Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

7.5.6. Váltó-4 (Libra Rt.) – amit lehetett, kiszivattyúztak belőle

A Váltó-4 Libra Fejlesztési és Beruházási Rt.-t a Postabank Invest Rt. alapította 1997. július 24-én, 12,6 Mrd Ft jegyzett tőkével, amit teljes egészében készpénzben bocsátott a cég rendelkezésére. A társaság az alapítást követően a készpénzbetét felhasználásával olyan ingatlanokat vásárolt, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – már egyébként is a Postabank (PB) portfóliójában voltak. A vásárlást követően a Váltó-4 Libra Rt. vagyona alapvetően 27 db, a legkülönbözőbb értékű és funkciójú ingatlanban testesült meg, köztük idegenforgalmi egységekkel, irodákkal, üzletekkel, lakásokkal és műemléki épületekkel.1

A külvilág felé kommunikált elképzelés szerint a Váltó-4 – elődeihez hasonlóan – a kárpótlási folyamat lezárását szolgálta volna. Valójában a Postabank (PB) burkolt konszolidációja volt az igazi cél. Ezért került – egy meglehetősen komplikált, és jogszerűségét tekintve is vitatható – részvénycsere során a cég az ÁPV Rt. tulajdonába 1998 elején. Végeredményben tehát a nehezen értékesíthető és túlértékelt ingatlanokért cserébe a PB garantáltan likvid, tőzsdei papírokat kapott, hogy ily módon javítsa kritikus szint alá esett likviditását.

Az 1998. évi kormányváltás után hosszú hónapokig semmit sem lehetett hallani a társaságról. Csak 1999 tavaszán adtak hírt a lapok új fejleményről: az ÁPV Rt. leváltotta a cég teljes vezetését, az IG-t és az FB-t is. A vezérigazgatói székbe az egykori székesfehérvári – fideszes – polgármester, Nagy István került.2 A következő esemény, amely elérte a sajtó ingerküszöbét, a budapesti New York-palota sokadszor meghiúsult eladása volt 2000 nyarán. Előbb egy német, majd egy svájci befektető pályázott – végül egyikkel sem sikerült nyélbe ütni az üzletet. A svájciakkal folytatott alkudozás érdekessége volt, hogy az ÁPV Rt. jogi igazgatósága a svájci befektető ajánlatát formai okokból érvénytelennek tartotta. Az IG azonban felülbírálta saját apparátusát, egy külső jogi irodának adta ki véleményezésre a pályázatot, és elfogadta azt a jogi szakvéleményt, hogy a Váltó-4-re nem vonatkoznak a privatizációs pályáztatás szigorú szabályai.3

Hírértékű esemény volt a Váltó-4 életében a cég egyik erdélyi befektetése, melynek során a cég 2 M USD-t fizetett egy székelyudvarhelyi szállodáért, a Küküllőért,4 amelyet azután később fel is újíttatott. Sokan azt gyanították, hogy ez a tranzakció végső soron az erdélyi magyarság egyes szervezeteit volt hivatva pénzzel támogatni. Nagy sajtóvisszhangja volt annak is, hogy a társaság 50 M Ft-ért vásárolt Körmendy-Ékes Judittól, az ORTT akkori elnökétől egy olyan beépítésre alkalmatlan telket, amelyet a szakértők legfeljebb 1 millió Ft-ra taksáltak.

Ilyen történések mellett nem csoda, hogy a 12,5 Mrd Ft alaptőkével bejegyzett vállalkozás működése során folyamatosan veszteséges volt, így az alaptőke csökkentése elkerülhetetlenné vált. Az ÁPV Rt. 2000. augusztus 1-jével a társaság jegyzett tőkéjét 5 Mrd Ft-tal 7,5 Mrd Ft-ra csökkentette.

2001 novemberében – miután a New York-palota mégiscsak elkelt – az ÁPV Rt. pályázatot írt ki az akkor éppen 18 ingatlant birtokló cég valamennyi részvényére, és 3,5 Mrd Ft-ban jelölte meg a minimális eladási árat. A zűrös ügyekkel terhelt cégre – néhány hónappal a választások előtt – egyetlen ajánlat sem érkezett. Ezt követően megint hosszú ideig nem lehetett hallani róla.

Miután 2002 februárjában a cég egyben történő eladására irányuló második pályázat5 is sikertelennek bizonyult, a választások utáni helyzetben, 2002 végén az ÁPV Rt. új vezetése az ingatlanok mielőbb értékesítését és a társaság végelszámolással történő megszüntetését tűzte ki célul.6 Ez 2004 végéig viszonylag eredményesen folyt, alig félmilliárd forintnyi vagyon maradt részvényformában, illetve ingatlanban. A társaság 2005. január 1-én megkezdett végelszámolása azonban már sokkal nehezebben ment, a folyamatot – ezen belül egy másik székelyudvarhelyi szálloda, a Hotel Tarnava eladását – az ÁSZ (2005) is élesen kritizálta.

5: Nem történt bűncselekmény

A Váltó-4 működését az Állami Számvevőszék – utólag – a következőképpen értékelte: „A vagyonvesztés részben annak a következménye volt, hogy alapításkor kapott ingatlanjai felülértékeltek voltak, másrészt a társaság saját befektetései is veszteséget okoztak. Az ÁSZ az ügyben azért nem kezdeményezett büntetőeljárást, mert a 2002-ben elvégzett átvilágítás eredményeképpen a társaság feljelentést tett szinte teljes korábbi működését érintően. A helyszíni vizsgálat lezárását követően a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya a Btk. 319. § (1) bekezdésbe ütköző hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette.”7

A társaság 10 éves története akkor ért véget, amikor a Fővárosi Cégbíróság 2007. március 23-án törölte a cégjegyzékből. A cég működése alatt kb. 10 milliárd forint veszteséget okozott az államnak.

1	Az ingatlanok jegyzéke megtalálható az ÁSZ (1998a) jelentés függelékében.
2	MH, 1999. ápr. 16.
3	HVG, 2000. szept. 9., 14.
4	A szálloda a Hotel Târnava 2000 Rt. tulajdonában állt; formailag ezt a társaságot kívánta értékesíteni a Váltó-4 (http://www.szh.ro/archivum/offline/cikk/43318/xv-evf-183-szam, 2004. szept. 17.).
5	A 2001 őszén meghirdetett első pályázatra egyetlen ajánlat sem érkezett. Az ÁPV Rt. 3,5 Mrd Ft-os minimáligénye ezek szerint túlzott lehetett (www.origo.hu, 2001. nov. 30.). A második pályázat meghirdetéséről lásd MTI, 2002. febr. 4.
6	Ebben a végelszámolási folyamatban nagy port vert fel, amikor nyilvánosságra került, hogy 2003 tavaszán a társaság egy ingatlanát a Magyar Televízió akkori elnökének, Rudi Zoltánnak – pontosabban Rudi Zoltán cégének – adta el, és eközben számos formai szabálytalanság történt (NSZ, 2003. júl. 3., júl. 12.; MH, 2003. aug. 12.; NSZ, 2005. aug. 25.).
7	ÁSZ (2006b: 32), lásd még uo.: 56.