Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.14.3. A postai piac liberalizációja

Európában a liberalizáció az 1970-es években indult, amikor is egyre több országban történt meg a távközlés leválása vagy leválasztása a levél- és csomagszállítással azonosított, hagyományos szolgáltatási körről. Az EU liberalizációs irányelvei már erre a „szűkített” postai piacra vonatkoztak. Az első EU-s irányelvet 1997-ben, a másodikat 2002-ben, majd ennek módosítását, a harmadik irányelvet 2008-ban fogadták el.1 Ezek a csomagküldés és az expresszlevelek kézbesítése terén rendelték el a piac teljes liberalizációját. Az 50 grammnál kisebb súlyú levelek esetében azonban fennmaradtak a versenykorlátozások: az EU 2011-ig, illetve az új tagállamok számára 2013-ig megengedte a korlátozó szabályok fennmaradását.2 Itt az a megfontolás érvényesült, hogy a nemzeti postavállalatok – amelyek Európa-szerte általában 100%-os állami tulajdonban álltak3 – egyetemes szolgáltatók, amelyeket törvénnyel kell és lehet arra kényszeríteni, hogy a hét öt munkanapján4 legalább egy alkalommal minden településen kézbesítsék a fentebb említett súlyhatár alatti leveleket, illetve vegyék fel azokat a települések lakóitól. A harmadik irányelv éppen ennek az utolsó piacvédő korlátnak a leépítését írta elő.

1993-tól a kistelepüléseken vállalkozási formában ismét megjelentek a postaügynökségek, 1996-tól pedig a postamesterek. 2001-ben az 1. Orbán-kormány idején törvényt módosítottak, hogy ne kelljen állandó postát működtetni ott, ahol nem érdemes. Ennél több azonban nem történt, mert – mint az előző szakaszban bemutattuk – a cég vezetése valójában egy holdingszerű cébirodalom kiépítésén dolgozott. Ez persze sokba került: a Posta 2002-re veszteséges lett.

A 2002-es választások után az MP Rt. élére (is) új vezetők kerültek. Június 19-étől az elnök Csáki György, a vezérigazgató Szabó Pál lett – korábban mind a ketten fontos szerepet játszottak az ÁPV Rt. irányításában. A privatizációs apparátusból verbuvált, MSZP-közeli új felső vezetés nyereségessé tette a céget. Ehhez – egyebek között – szükséges volt a hálózatszűkítés folytatására. Az új vezetés azt tervezte, hogy 1200 kistelepülésen megszünteti az állandó hivatalt. A cég a törvény által előírt ún. egyetemes postai szolgáltatási kötelezettségnek mobilpostával, illetve az önkormányzati épületekbe kihelyezett postai szolgálattal kívánt eleget tenni. Félezer településen ezért aztán mobilposta lett az állandóból, ugyanakkor viszont megjelent a mozgóposta vagy 400 olyan településen is, ahol addig semmilyen e körbe tartozó szolgáltatás nem volt. Létszám tekintetében 2002-ben az MP Rt. az ország legnagyobb vállalata volt, 3600 fiókban több mint 44 ezer embernek adott munkát. 2023-ra ez a két szám 2200-ra, illetve 26 ezer alá süllyedt.

1: Az elődöket mindig lehet hibáztatni…

„Csáki György, a Magyar Posta elnöke szerint a pocsékolás az előző vezetés tudatlanságból, felelőtlenségből adódik, de emellett több esetben felmerült a korrupció gyanúja is. Összesen az utóbbi néhány évben 10-12 Mrd Ft folyt el értelmetlenül. Több átgondolatlan, meg nem térülő beruházásra költöttek, a posta számára előnytelen szerződések tömegét kötötték meg. Ezeket a szerződéseket sok esetben még évekig nem lehet felbontani.

Elsősorban a posta reklámszerződéseivel kapcsolatban vetődik fel a korrupció gyanúja: a korábbi években 75 M Ft-ot költöttek évente reklámra a vállalatnál. 2002-ben azonban 625 millió folyt el erre a célra, a választások előtti időszakban. A szerződések nagy részét a Hungexpo Reklám Kft.-vel kötötték. Csáki szerint csak az lehet a magyarázata a szerinte értelmetlenül nagy reklámkiadásoknak, hogy politikai nyomásra döntöttek a pénz elköltéséről.

A belső vizsgálatok szerint a posta 40 szakértőt fizetett havi 15–20 M Ft-os megbízási díjért, akik a legtöbb esetben olyan ügyekben adtak tanácsot – például informatikai fejlesztésekkel, ingatlangazdálkodással kapcsolatban –, amelyekben külön főigazgatóság működik a Magyar Postán belül több száz alkalmazottal. Előfordult olyan eset is, ahol a postának autókat nagy tételben eladó ügynök autóbérléssel kapcsolatos operatív ügyintézésért 250 ezer forint + áfa juttatást kapott havonta, emellett még felvett 800 ezer forint + áfa havi díjat is azért, hogy üzleti tanácsot adjon gépjárművek bérlési konstrukciójának kidolgozására. Ugyanez a szakértő a fenti juttatások mellett 9 ezer forintos óradíjat számlázhatott a posta gépjárműparkjának kiválasztása és a gépjárművek lízingelésével kapcsolatos hitelkonstrukció kiválasztása miatt.

Szabó Pál vezérigazgató szerint összesen hét céggel kötött az előző vezetés 118 M Ft értékben olyan szerződéseket, amelyeket később nem teljesítettek, de a vállalkozók előre megkapták pénzüket. Emellett több esetben – 111 M Ft értékben – fordult elő, hogy csak részben teljesítették a már kifizetett szerződéseket, vagy pedig nem ellenőrizhető, hogy pontosan milyen munkát is végeztek a pénzükért a postával szerződött vállalkozók.

Több olyan informatikai fejlesztésre is költöttek, amelyekre ugyan milliárdok folytak el, de máig sincs használható eredménye a befektetéseknek. Keresztes Pál vezérigazgató-helyettes szerint ilyen beruházás az e-kereskedelembe ölt 1,1 Mrd, mert ez egy ma sem működő szolgáltatás a postánál. Emellett 8 Mrd folyt el a vállalat belső irányítását segítő informatikai fejlesztésekre. Ennek az összegnek a döntő részét értelmetlenül költötték el – véli Keresztes.

A Magyar Posta jelenlegi vezetése a belső vizsgálat után hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése gyanújával büntető feljelentést tett. A belső ellenőrzésekkor a gyanús esetek mellett még az is kiderült, hogy több vitatható szerződés függeléke eltűnt.”5

„A tények azt mutatják, hogy a régi vezetőség rengeteg állami pénznek a Postához vonzásában reménykedett, az ilyesmi pedig módot kínál arra, hogy „közeli” személyek is jó üzletekhez jussanak. Arról meg vagyok győződve, hogy az álmok, a totális gazdasági felelőtlenség, a megalománia és bűncselekmények egyvelegével állunk szemben. Ám hogy jól látom-e, és mi milyen arányban nyert itt teret, arról csak a vizsgálatok lezárultával lehet majd konkrétabbat mondani.”6

2003-ban új postatörvény született.7 Az elképzelés az volt, hogy a minimálisan szükséges racionalizálás után az MP Rt. 2004-re – a csatlakozás tervezett időpontjára – képes megfelelni az EU elvárásainak, 2005-re pedig készen áll majd a szakmai befektető útján megvalósítandó privatizációra. A terv időzítése azon alapult, hogy az MP Rt.-nek legyen ideje megerősödni az – akkor még – 2009-re tervezett teljes piacnyitás időpontjára. Közben a piac is változott. 2003-tól egyes nagy levélforgalmat bonyolító cégek (Elmű, Dégáz, Démász stb.) megkezdték saját levélkihordó hálózatuk kiépítését. Ezért a kormánynak 2007-ben egy jól elrejtett törvénymódosítással kellett szembemennie ezzel a gyakorlattal és megerősítenie a Posta monopóliumát.8

Az MP fejlődése imponálónak tűnt. Miközben a cég minden évben nyereséget termelt és időnként osztalékot is fizetett, történtek fejlesztések is. Korszerű levélfeldolgozó központ épült Budaörsön (2004). Megszűnt a vasúti mozgóposta, egyszerűsödött a szállítási-feldolgozási rendszer (2004). A hírlapterjesztésben minimálisra csökkent a posta részvétele, kiszélesedett viszont a banki és a biztosítási szolgáltatások kínálata. Korszerűsödtek a logisztikai szolgáltatások (EMS gyorsszolgálat, korszerű csomagszolgáltatások).

A vezetésváltás idején ez a rendszer működött már közel 500 településen, mivel a hatályos törvény amúgy is engedélyezte, hogy a 600 főnél kisebb településeken a szolgáltató határozza meg, hogy miként nyújt szolgáltatást. 2008-ban 1192 település volt ezen mérethatár alatt.9 2007-ben beindult a PostaPartner Program: helyi vállalkozók vették át több mint ezer kisposta üzemeltetését. Szükségesnek látszott a posta által értékesített termékkör szűkítése is. Ekkortájt a postafiókok mintegy tízezerféle terméket árusítottak, miközben a bevétel nagyobbik hányadát 100-nál is kevesebb árucikk adta. A 126 Mrd Ft-os árbevétel mintegy 80%-a 280 postahivatal révén jött össze.

2: Falurombolás?

Ezt a 2002-ben valójában csak folytatódó átalakítást a Fidesz tudatos falurombolásnak és nemzetpusztításnak minősítette. A támadásnak nyílt antiszemita felhangjai is voltak: „Elszomorító, hogy a postai vezetők és éceszgébereik nem tudják, mekkora jelentőségük van a kistelepüléseken a helyi munkalehetőségeknek. Ezzel kapcsolatos felelősségük alól nem menti fel őket az sem, hogy […] ez a dilettáns kezdeményezés is a kormányzat szintjéről indult el. Lassan kiderül, mit is értett a jelenlegi miniszterelnök [Medgyessy Péter] az életképes település kategóriáján. Ezt azonban a tőlünk keletre eső országok történetéből ismerjük már. Magyarul úgy hívják: falurombolás.” Így beszélt Kovács Ferenc fideszes országgyűlési képviselő. „Elveszik a kistelepülések életelemét” – tódított Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke. Nagy mozgalom szerveződött a kisposták visszaállítására. A Fidesz a mozgalom élére állt, megígérte, hogy ha hatalomra kerül, újranyitja a kispostákat, és sok kistelepülésen sok szavazatot szerzett ezzel (is).10 A valóságban nem ez történt, a bezárások folytatódtak: 2019-ben már csak 2700 postafiók működött az országban.

1	1997/67 EK, 2002/39 EK és 2008/6 EK irányelvek.
2	Pontosabban szólva a 2009-es határidőt 2007 nyarán két évvel arrébb tolták, majd utána még tovább, egészen 2013-ig.
3	2009 végéig csak a német és a holland nemzeti posta került többségi magántulajdonba, míg a belga postacégben egy kisebbségi befektető szerzett pozíciókat. Ugyanakkor a skandináv országokban megszűnt a posta nemzeti monopóliuma. A svéd és a dán szolgáltató egyesült, a norvég állami posta pedig betört a svéd piacra (The Economist, 2009. okt. 31.).
4	Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban még 2009-ben is szövetségi törvény kötelezte az állami postát arra, hogy a hét 6 napján – tehát szombaton is – kézbesítse a leveleket. 2012-ben a vállalat, a U.S. Postal Service 3600 falusi kisposta bezárását hirdette meg, de a közvélemény nyomására visszakozott. A bezárás helyett úgy döntöttek, hogy 13 ezer postán a nyitvatartást 2–6 órára korlátozzák (Reuters, 2012. máj. 9.). 2013 tavaszán a U.S. Postal Service ismét azzal próbálkozott, hogy leállítsa a szombati levélkihordást.
5	www.origo.hu, 2002. okt. 15.
6	Interjú Csáki Györggyel (Bank és Tőzsde, 2002. aug. 30.).
7	2003. évi CI. törvény a postáról.
8	HVG, 2007. júl. 14.
9	Kiss (2010: 293).
10	NSZ, 2012. okt. 4.