Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.15.3. Holding-struktúra vagy minden a MÁV-é lesz (2010–2020)?

A 2. Orbán-kormány működése idején 55 társaság volt tagja a cégcsoportnak, ám a menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést csak 36 társaság bonyolította. Naponta 77 693 járattal több mint 3,9 millió utast szállított. A helyközi járatok 3128 települést érintettek – 50%-kal többet, mint ahánynak vasútállomása volt. A lakosság kétharmada csak és kizárólag a Volán-buszokkal érhette el a munkahelyét, a másik települést, az orvost stb. 107 településen volt menetrend szerinti helyi közlekedés. A nemzetközi buszjáratok 13 országba vittek utasokat. 2011-ben a cégcsoport 142 Mrd Ft árbevétel mellett gyakorlatilag nullszaldós volt.

Közvetlenül a 2010-es választások után a társaság irányításáért felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a távolságibusz-vállalatokat a MÁV-val közös holdingba kívánta szervezni. 2012-ben nyilvánosságra is hoztak egy „nemzeti buszstratégia” elnevezésű dokumentumot. Amikor Fellegi – más okokból – távozott, ismét a régi koncepció került előtérbe, a regionális átszervezés. Ennek jegyében, első lépésként, a 24 távolságibusz-céget régiós alapon szervezték újjá, méghozzá oly módon, hogy a cégek fölé 6 db régiós központot is létrehoztak. A legnagyobb cég, a Volánbusz Zrt. viszont megtarthatta teljes önállóságát. A végső cél a teljes fúzió megvalósítása volt 2014 végéig, amelynek eredményeképpen összesen 7 közszolgáltató társaság maradt. A regionális cégeken belül persze számos leányvállalat működött. 2014 végén a cégcsoport tagvállalatainak száma 67 volt. Ezek igen sokféle szolgáltatást nyújtottak, például informatika, pénzügyi és banki szolgáltatások, könyvvizsgálat, lízingtevékenység, eszközbérbeadás, biztosítás, nyugdíjpénztári szolgáltatás, vagyonkezelés, taxiközlekedés, oktatás, képzés, építőipari szolgáltatás.

Ez a szándék határidőre meg is valósult, ám fennmaradt az a korábbi helyzet, hogy a távolsági buszok gyakorlatilag az ország valamennyi települését elérik. Emellett 85 település helyi közösségi közlekedési szolgáltatója is valamelyik Volán-cég. A munkavállalók száma 2014 végén 18,5 ezer körül járt. Közöttük nagy számban voltak olyanok, akik a korábbi időszakban dolgozói részvényeket kaptak vagy vettek – ezeket most az állam visszavásárolta. Ily módon tehát az Volán-társaságok 2014 végén gyakorlatilag 100%-ban állami tulajdonba kerültek. A kormány az EU-elvárásoknak megfelelő piacnyitást 2017-re tolta ki.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_5833/#m1265peam2_5833 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_5833/#m1265peam2_5833)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_5833/#m1265peam2_5833)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6.15.2. ábra. A Volán-társaságok régiós koncepciója

Forrás: MNV Zrt.

2015 nyarán – több mint egy évvel azután, hogy megalakult a 3. Orbán-kormány – még mindig nem született döntés a Volánok jövőjéről. Ismét előkerült a MÁV-ba való beolvasztás gondolata, de hosszú ideig senki nem vállalta a végső szó kimondását.1 Vélhetően azonban mégis született döntés: az összevonást elvetették. Ekkor újabb kormányzati stratégia készült.

A Volán-társaságok fennálló közszolgáltatási szerződései – a vonatkozó uniós előírások szerint – 2016. december 31. után már nem voltak meghosszabbíthatók, így hatályukat vesztették. Egy 2015 novemberében elhangzott bejelentés szerint az új szolgáltatókat pályázati úton választják majd ki. Nagy gondot jelentett azonban az, hogy az uniós elvárás szerint csak olyan cégek indulhatnak a pályázaton, amelyek járműparkjának átlagos életkora nem haladja meg a 10 évet, márpedig a Volánoknál ez országos szinten csaknem 14 év volt. Miután a 3. Orbán-kormány az egész Volán-problémával nemigen kívánt foglalkozni, 2016 májusában – egyoldalú döntéssel – további két évvel eltolta a piacnyitást.

2019 márciusában nyilvánosságra került, hogy a kormány a 7 regionális szervezetet is egy cég alá akarja összevonni, majd a nyár folyamán a dátumot is bejelentették: 2019. október 1. Miután ez az összevonás megtörtént, visszaállt az 1970-es évekbeli helyzet: egyetlen 18 ezer fős vállalat bonyolítja a távolsági autóbusz-közlekedést az egész országban. 2019 nyarán arra tett javaslatot arra a kormány, hogy közös holdingba szervezné a MÁV-ot és a busztársaságot, amelyek együtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alá kerülnének. De egy éven át a holdingkoncepció megvalósítása nem haladt előre.

2020 júliusában újabb, váratlan fordulat történt. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter döntése alapján a Volánbusz Zrt. tulajdonosi joggyakorlója a MÁV Zrt. lett. A tervek szerint hosszú távon egységes lesz az autóbuszos és vasúti menetrend, egységes jegy- és tarifarendszert vezetnek majd be és összehangolják a vasúti ráhordó hálózatokat és csatlakozásokat. Az év utolsó napján kiadott kormányhatározat még egy jogi lépést tett: a kormány a MÁV tulajdonába adta a busztársaságot. Ezzel létrejött Magyarország legnagyobb munkáltatója 57 ezer munkavállalóval.