Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


7.5.5. BIF – egy tőzsdei cég

A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Rt. (BIF) jogelődjét, a hasonnevű kft.-t 1994 januárjában alapította az ÁVÜ irodaházak, parkolóházak, lakások, raktárak és a Verseg-Fenyőharaszti Kastélyszálló hasznosítására.1 A kft. 1995 januárjában alakult át részvénytársasággá – 2,4 Mrd Ft-os törzstőkéjét az ÁVÜ jegyezte le. 1997 augusztusában az ÁVÜ további tőkeemelést hajtott végre, amikor beapportálta a budapesti Aranykéz utcai parkolóház 40%-át.
A BIF privatizációja 1997 novemberében történt: az ÁPV Rt. 2,3 millió részvényt, a jegyzett tőke 90%-át kárpótlási jegyért kínálta fel hazai befektetőknek, illetve a cég menedzsmentjének. 2000 Ft értékű KPJ-ért 3000 Ft-nyi részvényt lehetett jegyezni, ami 1161 Ft-os kibocsátási árfolyamnak felelt meg. Ezt a mennyiséget nem vette fel a piac, a befektetők csak 1,9 millió részvényt jegyeztek. Így az ÁVÜ részesedése 25% felett maradt az akkor már 3 Mrd Ft értékű ingatlanvagyont tartalmazó cégben. A cég menedzsmentje nem tudta megszerezni magának az irányításhoz szükséges többséget – a cég külső befektetők kezébe került. A legnagyobb tulajdonos, egy kárpótlási jegyhasznosító, a Móricz Gábor nevével fémjelzett Katlan Befektetési Rt. lett (55,4%), míg a menedzsmentet tömörítő Dona-Döme Kereskedelmi Kft.-nek 5,52% jutott (2.4.4.). A céget 1998 februárjában vezették be a BÉT B kategóriájába. Az áprilisi közgyűlésen menesztették a BIF menedzsmentjét, megváltoztatták a cég számviteli eljárását, s ezzel azt is sikerült elérni, hogy a leváltott vezetőség élhessen az ÁPV Rt. által korábban felajánlott részvényopcióval. Az ezt követő augusztusi rendkívüli közgyűlésen azután egy belföldi intézményekből és a Dona-Döme Kft. mögötti magánszemélyekből álló konzorcium vette át a BIF többségi tulajdonát (Nobilis Kristóf, Ungár András, Lantos Csaba és Juhász Miklós).2 Egy későbbi időpontban (?) jelentős részesedést szerzett a cégben Spéder Zoltán is.
2001 szeptemberében látszólag ismét fordult a kocka: a BIF 43,13%-nyi részesedést vásárolt egykori tulajdonosában, a Katlan Rt.-ben. Ekkor azonban a tranzakció kizárólag technikai jellegű volt, mivel a Katlan már teljesen kiürült cég volt, melynek értéke kizárólag az elhatárolt veszteségben volt.3
 
4: Mije volt a BIF-nek?
A BIF főleg budapesti irodaházakat tulajdonolt, melyeket bérbeadás útján hasznosított. Az induló portfólióban szereplő egyik legértékesebb ingatlant, a Metalimpex–Konsumex- irodaházat viszont igen hamar eladták. Megtartották viszont a Bajcsy-Zsilinszky út 57.-et, az Andrássy út 82.-t, a Rákóczy út 57. alatti Luther-házat, a Madách téri műemlék irodaházat, egy Városmajor utcai irodaházat, a Victor Hugo utcai SZTAKI-székházat, az Ecseri úti Bihari-irodaházat, az Aranykéz utcai parkolóházat. A kevés vidéki ingatlan közül említésre méltó a Fenyőharaszti Kastélyszálló.
Ezen túlmenően a BIF számos emblematikus ingatlant is birtokolt, amelyet nem örökbe kapott, hanem maga épített (pl. Pasa Park).
 
A BIF-ről ezt követően másfél évtizedig alig volt híradás, a cég jól prosperált. 2016-ban azonban a cég tulajdonosai két pártra szakadtak. A Spéder által befolyásolt tulajdonosok készek voltak a BIF-et likvidálni annak érdekében, hogy a benne lévő vagyont gyorsan készpénzre tudják konvertálni. A tulajdonosok másik csoportja – Ungár András gyermeke és özvegye – ezzel ellentétben a holding működését tovább szerette volna folytatni. Miután Spéder ekkor már összeveszett Orbán Viktorral, arra is rákényszerült, hogy feladja a BIF-beli pozícióit is. Részvényeinek nagy részét a tőzsdei árfolyam alatt, veszteséggel értékesítette, vezetői pozícióról pedig lemondott. Részvényeit egy Horváth László nevű ismert és sikeres hazai nagyvállalkozó vette át, egy olyan üzletember, aki komoly érdekeltséggel rendelkezett – egyebek között – az egykori törökszentmiklósi állami gazdaságban (9.3.1.) és egy időben Kazahsztán tiszteletbeli konzulja is volt Magyarországon.
1 A cég történetének részletes bemutatását lásd Keller-Alánt (2017b).
2 Magyar Részvények Könyve (1999: 106–107), HVG, 2005. jan. 15.
3 www.portfolio.hu, 2001. szept. 21.

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave