Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.14.4. Az Orbán-korszak

A 2010-es kormányváltás után Schmidt Pál lett a Posta vezérigazgatója. Ő egy évig bírta. Geszti László 2011 szeptemberében vette át a stafétabotot. Bár a közvélemény várta, az új postai vezetésnek esze ágában sem volt megnyitni a 2002 után bezárt kispostákat: a korábban bezárt mintegy 500 hivatalból 5-öt nyitottak újra. Igaz, annak nagy médiavisszhangot generáltak.

Bizonyos jelek inkább arra mutattak, hogy újrakezdődik a Posta-holding felépítése. A negyedik mobilszolgáltató cégbe a Posta 10%-os részesedéssel lépett be 2012-ben. Ez a projekt azonban csigalassúsággal haladt előre – talán ez is oka volt annak, hogy 2013 januárjában Geszti lemondott a vezérigazgatói pozícióról és a társaság igazgatóságából is kiszállt; utóda Szarka Zsolt lett. Végül a projekt megbukott az alkotmányosságjogi akadályokon. 2020-ban a magyar állam 75% + 1 db részvényt birtokolt, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének 25% – 1 db részvénye volt, míg a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1 db 100 Ft névértékű részvényt birtokolt. Az állam tulajdonosi jogait nem az MNV Zrt., hanem a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolta.

6.14.2. táblázat. A Magyar Posta Zrt. főbb adatai, 2000–2022

	Saját tőke (Mrd Ft)	Árbevétel (Mrd Ft)	Adózott eredmény (Mrd Ft)	Osztalék	Létszám (ezer fő)

2000	35,8	96,8	1,4	0	n. a.
2001	36,9	108,9	1,0	0	n. a.
2002	61,6	126,9	–9,1	0	n. a.
2003	91,0	139,0	49,3*	46,3	n. a.
2004	63,2	154,9	4,1	3,0	n. a.
2005	70,9	163,0	5,9	3,0	n. a.
2006	70,9	173,8	4,9	3,0	n. a.
2007	70,9	181,1	4,7	3,0	n. a.
2008	70,2	194,6	7,7	4,5	n. a.
2009	73,8	193,8	6,5	4,8	n. a.
2010	70,4	191,2	3,2	0	34,1
2011	73,1	194,0	2,1	0	33,5**
2012	76,5	193,0	–3,4	n.a.	33,6
2013	79,2	191,2	1,0	n.a.	32,3
2014	83,8	195,7	2,8	0	31,2
2015	84,5	188,8	3,3	n. a.
2016	89,1	191,1	3,1	n. a.	28,3
2017	n. a.	n .a.	n. a.	n. a.	n.a.
2018	n .a.	n. a.	n. a.	n. a.	29,9
2019	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	28,2
2020	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	27,5
2021	220	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
2022	230	n. a.	n. a.	n. a.	26,0

Megjegyzés:

* A Postabank értékesítését is figyelembe véve.

** Ebből kb. 10 ezer levélkézbesítő.

Forrás: Magyar Posta.

6.14.3. táblázat. A Magyar Posta Zrt. vezetői, 1990–2023

Év	Vezérigazgató (13)		IG-elnök (13)	FB-elnök (8)
1990–1998	Doros Béla		–	–
1993–1998			Doros Béla
1993–2000				Lakatos József
1998–1999	Krupanics Sándor		Szekeres Tamás, Krupanics Sándor
1999	Lipp István (mb.), Varjú Tamás		Szekeres Tamás
2000–2002	Kalmár István			Major Imre
2002–2009				Brázai Miklós
2002–2010			Csáki György
2002–2008	Szabó Pál
2008–2010	Borosné Szűts Ildikó
2010			Kalmár István
2010–2012	Schmidt Pál Péter		Horváth Gergely Domonkos	Wenczel Richárd
2010–2013
2011–2014	Geszti László
2013–2015	Szarka Zsolt		Polacsek Csaba	Lantos Csaba
2016. febr.	Szarka Zsolt			Kovács Mónika
2016. aug.	Illés Zoltán			Balczó Barnabás
2018. aug.	ifj. Schamschula György	Hegmanné Nemes Sára Irén
2022. nov.	Balczó Barnabás			Kern Tamás

Forrás: Saját gyűjtés.

A piac liberalizációja a Fidesz-kormányok működésének évei alatt minden szempontból csigalassúsággal haladt. 2012-ben ismét átírták a postatörvényt annak érdekében, hogy papíron végbemenjen a liberalizáció.1 A magyar állam és az MP Zrt. közötti, ennek szellemében fogant, 2020. december 31-ig érvényes Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést csak 2013 májusában írták alá. Ennek alapján az MP esetleges veszteségeinek kompenzálására egy pénzügyi alapot állítottak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. Az aláírás idején új piaci szereplő még nem volt, miután a szabályozó hatóság, az NMHH nem adta meg az engedélyt az osztrák állami hátterű Feibra Kft.-nek a könnyű levelek piacára való belépésre. A szerződés az MP talpon maradását azzal is segítette, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalos iratainak kézbesítésére megőrizheti kizárólagos jogát. Megmaradhattak a kisposták is, hiszen a dokumentum értelmében az állami vállalatnak 1000 ezer lakosnál nagyobb településen állandó hivatalt kellett fenntartani. Úgy kellett az állandó hivatalt működtetnie, hogy a járás területén belüli lakosok legalább 80%-a ne legyen légvonalban 5 kilométernél távolabb.2

Annak, hogy az MP Zrt.-nek nem lettek igazi piaci versenytársai, igen egyszerű oka volt: a belépési korlátok a piacnyitás után is igen magasak maradtak,3 és a levélforgalom folyamatosan zsugorodott. Ezzel együtt is tény, hogy 2013 után sok postai szolgáltatást csak be kellett jelenteni, míg mások engedélykötelesek voltak. Így – például – elsőként 2015-ben a CityMail Hungary kapott engedélyt az NMHH-tól, hogy Budapest területén két kiló alatti küldeményeket vegyen fel, továbbítson és kézbesítsen.

3: Pert is lehet indítani az elődök ellen

A Fővárosi Főügyészség 2013 augusztusában hűtlen kezeléssel vádolta meg Szabó Pál korábbi vezérigazgatót és több beosztottját. (Szabó később a 2. Gyurcsány-kormány közlekedésügyi minisztere is volt.) Az ügyészség szerint egyes ingatlanok eladása, illetve egy új székház bérlése rossz döntés volt, amellyel milliárdos vagyoni hátrány érte a Postát.

A vádlottakat 5-10 éves börtönbüntetés fenyegette ebben az ügyben, amelyet a Fidesz „dobott fel” 2010 februárjában, a választási kampányban. A feljelentő Balsai István – a párt jogi kabinetvezetője, parlamenti képviselő, később alkotmánybíró – már akkor közölte: „maradéktalanul megvalósult a hűtlen kezelés törvényi tényállása”. A Fidesz – az ÁSZ akkor megjelent éves privatizációs jelentésére hivatkozva – konkrétan azt kifogásolta, hogy a Moszkva téri Postapalotát 2008-ban egy – a párt által Bajnai Gordonnal való kapcsolata miatt sokat támadott – Wallis-cégcsoporthoz tartozó kft.-nek miért csak 4 Mrd Ft-ért értékesítették. Bírálták azt is, hogy előzőleg, 2007-ben 10 évre szóló, akkori árfolyamon mintegy 12 Mrd Ft értékű bérleti szerződést kötött a Posta egy XIII. kerületi irodaházra.4 A bírósági szakasz 2015 januárjában kezdődött el. A vádlottak közül hárman a Posta, hárman az MNV Zrt. dolgozói voltak. Csak 2018 júniusában született meg az elsőfokú ítélet. A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mind a hat vádlottat felmentette a hűtlen kezelés vádja alól, miután az ügyészség által felkért ingatlanszakértő véleményét olyannyira hibásnak találta, hogy azt a bizonyítékok sorából kirekesztette. 2019 márciusában Szabót – bűncselekmény hiányában – jogerősen is felmentették.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_5781/#m1265peam2_5781 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_5781/#m1265peam2_5781)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_5781/#m1265peam2_5781)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.14.1. ábra. A levélküldés ára néhány EU-s országban, 2015

Forrás: Eurostat adatok alapján, http://alapblog.hu/postai-arak/ (2018. jún. 4-i letöltés).

Spéder Zoltán megpróbálta megszerezni a Postát. 2013 októberében – mindenki számára váratlanul –, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy az állami többségi ellenőrzés alatt álló Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) 25% – 1 szavazatnyi tulajdont szerez a Magyar Postában. Mint utólag, az EDP adatszolgáltatás keretében küldött brüsszeli elszámolásból kitűnt, az MNV Zrt.-nek 2013-ban 19,1 Mrd Ft privatizációs bevétele keletkezett ebből a tranzakcióból. Más kérdés, hogy itt valójában nem történt tulajdonosváltás, az SZHISZ végső soron a kormány irányítása alatt állt.

Az NFM közleménye szerint a kereszttulajdonosi kapcsolat létrehozásának az a célja, hogy eljusson a legkisebb falvakba is a banki, biztosítási, postai és befektetési termékek olyan teljes skálája, amely termékek és szolgáltatások hozzáférhetősége Magyarországon a nagyobb városokban már hosszabb ideje magától értetődő. Másképpen fogalmazva: a kormánynak az volt a szándéka, hogy a bankszektorban célul kitűzött, „minimum 50%-os magyar tulajdon”-t az egyébként is állami tulajdonú Posta és a 2013 folyamán visszaállamosított szövetkezeti bankok együttes erejével próbálja megvalósítani (10.5.2.).

Csak hónapokkal később vált világossá, hogy valójában mégiscsak privatizáció történt: a meghatározó részben Spéder Zoltán tulajdonában és irányítása alatt álló FHB-csoport telepedett rá a Postára.5 Pontosabban nem a Postára volt szükségük, hanem egyfelől arra, hogy a Posta rendszerében forgó készpénzt a súlyosan forráshiányos bank felé tereljék, másfelől pedig arra, hogy az integráció ürügyén az FHB költségeiből minél nagyobb hányadot a Posta (vagyis a többségi tulajdonos magyar állam) legyen hajlandó lenyelni. Spéder terveit támogatta Simicska Lajos is – így addig, amit a Simicska–Orbán-szövetség működött, Spéder is megkapott minden támogatást a kormányzat különböző szervezeteitől. Spéder élvezte Lázár János kancelláriaminiszter támogatását is.

Bonyolult, nehezen átlátható tulajdonosi háló fogta át a MP-t. A Takarékbanknak mindössze 1 darab elsőbbségi részvénye volt – melyet 50 M Ft-ért vásárolt –, de ennek alapján egyedül annyi tagot delegálhatott a 6 tagú IG-be, mint a 75%-ban tulajdonos magyar állam és a takarékszövetkezetek fölé helyezett Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete együttesen. A trükk az volt, hogy az SZHISZ vezetői is volt FHB-s tisztségviselők voltak. Ezen túlmenően a cég alapszabályába az is bekerült, hogy az osztalék felosztásáról csak 80%-os többséggel lehet dönteni – vagyis az SZHISZ szavazata nélkül a kormány nem is tudott pénzt kivenni a Postából, hiába volt 75%-os tulajdoni részesedése. Hasonló volt a jogi helyzet egy sor postai leányvállalatban is: kellő számban és arányban ott is Spéder emberi ültek.

Simicska bukása után bő egy évvel – pontosan nem tudható okok miatt – Spéder is kegyvesztett lett Orbán Viktornál. Megkezdődött a Magyar Posta visszaállamosítása. Az Országgyűlés két nap alatt elfogadott egy új törvényt, amely lehetővé tette, hogy a takarékszövetkezeti bankok „központja” ne az FHB által tulajdonolt Takarékbank legyen, hanem bármelyik más bank. Ugyanez az új törvény arról is rendelkezett, hogy 2016 végén megszűnik a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja, s a benne lévő pénzvagyon visszaszáll a költségvetésbe. Pár héttel később az állam tulajdonosi jogosítványait elvették a kancelláriaminisztériumtól, és ezeket egy közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe tartozó miniszteri biztoshoz helyezték át.6 Augusztus 12-én az MP Zrt. teljes IG-jét és FB-jét lecserélték – Spéder embereit kivétel nélkül eltávolították. Hogy mi volt a megegyezés ára, arról nem szivárogtak ki hírek.

A tényleges piacnyitás tovább tolódik. 2020 júniusában bejelentették, hogy az év végén lejáró egyetemes postai szolgáltatói szerződést 2014. januártól a Magyar Posta Zrt.-vel hosszabbítja meg a magyar állam. Igaz, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában ekkor már 176 „postai” szolgáltató volt regisztrálva, de a hatóság szerint egyikük sem lett volna képes az MP által ténylegesen ellátott feladatok teljesítésére. Annak ellenére tehát, hogy az MP-nek csak egy területen, a hivatalos iratokkal kapcsolatos feladatok ellátásában van kizárólagos jogosítványa, a gyakorlatban – nem jelentéktelen állami segítséggel7 – a többi piacon is fenntartotta monopolhelyzetét.

1	2012. évi CLIX. tv. a postai szolgáltatásokról.
2	VG, 2013. máj. 22.
3	Pápai–Papp (2015).
4	Népszava, 2013. aug. 26.
5	Mint utólag kiderült, a terv eredetileg is része volt a szövetkezeti bankok államosításának. „Nagy felzúdulás volt, és ezt csak fokoztuk volna, ha mindent egyben jelentünk be” – nyilatkozta erről utólag a miniszter, Németh Lászlóné (www.portfolio.hu, 2013. okt. 25.).
6	HVG, 2016. júl. 7.
7	Ilyen volt például az MP és a Takarékbank együttműködése. De nem lényegtelen az az évi 15 millió eurós (≈ 5-6 Mrd Ft) támogatás sem, amit a költségvetés az EU engedélyével évente az MP szubvencionálására költött (Népszava, 2020. jún. 24.). Ezzel szemben 2020-ban már titokban is kapott a Posta állami szubvenciót, ami csak a költségvetési zárszámadás során derült ki: az állam 42 Mrd Ft-ért vásárolta meg a Postától az évtizedek óta a Posta kebelében működő Bélyegmúzeumot, hogy ez a pénzátadás ne legyen tiltott állami támogatás.