Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.10.4. Mindent egy kézbe?

2011-ben Magyarországon az összes település rendelkezett vezetékes ivóvízellátással, míg a lakások viszonylatában az arány meghaladta a 95%-ot.1 A legutolsó elérhető adatok alapján csak 11 település nem rendelkezett közegészségügyileg megfelelő ivóvízzel. A 90-es évekhez képest 10 ezer km-t meghaladó mértékben nőtt a vízvezeték-hálózat hossza, míg a csatornahálózat ennél is nagyobb mértékben. Ennek eredményeként érdemben csökkent az ún. közműolló, vagyis a vezetékes ivóvíz-ellátottság és csatornázottság közötti eltérés. Míg két évtizeddel korábban 1 km vízvezetékre mindössze 200 méter csatorna jutott, addig a 2010-es évek elejére már 650 métert meghaladó adatról lehet beszámolni.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_5165/#m1265peam2_5165 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_5165/#m1265peam2_5165)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_5165/#m1265peam2_5165)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.10.2. ábra. A közműolló bezárulása, 1992–2011

A hálózat bővülése ellenére is jelentősen csökkent a közüzemi víztermelés mértéke, követve a fogyasztás mérséklődését. A 90-es éveket megelőzően 1 Mrd m3 körül alakult a hazai víztermelés, azonban a rendszerváltást követően az ipari igény visszaesése mellett jelentősen emelkedett a víz fogyasztói ára, ami a felhasználás mérsékléséhez vezetett a lakosság körében is. Ennek eredményeként jelenleg az éves víztermelés évi 0,6 Mrd m3-re esett vissza. Hidrológiai szakértők szerint a fogyasztás csökkenésére egyébként szükség is volt, mert az azt megelőző időszakban számos helyen mutatkozott már túlfogyasztás, fenntarthatatlan helyzetet idézve ezzel elő az ország vízgazdálkodásában.

A fogyasztás meghatározó része egyértelműen a háztartásokhoz köthető. A lakossági célú felhasználás felel a teljes közüzemi vízszolgáltatás háromnegyedéért, míg a fennmaradó rész egyéb területeken, a háztartásokon kívül hasznosul. Ennek eredményeképpen a 2011-ben szolgáltatott 450 millió m3 vízből 340 millió m3-t használt el közvetlenül a lakosság, míg további kb. 110 millió m3-t közvetetten, főként ipari célú felhasználás keretein belül. 2010-et megelőzően egyébként évről évre érdemi csökkenés volt kimutatható a szolgáltatott víz mennyiségében, azonban 2010–11 között már inkább stagnálás volt megfigyelhető.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_5169/#m1265peam2_5169 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_5169/#m1265peam2_5169)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_5169/#m1265peam2_5169)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.10.3. ábra. A vízfogyasztás szerkezete, 1992–2011

A 2. Orbán-kormány már 2010-ben elkötelezte magát amellett, hogy országosan egységes vízdíjakat vezet be, és ennek érdekében állami víziközműholding megalakítására készült. Az első tervek szerint ennek már 2015 elején meg kellett volna alakulnia. De ez nem történt meg, mert a szükséges törvények nem születtek meg.2 Ugyanakkor viszont az öt víziközműcéget nagyon hátrányosan érintette a 2. Orbán-kormány rezsicsökkentési kampánya, illetve az, hogy az egyik újonnan bevezetett különadó, az ún. közműadó, a társaságok által működtetett vezetékek hosszúsága szerint jelölt ki adófizetési kötelezettséget. Ennek az adónak az volt a célja, hogy a magántulajdonú – ezen belül külföldi tulajdonú – cégeket „kiutálja” a piacról és az állami közműcégek, illetve az önkormányzatok ezeket a vállalkozásokat olcsón visszavásárolják. A magáncégek sanyargatását a rezsikampány és az új adó elérte, de végeredményben a köztulajdonban álló társaságok is megszenvedték az új intézkedések hatását.3

2020 novemberében a kormány létrehozta a Nemzeti Vízművek Zrt.-t (NV), amely az állami tulajdonú vízközmű-szolgáltatókat lett hivatott irányítani a nemzeti vagyonkezelésérért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt.4 Más szóval: az öt regionális vízművet is elvették az MNV Zrt.-től. Az új holdingszervezet 2021. január 1-től vette át az öt cég feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, vagyis a Fővárosi Vízművek relatív önállósága továbbra is megmaradt, de 8 kisebb cég szintén bekerült az NV portfóliójába. 2021 júniusában, egy salátatörvénybe elbújtatva, megszavazta az Országgyűlés azt is, hogy a lakosság vízellátásáért felelős önkormányzat (a gyakorlatban többnyire társulásokat létrehozó önkormányzatok) térítésmentesen – vagyis ingyen – átadhatja az államnak a vízrendszerhez tartozó csőhálózatot, átemelőket, közkutakat, az ezeket működtető víziközmű-szolgáltató cégekben lévő részesedését, sőt azt az összeget is, amit esetleg korábban valahonnan a rendszer fejlesztésére nyert el, de nem használt fel. A szerződés megkötésével nemcsak a tulajdon, hanem az ellátási felelősség is az államra száll, s a tulajdonosi jogokat attól kezdve a Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolja.

1	A jelen szakasz információi a www.portfolio.hu 2013. jún. 30-i cikkéből származnak, amely KSH-adatokra támaszkodott.
2	2014-ben Magyarországon 125 és 1200 Ft között mozgott 1 m3 víz ára, ám a m3-enekénti 500 Ft felett az állam kompenzációt nyújtott a lakossági fogyasztók számára (Figyelő, 2015, 4, 33–34).
3	NSZ, 2015. szept. 19.
4	2022-ben az NV az újonnan létrehozott Technológiai és Ipari Minisztériumhoz került, később pedig az újonnan megszervezett Energiaügyi Minisztériumhoz.