Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.16.4.1. Stratégiai fontosságú nagyvállalatok

6.16.4.1.1. Általános elvek

Ebben a körben kombinált privatizációs technika alkalmazása indokolt. Első lépésben általában a tevékenység műszaki alapjait megújító, széles körű piaci és szervezési ismeretekkel rendelkező szakmai befektető bevonása szükséges. Ezt tőzsdei bevezetés, majd a fenntartott állami tulajdonhányad intézményi és kisbefektetőknek történő értékesítése követheti. E cégek nemzetgazdasági jelentősége indokolja, hogy a privatizációs koncepciót, a tulajdonváltás módját és időbeli ütemezését a Kormány hagyja jóvá, figyelembe véve a privatizációs döntések várható makrogazdasági kihatásait is.

Fontos szempont az is, hogy e vállalati körbe tartozó ipari és pénzügyi társaságok privatizációja egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország nemzetközi biztonságát – beleértve ebbe a gazdasági, politikai és katonai szempontokat is – lényegesen javítani lehessen. Ennek egyik lehetséges útja, ha partnerként olyan szakmai és/vagy pénzügyi befektetőket választunk, akik maguk is nagy nemzetközi befolyással bíró multinacionális vállalatok, illetve multilaterális szervezetek (pl. IFC, EBRD).

Ebben a vállalati körben – amíg a Kormány nem tervez tulajdonosváltást – az ÁPV Rt. a tulajdonosi jogosítványok gyakorlásakor ágazatpolitikai és makrogazdasági szempontok figyelembevételével hozza meg döntéseit. Itt két terület szabályozása különösen fontos:

a kinevezések során jó megoldás lehet, ha az ágazati miniszter tesz javaslatot az állami tulajdonost képviselő tisztségviselőkre, s az ÁPV Rt. ezekből választ,
a tulajdoni hányadot nem érintő, stratégiai-fejlesztési döntésekben az ÁPV Rt. képviselője az ágazati szakemberekkel egyeztetett álláspontot képvisel.

A privatizációból származó devizabevételek nagymértékű és gyors gyarapítása érdekében célszerű létrehozni olyan privatizációs kínálatot, amely a legjobb minőségű magyar állami társaságok (MOL, MVM stb.) töredékrészvényeiből áll össze. Ez a kínálat lehetőséget biztosítana olyan privatizációs alap (országalap) megszervezésére, ami – a befektetők részéről – tulajdonképpen „előfinanszírozás”-t jelent: a később várható privatizációs bevételek egy részéhez már 1995-ben is hozzájuthat a gazdaság.

Ezeket az alapokat elsősorban első osztályú befektetőnek számító nyugati intézményi befektetők vásárolhatják meg, de a magyar magán és intézményi befektetők számára is biztosítani kell a vásárlás jogát. Azt már a lehetséges befektetői körrel egyeztetve kell eldönteni, hogy egy vagy több alap létesítése szükséges/lehetséges. Egy-egy alapba bekerülő társaságok részvénycsomagja nem lehet nagyobb, mint az adott társaság összrészvényeinek 25 százaléka. Megfontolandó, hogy az alap létrehozásakor célszerű-e átmeneti (12 vagy 24 hónapos) elidegenítési tilalmat kimondani az alapot alkotó részvénycsomagokra. További vizsgálódások szükségesek annak eldöntésére, hogy a befektetés alap konstrukción belül milyen pénzügyi technikával lehet felülről behatárolni az ÁPV Rt. kockázatát (pl. átváltható kötvények, visszavásárlási garanciák stb.)

6.16.4.1.2. Távközlés

A MATÁV-privatizáció első lépcsője lezárult. A társaságban tőkeerős, szakmailag a nemzetközi élvonalba tartozó partnerek vásároltak 30%-os tulajdonrészt. A még ÁV Rt. tulajdonban lévő részvények eladását illetően a legnagyobb tulajdonostársaknak elővételi joga van. Az 1995. júniusi mérleg után be kell vinni a MATÁV-ot a tőzsdére, és a második félévben fokozatosan eladható akár a teljes, mintegy 40 Mrd Ft körüli névértékű tulajdonhányad.

Az Antenna Hungária esetében az információs memorandumot (annak első változatát) a pályázat útján kiválasztott tanácsadó cég, a Crédit Commercial de France (CCF) elkészítette. A stratégia 7,7 Mrd Ft-os vállalatnál 30%-os alaptőke-emelést irányoz elő, az első lépésben részvényeladás nélkül. Ezt követően nyílik mód a cég tőzsdei bevezetésére és az állami tulajdonhányad értékesítésére.

A privatizációs folyamat lebonyolításában – a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával – nagy gondot kell fordítani a műsorszórási piac versenyfeltételeinek hosszú távú szabályozására.

6.16.4.1.3. Villamosenergia-ipar

A privatizációs folyamat a közeljövőben várhatóan felgyorsul. Elengedhetetlen a már többször módosított 126/1992. Kormányrendelet haladéktalan módosítása annak érdekében, hogy egyértelmű tulajdoni viszonyok alakuljanak ki a mai, az ÁV Rt. és az MVM Rt. tulajdoni kettősségére épülő helyzettel szemben. A piacszerű rendezésről és a privatizációs stratégiáról külön előterjesztés készül a Kormány részére, amely az áramszolgáltató társaságok privatizációját 1994. őszén, az eladható erőműveket 1995. folyamán javasolja megkezdeni. Az alapvető cél a költségvetés bevételi szempontjait és a villamos ipar tőkeemelés igényeit egyidejűleg figyelembe vevő részvényértékesítési, illetve tőkebevonásos privatizáció az első lépésben szakmai, a továbbiakban tőzsdei bevezetéssel és pénzügyi befektetők részvételével.

6.16.4.1.4. MOL Rt.

A MOL Rt. privatizációja az ÁV Rt. 1994–1995. évi privatizációinak egyik legfontosabb eleme, mind a vállalat nemzetgazdasági fontosságát, mind a várható privatizációs bevételt figyelembe véve. A privatizáció előkészítése 1993 óta folyik. Az elemző munka gyors befejezése után a Kormány döntése szükséges a MOL privatizációjáról.

6.16.4.1.5. Gázszolgáltatók

A gázszolgáltató társaságok privatizációjának előkészületei – ha a Kormány közeli jövőben dönt az áralakulás meghatározó kérdéseiről – lehetővé teszik a tényleges értékesítés 1994. IV. – 1995. I. negyedévében történő lebonyolítását. A cél az állami tulajdonhányad 25% + 1 szavazat feletti részének értékesítése szakmai befektető részére. Ezt követően a társaságokat bevezetnék a tőzsdére és a fenntartott állami tulajdonhányadot hazai kisbefektetők részére értékesítenék.

6.16.4.1.6. Gyógyszeripar

Az ÁV Rt. portfóliójában lévő 6 gyógyszeripari társaság privatizációja során az elmúlt években jelentős előrehaladás történt.

Az értékesítés volumenét tekintve legfontosabb a Chinoin 1991. februárjában megkezdett értékesítése volt. Jelenleg az ÁV Rt. tulajdonában már csak – a törvényes minimumnak megfelelően – 25% + 1 részvény van. Gyakorlatilag befejeződött az EGIS privatizációja is. Tőkeemelés formájában 30%-os részesedést szerzett az EBRD, melyet később nyilvános kibocsátás és tőzsdei bevezetés követett.

A Human Rt. nyílt befektetői pályázat és kárpótlási jegy csere formájában került értékesítésre oly módon, hogy a magyar állam részesedése 50% + 1 szavazat maradt. A kanadai befektető kész további vásárlásra és reálisnak látszik a tőzsdei bevezetés is.

A BIOGAL-nál és az ALKALOIDA-nál a stratégiai partner felkutatásának folyamata zajlik; a második lépésben itt is cél az értékpapír piaci megjelenés.

A Richter Rt. esetében – alaptőke-emeléssel kombinált – nemzetközi és belföldi nyilvános forgalomba hozatal történt 1994 októberében.

6.16.4.1.7. Bankszektor

A nemzetgazdaság egyik stratégiai elemét képező pénzintézeti rendszer további privatizációjának előkészítése – tekintettel az ágazat jelentőségére és egyes állami tulajdonú intézmények folyamatban lévő konszolidációjára – különös gondosságot követel meg. A bankprivatizációs stratégia kialakításának előfeltétele egy átfogó, a teljes pénz- és tőkepiaci intézményrendszerre kiterjedő fejlesztési stratégia kimunkálása, amely kormányzati feladat. A bankprivatizáció során elsősorban szakmai, stratégiai befektetők bevonására van szükség.

A pénzintézeti rendszer felügyelete és privatizációja során az ÁPV Rt. a bankkonszolidáció végrehajtásáért felelős ágazati minisztérium által konszolidációs megállapodásban meghatározandó korlátozások között és feltételek szerint jár el.

6.16.4.1.8. Regionális vízművek

A regionális vízművek alapvető szolgáltatási funkcióját piacinak kevéssé mondható feltételek között, hosszú ideig nagy volumenű állami támogatással, szinte hatóságinak mondható szervezetben látta el. Számos piacgazdaság gyakorlata azt bizonyítja, hogy e tevékenység üzleti alapon hatékonyabban, kevesebb társadalmi ráfordítással és veszteséggel látható el. Körültekintő előkészítő munkával, az ágazati minisztérium és az érintett önkormányzatok szoros együttműködésével meg kell tehát alapozni a regionális vízművek privatizációját is.

A tranzakció alapvető iránya a fejlesztésben és az üzemeltetésben nagy gyakorlatot szerzett szakmai befektető bevonása lehetne. A továbbiakban intézményi és kisbefektetői irányba célszerű a privatizációt folytatni, különös tekintettel a régió lakosaira és az ott működő piaci szervezetekre.

6.16.4.1.9. A mezőgazdasági termőföld és az erdő privatizációja

A Kormány programja haladéktalanul elvégzendő teendőnek tekinti a földtörvény átdolgozását, a tulajdonszerzési korlátozások fenntartását, a helyi termelők elővásárlási jogának biztosítását. Hasonló fontosságú az erdőről és a vadászatról szóló szakmai törvények előkészítése is. Mindaddig, amíg ez az előkészítő munka nem hoz egyértelmű eredményeket, a nemzeti vagyon e két körének további privatizációját nem célszerű szorgalmazni.