Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

7.2. Magyar Fejlesztési Bank

„Naiv voltam, amikor az MDF-es Takácsy Gyulával az MBFB-t megalapítottam. Teljesen mindegy, hogy milyen színezetű a kormány, azonnal ráérez arra, hogy az állami bank védőpajzs, ott azt csinál, azt rendel el a kormány, vagy néhány ott dolgozó hű katonája, amit akar. Lásd most Simicska Lajosunkat.”

Kupa Mihály1

Kupa Mihály pénzügyminiszter iniciatívájára a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t, a későbbi Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB), illetve Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jogelődjét

az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI),
az ÁVÜ és
a Szerencsejáték Rt.

alapította meg 1991. november 27-én, 6,8 Mrd Ft alaptőkével. Az ÁFI2 és az ÁVÜ társaságokat, illetve társasági részesedéseket apportált az új pénzintézetbe, a Szerencsejáték Rt. pedig 3 Mrd Ft készpénzt adott a vállalkozáshoz.3

A bank első feladata az volt, hogy segítse a kormányt a kezelhetetlen és – sok esetben a nyilvánosság előtt – vállalhatatlan ügyek kezelésében. Mint afféle „kukabank” a 1992. évi hitelkonszolidáció kapcsán az MBFB kénytelen volt átvenni a Pénzügyminisztériumtól (PM) több ezer megvásárolt, kb. 100 Mrd Ft névleges értéket képviselő rossz hitelt (⇓6.9.4.).

Az 1993. július 1-én történt átszervezéssel az alapító elnök, Takácsy Gyula az intézményt befektetési pénzintézetté alakította át. Az akkor megfogalmazott dokumentumok szerint a cél egy olyan befektetőcég és fejlesztési pénzintézet megteremtése, amely állami vállalati vagy befektetői megbízás alapján társasággá alapítást, privatizálást, vagyonkezelést és beruházások lebonyolítását vállalja – vagyis nyomban az ÁVÜ konkurenciájaként definiálta magát a szervezet.

1995 második felétől az MBFB bekapcsolódott japán, német és EU-forrásokra támaszkodó hitelkonstrukciók magyarországi szétterítésébe, s ezzel feladatai közé bekerült a magyarországi kis- és középvállalatok támogatása is. Ehhez kapcsolódóan a Bank regionális fejlesztési társaságokban, illetve egy regionális bankban, a Rákóczi Bankban, valamint egy kisvállalkozásokra specializált bankban, az Investbankban4 is tulajdoni hányadot szerzett. Az első regionális fejlesztési társaság 1993 májusában jött létre, amelyet 1996 végén további 8 társaság megalapítása követett, illetve egy esetben az MBFB egy már létező alapban szerzett tulajdoni részt. Így tehát összesen 9 regionális fejlesztési társaság működött a bankcsoport részeként. (A Rákóczi Bank gyakorlatilag csődbe ment, ezért 2000-ben visszaadta banklicencét.)

7.1. táblázat. A Magyar Fejlesztési Bank alapadatai, 1991–2016

Év		Jegyzett tőke	Saját tőke	Mérlegfőösszeg	Mérleg szerinti eredmény	Mérlegen kívüli tételek
	Mrd Ft
1991		4,6	6,8	6,8	0,002	..
1992		4,6	7,1	13,3	0,3	..
1993		10,2	15,2	20,5	0,2	..
1994		11,5	18,4	27,6	0,3	..
1995		16,7	31,6	57,8	1,7	..
1996		21,5	40,3	91,9	1,4	..
1997		21,5	40,9	159,8	2,9	..
1998		26,0	46,6	209,5	–38,0	49,0
1999		26,0	48,7	179,1	2,0	42,1
2000		48,0	101,7	212,4	–2,2	62,7
2001		72,3	138,5	342,4	–3,4	418,1
2002		87,6	92,3	507,8	–136,1	160,1
2003				534,0	6,1	105,8
2004				605,8	4,2	162,5
2005				779,4	6,1	338,9
2006				1037,2	7,4	605,4
2007				891,4	7,9	249,6
2008				1127,8	5,7	131,1
2009				1135,9	0	77,4
2010		100,0	121,4	1189,2	–19,6
2011		114,5	212,7	1372	–38,61
2012		114,5	195,4	1103	–17, 4
2013		114,5	198,4	1105	2,7
2014
2015
2016

Forrás: MFB.

1	Részlet a Szántó Anikónak adott interjúból (Földvári, 2000: 324).
2	Az ÁFI ettől még nem szűnt meg: ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. néven – vélhetően magáncégként – még 2010-ben is működött.
3	A későbbiek során az állami vagyonkezelők és a PM többszöri készpénz és társasági apporttal tovább növelte a pénzintézet tőkeerejét. Lásd például a Kormány 2151/1994. (XII. 24.) határozatát.
4	Az előd pénzintézet neve: Investbank Műszaki Fejlesztési Bank Rt., még korábban Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés volt.