pénzintézetet 2007-ben az olasz Banco Popolare vásárolta meg, és BP Hungary márkanéven próbálta meg felfuttatni. Ez nem sikerült, ezért 2013 tavaszán átadták az üzletet HWB Bank utódjának tekinthető, 2010 óta Magnet Magyar Közösségi Bank névre hallgató magyar magán pénzügyi vállalkozásnak (HVG, 2013. ápr. 13.).
7	MH, 2002. jan. 11.
8	Top 150 csúcsvagyon, Népszabadság-kiadás, 2013, 72.
9	Technikai értelemben a bank és a bank központjául szolgáló épület két céget jelentett. Az MKB – természetesen – az ingatlant is megszerezte. A tranzakció részleteiről lásd a Bank & Tőzsde 2003. októberi számát is.
10	Az előd, az Innovációs Alap az MNB önálló banki osztályaként jött létre 1980-ban Birman Erzsébet vezetésével; 1985-től 500 M Ft tőkével szakosított pénzintézetként működött. Ez a pénzintézet bábáskodott olyan új üzleti vállalkozásoknál, mint az Irix és a Helia-D arckrém, a Novotrade Rt. (HVG, 1985. júl. 6.).
11	NG, 1995. jan. 30.
12	HVG, 1995. aug. 19., Földvári (2000: 327), www.patriaconsult.hu. Fekete János visszaemlékezésének az a mondata, hogy a bankot „eladták, de minden betétest kifizettek” a valóság erős megszépítése (Benda, 1999: 441).
13	A Dunabank eladását szabályos pályázat előzte meg, melyet a Bankár-csoport bonyolított. Az ING-en kívül az OTP, az MHB, a Mezőbank és a Konzumbank pályázott. A betétek fedezetét jelentő 10 Mrd Ft-ot úgy teremtették elő, hogy felhasználták a bank készpénzállományát és az MNB-nél elhelyezett eszközeit, az MNB pedig vállalta az 5,6 Mrd Ft-os konszolidációs államkötvénycsomag visszavásárlását (VG, 1996. febr. 19.).