Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


7.4.4. Váltó-3 (Forrás Rt.) – az ÁPV Rt. titkos kasszája

Az ÁPV Rt. igazgatósága 1997. április 9-én döntött a Váltó-3 Szivárvány Vagyonkezelési és Befektetési Kft. alapításáról. A szokásos eljárásnak megfelelően a 40 M Ft készpénzzel alapított kft. tőkéjét pár hónappal később 1,5 Mrd Ft-ra emelték, s a kft.-t egyben átalakították rt.-vé. A 31 vagyonelemből álló apportban részvények, üzletrészek és ingatlanok voltak. 1998 márciusában 4 további társaságot apportáltak a cégbe, így a vagyon 2,2 Mrd Ft-ra emelkedett.
Ezt követően a cég négy éven át nem sokat hallatott magáról. Csak utólag derült ki, hogy részt vett a BHG Híradástechnikai Rt. privatizációjában, a Caola Rt. részvénypakettjének eladásában. Tőkebefektetési akciókra vállalkozott (Sanamöbel Kft., Cash & Conto Kft.), és segítette az ÁPV Rt.-t a Nemzeti Lóverseny Kft., illetve a Bábolna Rt. likviditási helyzetének megoldásában. Egyszóval: a Forrás Rt. az ÁPV Rt. titkos kasszájaként funkcionált.1
A Medgyessy-kormány azonban 2002 szeptemberében felélesztette Csipkerózsika-álmából, a cég nevet váltott, és bejelentette, hogy ennek segítségével fogja lezárni a kárpótlást. „A kormány döntése alapján a Forrás Rt. névre átkeresztelt társaságot 9 Mrd Ft-ra tőkésítik fel úgy, hogy azzal 18-19 Mrd Ft-nyi kárpótlási jegyet lehessen felszívni 2003-ban és 2004-ben” – jelentette be a BÉT-en tartott sajtótájékoztatóján László Csaba pénzügyminiszter. Az első tudósítás szerint 24 cég kisebb-nagyobb részvénypakettjét tervezte az ÁPV Rt. a Forrásba apportálni.2 Ez sietős és meglehetősen vitatható módon meg is történt. Az ÁSZ (2004b) jelentése szerint a vagyonértékelések inkonzisztensek voltak, az ingatlanokat és a kisebbségi részesedéseket alulértékelték stb.
7.8. táblázat. A Forrás Rt. részesedései 2003 nyarán
Tulajdon-hányad
Jegyzett tőke (M Ft)
TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK
 
 
Richter
0,16%
18 626,0
Mol Rt.
0,04%
98 400,0
Borsodchem Rt.
4,04%
12 310,0
Antenna Hungária Rt.*
10,00%
11 875,0
RÉSZESEDÉSEK, BEFEKTETÉSEK
 
 
Mátravidéki Cukorgyárak Rt.
39,40%
Szerencsi Cukorgyár Rt.
37,85%
Szolnoki Cukorgyár Rt.
25,40%
Cartographia Kft.*
90,00%
520,0
HM Centrál Mosodák Rt.
100,00%
624,3
Tesco Nemzetközi Tanácsadó Kft.*
76,07%
250,0
Mertcontrol Rt.
25,07%
130,0
Bácska Agrár Rt.
1,97%
470,0
Finomhengermű Munkás Kft.
22,07%
339,8
Forte Fotokémia Rt.
3,67%
1077,0
Pécsi Mg. Rt.
9,73%
278,3
VHJ Kft.
15,00%
70,0
Pécsi Építő és Tatarozó Rt.
12,95%
72,3
(Zalaegerszegi) Agrár és Ipari Kft.
7,47%
725,3
Innovatex Rt.
90,00%
100,0
Tokaj Kereskedőház Rt.
23,00%
2836,8
Hungaropharma Rt.*
10,00%
6018,8
Ankerbrot
43,16%
272,7
Borászati Vállalati Kft.
22,90%
872,5
Muzeális Borforgalmazó Kft.
47,11%
138,6
Zala Bútor Rt.
26,75%
465,2
MITT Befektetésszervezési Rt.
7,78%
350,0
Kontúr Ker. Rt.*
43,04%
882,8
Megjegyzés: A *-gal megjelölt társaságok vagyonértékelését az ÁSZ (2004b) jelentése különösen problematikusnak tartotta. Ezen a listán a Forte Rt. nincs megjelölve, pedig a cég ellen 2004 végén felszámolási eljárás indult.
Forrás: www.forras.hu
 
A privatizáció 1. üteme. A 2003 júliusában a CA IB Rt. közreműködésével lebonyolított tőzsdei bevezetés és kárpótlásijegy-csere az ÁPV Rt. szempontjából a lehető legrosszabbul sikerült. Hogy miért, ahhoz tudni kell, hogy a privatizációs koncepció alapötlete az volt, hogy háromféle részvényosztályt – A, B és C osztályt – hoztak létre, de csak az „A” osztályú részvényekkel járt együtt szavazati jog is. A „B” és „C” osztály nem szavazhat, az ilyen részvények tulajdonosai garantált, 5%-os osztalékra voltak jogosultak. A BÉT-re csak az „A” és „B” sorozatú részvényeket vezették be.
Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy a háromféle részvény 50,2%-a az ÁPV Rt. nyakán maradt. Ami még nagyobb baj, hogy a tervezett 18-19 Mrd Ft helyett, mindössze 4,1 Mrd Ft-nyi jegy került bevonásra, az alanyi kárpótoltak száma csupán 13 ezer fő volt. Könnyen lehet, hogy az ÁPV Rt. kiindulópontja volt alapvetően elhibázott: 2003 nyarán ennél több KPJ nem is volt a piacon. Az egész tranzakciót kitervelő Arago pedig egyszerűen megvezette a Pénzügyminisztériumot.
A társaság meghatározó tulajdonosa 11,1%-os tulajdoni hányaddal, de 30,4%-os szavazati erővel, Leisztinger Tamás – pontosabban az ő tulajdonában álló Arago Befektetési Holding Rt. – lett, miután a társaság alapszabálya eleve azt írta elő, hogy a – kárpótoltaknak szánt – osztalékelsőbbségi részvényhez nem jár szavazati jog. Így tehát az ÁPV Rt.-nél csak 22%-os szavazati arány maradt. Ennél valamivel kisebb, de szintén jelentős – 17,86%-os szavazaterőt biztosító – pozíciót szerzett a cégben a Dona-Döme Kft., az ismert pénzügyi befektető, Nobilis Kristóf vállalkozása.3 Pár hónappal később a Forrás Rt. vezérigazgatója tragikus hirtelenséggel elhunyt – az ÁPV Rt. helyzetét nyilván ez is nehezítette.
Mint az előre látható volt, a „vegyes felvágott”-ként értékesített cégek ügyéből politikai botrány keveredett. Először azt támadta az ellenzék, hogy miért került ki az állami tulajdon köréből a Tokaj Kereskedőház. Erre a válaszreakció a visszaállamosítás volt, az ÁPV Rt. a 487 M Ft-os értéken apportált részvénycsomagot 575 M Ft-ért gyorsan visszavásárolta.
 
2005 márciusában a Tokaj Kereskedőház ügye még inkább a politikai érdeklődés középpontjába került, miután az Élet és Irodalom cikksorozatban számolt be arról, hogy 2000-ben az Orbán Viktor miniszterelnök feleségének résztulajdonában álló, ugyancsak Tokaj-vidéki szőlőtermelő kft. szintén szemet vetett a Tokaj Kereskedőházra. Az üggyel az Országgyűlés egyik vizsgálóbizottsága is foglalkozott.4
 
A privatizáció 2. üteme. A maradék – szavazati jogot nem képviselő, 37,86%-os arányú – részvények értékesítéséről 2005 nyarán született döntés. Később a határozatot megváltoztatták, és még 7 kisebb jelentőségű társaság, kicsi és egészen kicsi részvénypakettjeit is hozzácsapták az eladásra kínált részvénymennyiséghez. Természetesen ez a pakett is az Aragóhoz került (méghozzá egy közvetítő cég5 útján). Az Arago egy nagyobb részt készpénzben, egy kisebb részt KPJ-ben teljesített – névértéken 3,1 Mrd Ft-ot. Ismételten beigazolódott, hogy a magyar tőkepiac viszonyai között egy domináns tulajdonosi hányaddal rendelkező cég képes arra, hogy a BÉT-en forgó részvények árát alacsonyan tartsa, majd az alacsony árhoz képest „nagyvonalú” ajánlattal a „reális” piaci érték alatt felvásárolja a többi részvényt is. Ezt a taktikát az Arago számos más tőzsdei cég esetében is eredménnyel alkalmazta – a Forrás Rt. esetében is bevált. Végeredményben az Arago 66,78%-nyi részvényhez jutott. Ezután bejelentette, hogy szeretné kivezetni a céget a BÉT-ről6 – ekkor a részvények ára leesett, ami alkalmat adott további részvények olcsó felvásárlására. A céget a tulajdonosok, Leisztinger Tamás és társai végül nem is vezették ki a BÉT-ről.
Összességében a Forrás Rt. értékesítéséből az állami vagyonkezelőnek 11,2 Mrd Ft bevétele keletkezett.
1 Lásd a VG. 2003. jún. 13-i terjedelmes interjúját Patonai József elnök-vezérigazgatóval.
2 NSZ, 2002. szept. 28.; HVG, 2002. okt. 5.
3 MH, 2003. aug. 9–10.
4 Később a honvédségi mosodák, a csomagban ugyancsak szereplő HM Centrál Mosodák Kft. ügye keltett felháborodást. Miért kell eladni a honvédség mosodáját? Ha eladták, miért kell a honvédségnek egy magáncéggel mosatnia?
5 Buda „C” Befektetési Holding Kft.
6 HVG, 2004. aug. 28.

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave