Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

7.5.8. Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. – megkerülni a közbeszerzést

Mint arra a cég neve is utal, ezt a 100%-ban ÁPV Rt.-tulajdonú ingatlankezelő kft.-t 2000-ben, a Fidesz-kormány idején hozták létre a budai Kis Rókus utcai ingatlanok – népszerűbb nevén a Millenáris Park ingatlanjainak – tulajdonlására és kezelésére.1 Eredetileg üzleti befektetésről volt szó. A cég az ÁPV Rt. beletett milliárdjait a régi Ganz-terület értékesítéséből kívánta visszanyerni. A Millenáris Park építményeit – mivel csak az évforduló méltó megünneplése volt a cél – eleve úgy tervezték, hogy egy-két évig tartsanak és utána lebonthatók legyenek.

De honnan is indult az egész? 1999-ben döntött úgy a kormány, hogy az ÁPV Rt. egy egyszemélyes kft. tulajdonában lévő, s neki 2,6 Mrd Ft-tal tartozó Ganz Villamossági Művek területén bonyolítja le a millenniumi ünnepségeket. Az egykori gyártelep területén környezeti károk voltak: mentesíteni, bontani, felújítani kellett. Hogy a közbeszerzési eljárásokat elkerüljék, létrehozták az egyszemélyes Kisrókus 2000 Kft.-t, amely több mint 8 Mrd Ft-ot költhetett az építkezésekre. Az építkezések 2001 nyarán befejeződtek, ám a millenniumi eseményeknek nem ez lett a helyszíne. Az építő a Millenáris Kht.-nak adta át a létesítményeket: az Álmok álmodói kiállítás kettős üzemcsarnokát, egy stúdiót (Millenáris Teátrum), illetve a Fogadóépületet, melyeket frissen épült park vett körül.2

A Medgyessy-kormány választási ígéreteinek egyike az volt, hogy felgöngyölíti az előző ciklus visszásnak tűnő ügyleteit. A Millenáris Park építése körüli beruházás, valamint a létesítmény programjáért felelős Millenáris Kht. gazdálkodása számos vonatkozásban adott okot visszaélések feltételezésére. Az új kabinet reprezentálni is akart: kevesebb pénzből, de magasabb színvonalon funkcionáló „kulturális fellegvárként” kívánta tovább üzemeltetni a létesítményt. Ám hamarosan kiderült: nem tudja olyan mértékben visszaszorítani az intézmény működtetési költségeit, hogy azok ne érintenék érzékenyen az egyre apadó államkasszát. Először is törlesztenie kellett azt a 1,5 Mrd Ft-os kormánygaranciával felvett hitelt, amelyet még az előző ciklusban hagytak jóvá a kht.-nak, de a folyamatos működés is milliárdos támogatást igényelt éves szinten.

2003 júniusában Hiller István, a tárca szocialista minisztere be is jelentette: a tárgyalások sikeresek voltak, a Millenáris Park átkerült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. Ennek ellenére november végén már az Informatikai és Hírközlési Minisztériumról (IHM) lehetett hallani. Az informatikai tárca hozzájutott tehát egy elvben 10 Mrd Ft-ot érő ingatlanhasznosító kft.-hez, amelyet azonban egyrészt a teljes összeomlás fenyegetett, másrészt kiállítócsarnokai a tervezett Jövő Háza befogadására teljesen alkalmatlanok voltak.

Ezek után évekig megint nem történt semmi. Az MNV Zrt. megalakulása után a Kisrókus Kft. – mint a legtöbb más, minisztériumi cég – visszakerült az állami vagyonkezelő portfóliójába. Később a cég nevet is váltott, az MNV Zrt. nyilvántartásaiba már Kisrókus 2000 Műemlékvédelmező Nonprofit Kft. néven került be.

2008 novemberében az MNV Zrt. feleslegesnek ítélte a céget, és döntött arról, hogy összeolvasztja a Millenáris Nonprofit Kft.-vel. De ennek a folyamatnak a végrehajtása is lassan haladt, egyebek között azért is, mert az ingatlankezelő cég egy sor ingatlanja külső szerepelőkkel megosztott közös tulajdon volt. Ezért 2009 nyarán az összeolvadás még sehol sem tartott.