Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.12.3. Human – először kanadai kézbe

A Human Oltóanyagtermelő és Gyógyszergyártó Részvénytársaság az 1912-ben alapított Phylaxia Szérum és Vakcina Részvénytársaságon belül kezdte meg működését. Ez a humán felhasználású termékeket (kezdetben antidiftéria- és antitetanusz-lószérumot, később vakcinákat és diagnosztikumokat) gyártó egység 1954-ben önállósult, Human Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetként.

A gödöllői székhelyű vállalat 1992. július 1-én kedvező körülmények között alakult át gazdasági társasággá. Folyamatosan nőtt az árbevétele, és minden évben szép nyereséget is termelt. Itt is a vállalatvezetők határozták meg a privatizáció módját, talán csak annyi különbséggel, hogy ebben a cégben sokkal inkább érvényesült a kollektív vezetés, mint a fentebb bemutatott Chinoin esetében. A Human felső vezetői – érdekes véletlen folytán – valamennyien a Medimpex gyógyszeripari külkereskedelmi cégtől jöttek, valamennyien Nigériából tértek haza, és így vették át a cég vezetését. A cég méreteinél fogva lehetségesnek tűnt a menedzseri kivásárlás is – de végül mégsem ez történt.

A vállalatvezetés a kanadai Novopharm céggel kereste az együttműködést, aminek az első formája egy közös vállalat megalakítása volt. Miután az ÁV Rt. már működött, a pályáztatást nem lehetett megkerülni. Az Ernst & Young tanácsadócég közreműködésével kiírt pályázatra természetesen a kanadaiak is beadták jelentkezésüket, de vételi ajánlattal jelentkezett az akkor még állami tulajdonú Richter is.

Az 1993 utolsó napjaiban aláírt szerződés szerint a kanadaiak – névértéken – 36%-nyi részvényt vásárolhattak, és ők is opciót kaptak a többségi pozíció megszerzésére. Az ÁV Rt. 1994 januárjában a Human-részvényekből is kárpótlásijegy-cserét szervezett, így ezáltal is csökkent az állami tulajdoni arány. A maradék értékesítésére – az 1995. évi privatizációs törvény előírásainak megfelelően – az ÁPV Rt. kénytelen volt kiírni egy teljesen formális pályázatot – a meghívott 5 cég közül 4 írásban jelezte, hogy nem kíván pályázni –, amit a várakozásoknak megfelelően a Novopharm nyert meg. Így május 24-én a felkínált 315 M Ft értékű részvénycsomagot 132%-os árfolyamon vette meg a kanadai cég egyik amerikai érdekeltsége. Pár héttel később a Human részvényeit bevezették a BÉT-re.

A 90-es évek közepéig a vérkészítmények gyártása, a vérplazmából történő vérfaktorok előállítása csak és kizárólag a Humanban folyt. A vállalatnak kizárólagos joga volt átvenni a fel nem használt vérplazmát az Országos Hematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézettől (OHVII). A privatizáció egybeesett az intézményrendszer szétbontásával: 1995-ben kettéválasztották az OVHII-t, 1996-ban a népjóléti miniszter megalapította az Országos Vérellátó Központot, majd 1998-ban az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ). Ebben a folyamatban került ki az állam fennhatósága alól a vérfaktorok gyártása.

Még történt néhány kevésbé lényeges – ámde illogikus, a cég munkáját csak nehezítő – fejlemény a következő két évben is. Az 1996-os tőkeemelés során az ÁV Rt. 7,2%-kal növelte részesedését a cégben, 1997-ben viszont az összes maradék Human-részvényét ingyen átadta az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak. Innen a részvények a szabadpiacra kerültek, onnan pedig a Humanhoz, amely jórészt felvásárolta őket.

2000-ben a kanadaiak eladták a Humant, illetve a hozzá tartozó leányvállalatokat a Magyarországon akkor már 1993 óta jelen lévő, izraeli Teva cégnek. A Teva még abban az évben kivezette a Humant a Budapesti Értéktőzsdéről, majd később összevonta az akkor már ugyancsak Teva-cégnek számító, Biogallal.

6.12.4. táblázat. A Human részvényeinek értékesítése, 1993–1995

Időpont	Értékesített mennyiség (%)	Árfolyam (%)	Vevőkiválasztás módja	A készpénzbevétel aránya az összbevételben (%)
1993. dec. 20.	36	100	Nyilvános árverés	100
1994. jan. 1.	n. a.	100	Sikeres nyilvános pályázat	50
1994. jan. 3.	n. a.	144	Kárpótlásijegy-csere	0
1995. máj. 24.	n. a.	132	Sikeres zártkörű pályázat	100

Forrás: Macher (2000).

A későbbiekben a Teva látványos növekedést produkált a hazai piacon: 2013-ban a Richter mögött a 2. helyet foglalta el az árbevétel alapján készült rangsorban, megelőzve az akkor már Sanofi-Aventis/Chinoin néven futó régi versenytársát és az Egist is. De azután sorban jöttek a bajok. 2013 elején a Teva leállította a Sajóbábonyban működő fermentációs részlegét, 2016 januárjában pedig a gödöllői központi gyár állt le, miután az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) súlyos minőségi-biztonsági problémákat talált a cég gödöllői gyárában. 2018-ban a Teva anyacége is súlyos válságba került – főként a sikertelennek bizonyult akvizíciós ügyletek miatt. Így végül kénytelen volt eladni a gödöllői üzemet is. Becslések szerint a Teva összesen 110 millió dollárt fektetett be a magyar cégeibe.1

1	Később a gödöllői eszközök egy részét a Tevától egy indiai cég vásárolta meg, amelynél a magyar állam 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején jelentkezett be vételi szándékkal (HVG, 2020. ápr. 9., 16).