Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

7.2.3. A cégvagyon leépítése, 2002–2010

A Medgyessy-kormány a költségvetési törvény módosításának keretében elsők között nyújtotta be az új Országgyűlésnek a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet gyorsan el is fogadott a parlament. A benyújtás gyorsaságát az indokolta, hogy az új kormány szerint az Orbán-kabinet az MFB Rt. felhasználásával, a privatizációs szabályok megkerülésével „fillérekért” állami vagyonhoz juttatta klientúrája egy részét. A módosító javaslat ennek a gyakorlatnak kívánt véget vetni: az MFB Rt. ezentúl csak olyan gazdasági társaságot (céget) alapíthat, és olyanban lehet tulajdonos, amely „a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó tevékenységet lát el”. Ezek között nem szerepelt állami cégek vagyonkezelése és azok üzletrészeinek eladása (rejtett privatizációja).

Sürgős volt az agrárcégek privatizációjának kivizsgálása. A KEHI feljelentése nyomán a rendőrség is nyomozni kezdett, de 2003 júliusában, bűncselekmény hiányában az ORFK megszüntette a vizsgálatot. A Bábolna Rt. mindenesetre visszakerült az ÁPV Rt.-hez.1

A határozott szándék ellenére az MFB vállalati portfóliójának leépítése lassú folyamat volt. Csak 2003 júniusában került sor néhány cég – szám szerint 18 darab, értékét tekintve 9 Mrd Ft-nyi vagyon – ÁPV Rt.-nek történő át-, illetve visszaadására,2 illetve a Konzumbank (6.9.) ismételt privatizációs pályázatának meghirdetésére. Másfelől viszont megkezdődött az MFB-konszern – újabb nevén: MFB-bankcsoport – újbóli felépítése. Autópálya-építés, versenyképesség-javítás, önkormányzati hitelezés, az egészségügy privatizációjának támogatás – szinte havonta jelent meg új hír egy-egy projektről. 2004 decemberében pedig azt is bejelentették, hogy 2005 folyamán az Eximbank és a Mehib „bekebelezésével” az MFB létrehozza a Magyar Bankcsoportot, illetve későbbi, végleges nevén az MFB-bankcsoportot. Így 2009-ben a Gazdasági Minisztérium által irányított bankcsoport alá a 7.1. ábrán felsorolt nagy szervezetek tartoztak.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_6082/#m1265peam2_6082 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_6082/#m1265peam2_6082)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_6082/#m1265peam2_6082)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7.1. ábra. Az MFB-csoport tagjai 2009-ben

Forrás: MFB 2009. évi beszámolója.

2008 elején a Gyurcsány-kormány az MFB-re bízta a Gazprom ún. Déli Áramlat-projektjének magyarországi kivitelezését. Ennek megfelelően a magyar és az orosz fél 50-50%-os tulajdoni hányaddal megalapította a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-t. Ezt a döntést az ellenzéki Fidesz éles hangon bírálta (Orbán Viktor egyenesen puccsnak nevezte), de miután 2010-ben kormányra került, a magyar fél nem lépett vissza az üzlettől. Először csak annyi változás történt, hogy az MFB részesedését az MVM vette át. Végül az egész déli gázvezeték építése lekerült a napirendről.

Egy magáncég trükkös feltőkésítése: az Elmib Zrt. története. Az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt.-t (Elmib) az MFB 2000 áprilisában alapította azzal a céllal, hogy a vállalat aktív szerepet vállaljon az önkormányzati szféra energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében. Az alapítás úgy történt, hogy az MFB már korábban megvásárolta a magántulajdonú, nagykanizsai székhelyű Magyar Gázszolgáltató Kft.-t (MG) is, és a két társaság szoros üzleti együttműködésben tevékenykedett. A társaságok több száz településen építettek ki, illetve vásároltak meg földgázellátó rendszereket, és a helyi önkormányzatokkal együttműködve vettek részt a közvilágítási rendszerek korszerűsítésében Esco-finanszírozással. Az MG Kft. és az Elmib 2003-ban került az ÁV Rt.-hez, mely a két céget csomagban hirdette meg eladásra 2004 tavaszán. Az első eredménytelen kísérlet után a cégeket 2005-ben3 értékesítette az eredeti, cégalapító menedzsmentnek, köztük a későbbi első számú vezetőknek, Tóth Balázsnak és Kele Józsefnek. Ekkor a cégek cégcsoporttá alakultak át, és visszavették az Elmib nevet. Az Elmib 2006-ban nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában alapított leányvállalatokat. A társaság 2008-ban kezdte meg saját energiatermelő kapacitásainak kiépítését, ezáltal biztosítva ügyfelei még inkább hatékony energiaellátását.

Az MBV-sztori. Az MBV elődjét, a Tremix Vagyonkezelő Kft.-t 1996 augusztusában hozta létre a Trezorg Vagyonkezelő Kft., amely közvetlenül az MFB tulajdonában volt. Az rt.-vé alakulás és a tőkeemelés 1996 novemberében történt, akkor kezdődött meg a társaság „feltöltése” részvényekkel (pl. Zsolnay, Tisza Bútoripari Rt.,4 Titán Kereskedelmi Rt., Pápai Textilgyártó). Később az MBV maga is vásárlásba kezdett (pl. Alföldi Húsipari Rt.), és a tulajdonosától átvett cégek vagyonkezelését is vállalta (pl. Ofotért, Zalagabona). Az MBV Rt. elnöke Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke lett. 1997 közepén azután az MFB kormányutasításra visszaadta az ÁPV Rt.-nek a Rába-részvényeket, viszont cserébe további 60 társasági részesedést kapott. Az MFB tulajdonosi érdekkörébe tartozó társaságok egy részét az MFB Rt. közvetlenül tulajdonolta és irányította, míg egy nagyobb csoport az MBV portfóliójába került.

2002-ben az MFB újbóli átszervezésekor az MBV – a portfóliójába tartozó 31 vállalattal együtt – az ÁPV Rt.-hez került. Gyanús és vitatott körülmények között az MBV-t és a hozzá kereszttulajdonlással kapcsolódó, még megmaradt két céget, a Borsod-Abaúj 2000 Kft.-t, illetve a Treport Kft.-t – egy strómanvállalkozáson keresztül – az ÁPV Rt. által kinevezett vezérigazgató, Vincze András vette meg 2004 végén 1,2 Mrd Ft-ért.5 A tranzakció nem nyerte el az Állami Számvevőszék (2005) tetszését sem, de jogi kifogást az ÁSZ sem emelt. Hogy a tranzakció körül sok a gyanús elem, arra az is utal, hogy a társaság honlapján még 2010-ben is olyan szöveg olvasható, amely azt sugallja, hogy egy állami tulajdonú cégről van szó.6

1	A Bábolna Rt. szempontjából a 2002–2004 közötti állami szektoron belüli tulajdonosváltás – egyebek között – azt eredményezte, hogy nem volt mód feltárni a felelősöket az időközben bekövetkezett (számvitelileg kimutatott) 16 Mrd Ft-os veszteség miatt. A veszteség keletkezésekor az MFB nem vizsgálódott, később viszont az ÁPV Rt.-nek már nem volt módja vizsgálódni, hiszen nem volt „felettese” az MFB-nek. Lásd ÁPV Rt. FB 62/2006 (IX. 27.) vizsgálatát.
2	Név szerint: Aranykereszt Rt., Borsod Abaúj 200 Kft., Dél-Gabona Rt., Elmaswift Kft., Elmib Rt., Hollóházi Porcelán Rt., Hungexpo Reklám Rt., Hungexpo Rt., Magyar Gázszolgáltató Kft., MBV Rt., MFB-Proxy Kft., Siotur Idegenforgalmi és Kereskedelmi Rt., Szabad Föld Rt., Tisza Cipő Rt., Treport Kft., Zsolnay Örökségkezelő Kht., Zsolnay Porcelángyár Rt., Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.
3	Ekkor az Elmibben az ÁPV Rt.-nek 99,98%-os, a Magyar Gázszolgáltató Kft.-ben 59,98%-os tulajdoni része volt. Pályázatot benyújtani csak mindkét társasági részesedésre együttesen lehetett (VG, 2004. szept. 17.).
4	A céget – az ÁPV Rt.-re érvényes a szigorú versenyeztetési formákat megkerülve – a Bankár Kft. szerezte meg. Rövidesen a Bankár a céget eladta egy másodvonalbeli MSZP-s politikus feleségének, aki azután egy amerikai pénzügyi befektetőnek értékesítette. 2003 nyarán a cég felszámolásra jutott (NSZ, 2003. szept. 6.).
5	A vásárláshoz a hitelt az Inter-Európa Bank adta. Ennek visszafizetése a szinte nulla készpénzzel privatizáló Vinczének sok gondot nem okozott, miután a 31 cég közül legalább egynek, a Lencsehegyi Szénbánya Kft.-nek, közel 1 Mrd Ft készpénze volt a bankban, és még sok száz milliót érő eladható ingatlannal is rendelkezett (NSZ, 2005. febr. 2., Mlinkovics–Vajda, 2006).
6	http://www.mbv.hu/index.php?id=tev (2010. febr. 10-i letöltés).