Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.14.2. Postából állami pénzügyi holding

A vezérigazgatói székben Doros Bélát 1998-ban felváltó Krupanics Sándor elnök-vezérigazgató tevékenységével azonban még kinevezője, Katona Kálmán közlekedési miniszter sem volt maradéktalanul elégedett. Annyira nem, hogy miután az elnök-vezérigazgató elkészítette a cég új stratégiáját, távozását minden szakmai és személyes kapcsolat ellenére (korábban Krupanics a Hírközlési Főfelügyelet elnöke, Katona pedig annak alelnöke volt) a szakminiszter gyorsan jóváhagyta. Azt, hogy az infrastrukturális tárca vezetőjét mi késztette a vezetőcserére, feltehetően Lipp István megbízott vezérigazgató, majd az őt követő Varjú Tamás vezérigazgató sem tudhatta pontosan. Igaz, Varjú sokáig vizsgálódott a Krupanics által kifizetett szakértői díjak ügyében, ám az ellenőrzések mindent rendben lévőnek találtak. Lehetséges, hogy Krupanics 1999 nyarán történő lemondását az magyarázta, hogy neve szerepelt az ún. postabanki VIP-listán (9.5.3.).

2000 novemberében új csapat vette át az irányítást. Kalmár István elnök-vezérigazgató lett az első számú vezető. A Kalmár által körvonalazott elképzelések szerint a Postának a kevéssé jövedelmező alaptevékenységek mellett olyan területekre is be kellett törnie, amelyek az állam támogatása, beavatkozása nélkül, hosszabb távon is biztosítják a talpon maradást. Ennek jegyében az Orbán Viktor közvetlen támogatását élvező „főpostás” valóban több lábra állította a céget.

Kalmár két év alatt a magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb hatalmi központját alakította ki.1 Idetartozott a Postabank, valamint annak leányvállalatai, közöttük a második állami tulajdonú jelzálogbanknak kiszemelt PK Bank, a diákhitelprogram és az azt lebonyolítani hivatott Diákhitel Központ, valamint két újonnan alakuló biztosítótársaság. A Kalmár-féle vezetés 90 M Ft-ért vett még egy utazási irodát is, létrehozta az elektronikus közbeszerzési rendszert, tulajdonosa lett a kormányzati kommunikációs hálózat, a Tetra kiépítésére alapított cégnek (Magyar Posta Tetra Rt.). A Posta 2000 őszén – nagy botrányok közepette – tulajdonrészt szerzett a Defend őrző-védő kft.-ben.

A Kalmár-féle koncepció központi eleme volt a Posta banki üzletágának kiépítése, mert ettől remélték a veszteséges kisposták életképessé tételét. „A posta célja – hangzott el egy sajtónyilatkozatban –, hogy a Postabank gyorsan igazi népbankká váljon. Ennek érdekében rövid időn belül az ország mintegy 1200 postahivatalában elérhetőek lesznek a Postabank szolgáltatásai, termékei és az ország olyan területeit is lefedik banki, betéti és hiteltermékekkel, ahol ezeket eddig nem tudta igénybe venni a lakosság […] Így vélhetően összességében a jelenleg 3200 hivatallal rendelkező posta valamivel több helyen nyújtja majd szolgáltatásait.”

A Magyar Posta de facto 2001 áprilisa óta irányította a Postabankot, jogi értelemben legitim módon pedig 2002 elején került irányító pozícióba azzal, hogy a bank állami tulajdonosai közötti tranzakcióval megkapta a részvénypakett több mint 96%-át. A Postabank privatizációjával (6.9.13.) ez a kapcsolat lényegében megszűnt.