Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

7.4.1. Váltó-1 (Pannon Váltó Rt.) – az önállósult vállalkozás

A társaság létrejötte arra a koncepcióra vezethető vissza, amelynek alapján az ÁVÜ a tulajdonában maradt kisebbségi részesedéseket és a tőzsdén önállóan megjelenni képtelen cégek részvényeit a befektetési alapokhoz hasonlóan működő, speciális részvénytársaságokba apportálta, majd ezek részvényeit nyilvánosan értékesítette volna. A Pannon Váltó ennek a programnak az első tőzsdei bevezetést megért állomása volt.

Az 1994 novemberében létrehozott 60 M Ft alaptőkével rendelkező Váltó Vagyonkezelő és Kereskedelmi Kft.-ből alakult ki a későbbi Pannon Váltó Rt. (PV) A PV a részvénytársasági formát 1995-ben vette fel, 1,75 Mrd Ft jegyzett tőkével. Az eredeti tervek szerint a társaság részvényeinek 40%-át szerezhették meg volna KPJ-tulajdonosok. Az induló portfólióban 932 M Ft névértékben társasági részesedések, többek között

110,7 M Ft névértékű Danubius-,
350 M Ft névértékű Centrum-,
85 M Ft névértékű Graboplast-,
36,6 M Ft névértékű Globus-,
19 M Ft névértékű Chinoin-

törzsrészvény, 668,6 M Ft névértékben diszkont kincstárjegyek, és 34 M Ft-ra értékelve pedig ingatlanok voltak. Az apport értékét összesen 2,104 Mrd Ft-ban határozták meg. A könnyen pénzzé tehető „jó rész” mellett egy sor nehezen értékesíthető, illikvid papír (Dohányfermentáló, Alfa, Szegedi Ruhagyár stb.) is volt. Ez benne volt az alapkoncepcióban.

1995 márciusában – a módosított terveknek megfelelően – az ÁVÜ a PV részvényeinek 70%-át értékesítette alanyi kárpótoltaknak: 20 ezer Ft névértékű KPJ-ért és 2000 Ft készpénzért 30 ezer Ft névértékű részvényt lehetett kapni.1 Összesen 18 500 kisbefektető vette igénybe ezt a lehetőséget. A BÉT-re 1995. június 22-én vezették be e céget.2

Ezután hosszú ideig semmi sem történt. A PV részvényeinek 29,25%-át – egy 500 millió Ft névértékű csomagot – 1997 januárjában adta át az ÁPV Rt. a társadalombiztosításnak. 1997-ben a cég jelentős mennyiségű áramszolgáltatói részvénnyel rendelkezett, de ennek jelentős részét az év során értékesítette. A portfólióról akkor tudni lehetett, hogy 1998. június 30-án 15%-ban a Westpharma gyógyszer-nagykereskedelmi cég, 20%-ban a Hunguest Hotels részvényből állt, és kb. 20%-ot tettek ki a megmaradt áramszolgáltató-papírok. Komoly részt, 35%-ot tartottak állampapírban

A jegycserét követően, 1996 júliusában a PV részvényeinek 33%-a trükkös módon egy magánbefektető-csoporthoz, a HB Westminster II.-höz (későbbi nevén: Arago Rt.) került. A trükk a következő volt: A PV 1995. júniusi tőzsdei bevezetésétől kezdve a menedzsment folyamatosan felvásárolta saját részvényeit, s azokat saját leányvállalatába, a Pannon Consulting Kft.-be apportálta. Ezeket a részvényeket vásárolta meg a HB Westminster II., s ugyanez a cég vette meg a két társadalombiztosítási ágnak, a nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzatnak juttatott részvényeket is. A tb-önkormányzatok 50–55%-os árfolyamon adtak túl papírjaikon3 – így került végül tehát minden PV-részvény egy kézbe.

Később az Arago túladott az egész társaságon, és az egy volt ÁVÜ-s, Scheuer Gyula tulajdonába került. Ahogy a magyar tőkepiacok egyik legjobb ismerője megfogalmazta, „1999-ben a Pannon Váltó lényegében »önjáróvá« vált, néhány áttételen keresztül önmaga fő tulajdonosa lett, ami gyakorlatilag azt jelenteti, hogy állandósult a még az egykori ÁVÜ-ből induló menedzsmentnek a cég feletti kontrollja.”4 Mint láttuk, a társaság eredetileg befektetési alapkezeléssel foglalkozott, majd átnyergelt az ingatlanpiaci befektetésekre. 2017-ben a cég papírjai még a BÉT-en forogtak, de számottevő kereskedés nem volt, mert a közkézhányad 5-6% körül volt. A társaság a Pannon Investor Zrt.-n keresztül ekkor már évek óta de facto a társaság elnökének tulajdonában volt. Így nem lehetett volna nagy meglepetés, amikor a tulajdonos 2017 júniusában bejelentette a zártkörűvé válást. De valami meglepetéselem mégis volt a történetben, mert a hivatalos bejelentés előtti két hónapban a részvény ára 600 Ft-ról 1750 Ft-ra nőtt.

1	Ez egy részvényre számítva 1228 Ft-ot jelentett. A BÉT-re bevezetett részvény a későbbiekben a 300–600 Ft-os sávban mozgott. Aki hosszabb távon megtartotta a Váltó II. részvényt, igen rosszul járt.
2	Ezt a technikát – egy évtizeddel később – Románia is átvette. 2005-ben 84 cég részvényeinek apportálásával jött létre a Fondul Proprietatea SA elnevezésű kárpótlási alap, melynek befektetési jegyeit ingyen osztották szét a kárpótoltak között. 2009-ben a cég menedzselését rábízták a Mark Möbius által irányított Franklin Templeton amerikai alapra. Möbius 2010 őszén bejelentette, hogy az alap részvényeit előbb a bukaresti, majd a londoni tőzsdére is be kívánja vezetni (www.portfolio.hu, 2010. szept. 8.).
3	NG, 1998. júl. 15.
4	Korányi (2000: 147).