Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.12.8. Reanal – végül magyar kézbe került

A budapesti Reanal Finomvegyszergyár Zrt. elődjét 1905-ben a Seitz és Török család alapította Galenus Gyár néven. A vállalkozást 1933-ban az akkor már világhírű Bayer vette meg, és Magyar Pharma Gyógyáru Rt.-re átkeresztelve létrehozta közismert gyógyszereinek (Aspirin, Salvarsan stb.) magyarországi gyártóbázisát. A vállalat – minthogy később tulajdonjogilag a rossz emlékű, német I. G. Farbenindustrie budapesti leányvállalata lett – 1945 után hadizsákmányként szovjet irányítás alá került. A cég 1952-től, magyar állami tulajdonban, Zugló Vegyészeti Gyár néven ismét új profilt kezdett: megindult a finomvegyszerek gyártása.1 Mai nevét a vállalat 1957-ben vette fel, majd 1992-ben alakult át részvénytársasággá.

Miután a Reanal volt az ágazat legkisebb cége, az ÁVÜ-nek nem is voltak nagy tervei. Engedte, hogy a decentralizált privatizáció keretében (3.6.3.) a menedzserek hivatalosan is maguk keressenek befektetőt. De ez az út nem vezetett sehova. 1994 tavaszán viszont, közvetlenül a választások előtt, az ÁVÜ ettől a cégtől is gyorsan szabadulni akart. Meghirdette eladásra, akár úgy is, hogy a vevők ne fizessenek érte, csak lízingeljék a vállalat eszközeit. Ez sem jött be.

1995 tavaszán végül a részvények 96,5%-a hazai magántulajdonba került. Addigra már a cégnek közel 1 Mrd Ft-nyi adósságállománya volt. A 700 M Ft-os alaptőkéjű céget így 80 M Ft-ért2 vehette meg egy magánbefektetői konzorcium (Nagy István volt pénzügyminiszter-helyettes és a cég vezérigazgatója, Zsigmond László). A 80 M Ft-ból 20 M Ft volt készpénz, a többi kárpótlási jegy.3 Ez a konstrukció azonban nem maradt fenn sokáig, mert a magyar tulajdonosok részvényeiket hamar eladták az ICN Magyarország Rt.-nek, vagyis a korábbi Alkaloidának. Ám az ICN is csak rövid ideig volt ura a cégnek, 2008 áprilisában – az ugyancsak hazai magántulajdonban álló – Humet Rt. vásárolta meg tőle a Reanal-részvények több mint 50%-át.

2011. február 15-től a Humet Nutex Befektetési Nyrt. néven folytatta működését, és ilyen néven szerepelt a BÉT-en is.

1	A rendszerváltás idején tehát a cég gyakorlatilag nem foglalkozott gyógyszergyártással, csak hivatalos statisztikai besorolása miatt vették mindig együtt számba a „valódi” gyógyszergyárakkal.
2	Ez 11,84%-os árfolyamnak felel meg.
3	HVG, 1995. ápr. 8.