Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.12.4.1. A kezdetek

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. elődjét 1901-ben alapította a nevét adó gyógyszerész, aki ezzel nemcsak egy cég, hanem az egész magyar gyógyszeripar alapjait is megteremtette. A kisüzemi gyártás színhelye a még ma is működő, budapesti Üllői úti Sas Patika volt. Magyarországon ez idő tájt indult fejlődésnek az önálló gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítőtabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet.

A Tanácsköztársaság idején a gyárat kisajátították, élére termelési biztost neveztek ki. A népbiztosok tanácsa – azaz a kormány – felszólította a tulajdonost, hogy működjön együtt a hatalommal. Ő halogatta a választ, mire a termelési népbiztos két detektívvel maga elé hívatta és megfenyegette, hogy ha nem adja be a derekát, akkor ellenforradalmárként le fogják tartóztatni. Ezt követően Richter Gedeon családjával Szegedre menekült, és apósánál bujkált hónapokig. Azután minden visszatért a régi kerékvágásba. Szerte a világban 1924 és 1932 között több mint 50 Richter-képviselet létesült, amelyek mintegy száz országban értékesítették a cég készítményeit. Richter Gedeon tíz külföldi leányvállalatot is alapított, közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, Saõ Pauló-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás folyt. Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére Horthy 1929. január 5-én a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta Richternek. A harmincas évekre a Richter az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött.

1939-ben Richter Gedeont lemondatták igazgatósági elnöki tisztségéről. A helyére érkező IG-tagok olyan keresztény közéleti szereplők lettek, akik megpróbálták megvédeni a gyár alapítóját és magát a gyárat is. 1940-ben Teleki Páltól többször is kérvényezték a gyógyszergyáros mentesítését a zsidótörvények hatálya alól, sikertelenül. A március 19-i német megszállás előtt Richternek még sikerült kimenekítenie a fiát az országból egy balkáni exporttevékenység ürügyén, családi részvényeit pedig keresztény menyére íratta. Nyáron még lett volna lehetősége, hogy elmeneküljön, ugyanis a Vöröskereszt révén Svájcba szóló menlevelet kapott. Ezt azonban elutasította, mert nem akarta az általa felépített gyárat itt hagyni. Augusztusban személyes mentességet kapott, így nem kellett sárga csillagot viselnie. Azonban Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a hatalomra kerülő nyilasok felülvizsgálták az esetét. 1944. december 31-én Richtert Gedeont – 50 további ártatlan zsidóval egyetemben – a nyilasok a Dunába lőtték. Holtteste nem került elő.1 Közvetlen örökösei Nyugatra távoztak.

A gyárat 1948-ban államosították, eredeti cégnevét belföldön 1951-ben változtatták Kőbányai Gyógyszerárugyárra. A vállalat export-import lehetősége megszűnt, a szakembergárdát a Medimpexhez tették át. A kutatást is leválasztották – az emberek a Gyógyszeripari Kutatóintézetbe kerültek. Döntés született a gyár fizikai értelemben történő bezárásáról is, mert a szándék az volt, hogy a termelést az Egis telephelyén kell folytatni. Végül ezt a döntést sikerült megakadályozni.2 Mindeközben a vállalat, amelynek 10 leányvállalata és nagyszámú képviselete működött külföldön, kifelé 1948 után is Richter Gedeon Rt. néven folytatta tevékenységét – jogi értelemben fenntartva egy üres részvénytársaságot (3.2.1.). Az rt. szabályos mérlegeket készített, azokat leadták a cégbíróságon, sőt időnként fiktív igazgatósági üléseket is tartottak!

1	https://divany.hu/vilagom/richter-gedeon-elete/?utm_source=index_belfold&utm_medium=ajanlodoboz
2	Lásd a Gedeon Richter Ltd. 2001-ben, a gyár 100 éves születésnapjára, angol nyelven kiadott népszerűsítő kiadványát.