Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.16.5. A kárpótlás folytatása és lezárása

Az előző Kormány által kezdeményezett kárpótlást a jogfolytonosság nevében a Kormány folytatni kívánja. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kárpótoltak vagyonhoz juttatása ne szakadjon meg. Olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi, hogy 1995 végéig a kárpótlási jegyek többségének cseréje teljes mértékben és megfelelő értékelés mellett megtörténjen.

A kárpótlási jegyekkel szemben megfelelően széles körű kínálatot kell állítani, és biztosítani kell, hogy a jelenlegi és a kialakításra kerülő privatizációs technikákon keresztül mindazok, akik a kárpótlási törvények erejénél fogva kárpótlási jegyekhez jutottak, vagy azokat vagyon ellenében névértéken el kellett fogadniok (pl. mezőgazdasági szövetkezetek, területi önkormányzatok), jegyeiket korrekt árfolyamon, illetve áron részvényekre, üzletrészekre, befektetési jegyekre vagy más vagyontárgyakra cserélhessék.

Az élelmiszergazdaság további privatizációjánál különös figyelmet kell fordítani a szövetkezetek és szövetkezeti társulások bekapcsolódására. A kárpótlási jegyek felszívása is segítse a beszerzés-termelés-feldolgozás-értékesítés összefüggő integrációjára épülő agrárium kialakulását.

Természetes, hogy a kárpótlási jegy egyéb felhasználási formái – életjáradék, földvásárlás stb. – továbbra is igénybe vehetők, sőt az életjáradék esetében megfontolandó, hogy van-e lehetőség további kedvezményekkel ösztönözni a kárpótoltakat e forma választására.

A kárpótlási jegyek másodlagos piacát továbbra is fenn kell tartani, fel kell használni a tőkepiacot a kárpótlási jegyekbe vetett bizalom megerősítésére és arra, hogy mindazok, akik kárpótlási jegyeiket a tőkepiacon kívánják értékesíteni ezt a nyilvános értékpapírpiacokon kialakult árakon megtehessék.

A Kormány 1994-ben és 1995-ben fokozatosan biztosítja a szükséges vagyoni kínálatot, s arra törekszik, hogy már rövid időn belül nagy összegű és értékes kínálatot teremt a kárpótoltak részére.

A villamosenergia-ipar kombinált reorganizációja és privatizációja nyomán kialakuló, szervezetileg megújult társaság(ok) részvényeiből mintegy 10-12%-ot, 60-80 Mrd Ft értékben kárpótlásra kell biztosítani.
Kisebbségi részesedéseket portfóliócsomagok létrehozásával kárpótlási jegy ellenében lehet értékesíteni. Az ÁVÜ hatáskörébe tartozó társaságokból szervezés alatt álló, két befektetési részvénytársaság esetében a jegycserét hamarosan meg lehet kezdeni. Az alapok számát és nagyságát annak függvényében kell bővíteni, hogy a teljes kárpótlási jegytömeg folyamatosan lekötésre kerüljön.
A nyilvános pályázatokon értékesítésre felkínált vagyonrészek döntő többségénél lehetővé teszi, hogy a vételár 10-50%-át kárpótlási jegyekkel lehessen kiegyenlíteni. Ennél magasabb arányok kivételesen, elsősorban az élelmiszergazdaság területén alkalmazhatók, abban az esetben, ha a föld értékesítéséből felhalmozódott jegyek felhasználásáról van szó.