Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.16.3. Az új privatizációs szervezet

A ma működő állami vagyonkezelő és privatizációs intézményrendszer indokolatlanul tagolt, nehezen áttekinthető és jelentős többlet költségeket eredményez. Ezért:

az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.),
az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ),
a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ), valamint

valamennyi – a vállalkozói vagyon körébe tartozó – társaságát és vagyontárgyát egyetlen intézmény hatáskörébe kell utalni.

A Kormány 1994. novemberében új egységes privatizációs törvényt terjeszt be az Országgyűlésnek. Az új privatizációs törvény határozza meg az újonnan létrehozandó Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (továbbiakban: ÁPV Rt.) jogállását, szervezeti formáját és működési rendszerét. Ennek lényege, hogy a társaság vagyonában marad az ÁV Rt. eddigi vagyona, míg az ÁVÜ és a KVSZ vagyonának kezelése, értékesítése továbbra is megbízás alapján történik.

Az ÁPV Rt. elsődleges feladata a hozzákerült részvények, üzletrészek, egyéb vagyontárgyak, illetve vagyonértékű jogok értékesítése magántulajdonosok részére, figyelembe véve a vagyont terhelő kötelezettségeket is. Más megfogalmazásban: az ÁPV Rt. alapvetően az állam vagyonának értékesítésével, illetve a vagyon értékesítésre való előkészítésével foglalkozik.

Az ÁPV Rt. a rábízott vagyonért vagyonkezelői felelősséggel tartozik. E vagyonkezelési tevékenység körében rendelkezik mindazokkal a tulajdonosi jogosítványokkal, amelyek a vagyon megőrzéséhez és elidegenítéséhez szükséges. Nem rendelkezik döntési szabadsággal az osztalék tekintetében, mivel a vagyonkezelésében lévő vállalatok éves eredménye után a költségvetésbe befizetendő osztalék mértékét a Kormány által jóváhagyott, az osztalékpolitikára vonatkozó általános elvek figyelembevételével kell meghatározni és a költségvetési törvényben meghatározott mértéket pedig a központi költségvetésbe befizetni.

Mind az ÁPV Rt., mind pedig kivételes esetben alkalmazandó más vagyonkezelővel szemben egyértelmű és számonkérhető követelmények: a vagyon megőrzése, gyarapítása, a leghatékonyabb értékesítésre való előkészítés és a piaci viszonyoknak megfelelő privatizáció. Egységes vagyonvédelmi szabályokat továbbra is érvényesíteni kell.

A hagyományos kincstári vagyon működését és vagyonkezelését külön törvény fogja szabályozni.

Az ÁPV Rt. joga és kötelessége, hogy ellenőrizze valamennyi hatáskörébe tartozó társaság és vállalat munkáját és olyan érdekeltségi mechanizmusokat működtessen, amely biztosítja a vagyon értékállóságát, illetve értéknövekedését. Az ÁPV Rt.-t a rábízott állami vagyon védelméért felelősséggel tartozik. Az Országgyűlés – vagy annak szervei –, valamint a nyilvánosság előtt szükség szerint erről köteles beszámolni is.

Az országos jelentőségű nagyvállalatok (társaságok) esetében az ÁPV Rt. köteles együttműködni az érintett tárcákkal és országos hatáskörű szervekkel.

Az ÁPV Rt. jogait és lehetőségeit a privatizációval összefüggő garanciavállalás kérdésében a társaság alapszabályzatában kell rögzíteni.

Az ÁPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság. A részvényesi jogok gyakorlója a Pénzügyminiszter. Az ÁPV Rt. felhalmozott vagyonába (mérlegébe) bekerülnek azok a társaságok, melyeknél az állami tulajdon tartósan fennmarad (jellemzően az Állami Vagyonkezelő Rt. portfóliójába tartozó társaságok és üzletrészek), míg az Állami Vagyonügynökség, illetve a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonának értékesítésére megbízásos alapon kap felhatalmazást. (Ez utóbbi vagyoni kör tehát nem kerül be a szervezet vagyonába.)

Az ÁPV Rt. privatizációs bevételei egy hányadából fedezi a működéssel összefüggő költségeit, adót fizet, a fennmaradó adózott nyereséget pedig az általános rend és mérték szerint közvetlenül a költségvetésnek fizeti be. A megbízásból elidegenített vagyon ellenértékét közvetlenül a költségvetésbe, az adósságszolgálat csökkentésére fizeti be. E célkitűzés mögött az a makroökonómiai megfontolás húzódik meg, hogy az államháztartás jelenlegi helyzetében a privatizációs jövedelmek legcélszerűbb felhasználása a magas kamatozású államadóssági papírok folyamatos lecserélése.

Az ÁPV Rt. – a törvényben meghatározandó kivételektől (pl. az ÁVÜ-től, ÁV Rt.-től átvett garanciák, peres kötelezettségek) eltekintve – privatizációs bevételeit nem használhatja veszteségfinanszírozási célokra.